A regionális együttható egy olyan mutató, amelyet az alkalmazottak bérének kiszámításához használnak a nehéz éghajlati viszonyok között végzett munkáért. A Szovjetunióban a Távol-Északon dolgozók számára hozták létre 1932-ben, hogy munkaerőt vonzzanak Szibéria és a Távol-Kelet természeti erőforrásainak fejlesztéséhez. 1945-ben, 1960-ban és 1967-ben javítva. Az Orosz Föderáció elfogadta a meglévő eljárást, méretet és az együtthatók alkalmazásának eljárását a távol-észak régióiban és az azzal egyenértékű területeken található szervezetek alkalmazottai bérének kiszámításához. A regionális együtthatók értékét az Orosz Föderáció kormánya határozza meg .
A KBSZ definíciója szerint a körzeti együttható a bérek együtthatója, az állami járásközi bérszabályozás egyik legfontosabb karja, a dolgozók keresetének relatív növekedésének mutatója. Az együttható célja, hogy kompenzálja a munkavállalók többletköltségeit, amelyek a vállalkozás székhelye szerinti terület különleges körülményeihez kapcsolódnak, és anyagi ösztönzést nyújtanak a szükséges munkaerő-erőforrások vonzására [1] .
1932 . Szibéria és a Távol-Kelet természeti erőforrásainak fejlődésének kezdetévela Szovjetunió kedvezményeket vezetett be a Távol-Északon dolgozók számára [2] .
1945 Az ellátások folyósításának rendje a háború idejére történő megszüntetését követően módosult. Ezzel egyidejűleg a jogszabályban meghatározták a Távol- Északnak egyenértékű területek fogalmát . Ezt az SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1945. augusztus 1-jei rendelete és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsának 1945. november 18-i 2927. számú rendelete [3] szabályozta .
1960 Jóváhagyták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1960. február 10-i rendeletét "A Távol-Észak régióiban és a Távol-Észak régióival egyenértékű területeken dolgozó személyek ellátásainak szabályozásáról". A Szovjetunió 1960. május 7-i törvénye szerint. Később kiegészítették és kijavították [3] .
1967 A Szovjetunió Minisztertanácsának 1967. november 10-én kelt 1029. számú rendelete jóváhagyta a Távol-Észak régióinak és az ezekkel egyenértékű területeknek a jegyzékét, amelyekre a fenti rendeletek vonatkoztak.
Az Art. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 315. cikke szerint „a távol-észak régióiban és az ezekkel egyenértékű területeken a munkaerő díjazását regionális béregyütthatók alkalmazásával végzik”, mivel „a különleges éghajlati övezetekben foglalkoztatott munkavállalók munkája. feltételeket emelt mértékben fizetik” ( az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 146. cikke ).
Az Art. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 316. cikke "a regionális együttható méretét és alkalmazásának eljárását a távol-észak régióiban és az azzal egyenértékű területeken található szervezetek alkalmazottai bérének kiszámítására az Orosz Föderáció kormánya határozza meg. ."
A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Elnökségének 64. 04. 04-i 380/P-18. sz. rendelete (valamint a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottsága és a Szovjetunió Munkaügyi Bizottsága által kiadott dokumentumok - Szakszervezetek Központi Tanácsa, 03.11.60 No. 1251/28, 08.09.66 No. 473 / P-21 és mások) megállapítja a regionális együtthatók dimenzióit a feldolgozóipar és a nem feldolgozó ipar számára.
Rostrud szerint a területi együttható nagyságát a munkaszerződésben külön kell feltüntetni a munkavállaló bérének nagyságától, szintén nem szabad beleszámítani a munkavállaló fizetésébe. A munkavállaló fizetési szelvényén külön sor kell, hogy jelezze a körzeti együttható nagyságát [4] .
Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának véleménye szerint (Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának 2014. február 26-i felülvizsgálatának 1. szakasza, Rostrud 2016. január 15-i levele, ТЗ / 23333-6-1) , a munkabér körzeti együtthatójának kiszámítása attól függ, hogy a munkavállaló ténylegesen hol végzi munkavégzési feladatait (azaz a munkaszerződésben meghatározott munkahelyről, nem pedig a foglalkoztató szervezet telephelyétől). Így ha maga a foglalkoztató szervezet nem abban a régióban található, ahol a regionális együtthatót bevezetik, hanem a munkavállaló munkavégzési helye a távol-észak régiója, akkor a munkavállalót a területi együtthatóval kell megterhelni a regionális együtthatóval megállapított összegben. vidék.
A körzeti együtthatót a következő kifizetéstípusokhoz viszonyítva számítják ki (Az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2017. december 7-i 38-P és 2018. június 28-i 26-P rendelete; az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 26-P. Az oroszországi munkaügy 1995. szeptember 11-i 49. sz., az Orosz Föderáció kormányának 2007. június 15-i N 375 rendelete, az 1995. május 19-i N 81-FZ törvény 5. cikkének 15. cikke, a Tanács határozata az RSFSR minisztereinek 1991. március 20-i N 162):
A körzeti együtthatót nem alkalmazzák (az átlagkereset kiszámításakor már figyelembe veszik, vagy a kifizetés költségmegtérülés) a következő kifizetési típusok esetében:
Kerületi együtthatók városokban és kerületekben a Szovjetunió kormányának rendeleteivel összhangban [5] :
Régiók, ahol a körzeti együtthatókat beállítják | A körzeti együttható nagysága | Normatív aktus |
---|---|---|
Altáji Köztársaság (egészen) | 1.4 | Az Orosz Föderáció kormányának 1993. május 29-i N 512 rendelete |
Altáj terület (az egész területen), kivéve * Aleisky, Baevsky, Blagoveshchensky, Burlinsky, Volcsihinszkij, Egorevsky, Zavyalovsky, Klyuchevsky, Kulundinsky, Mamontovsky, Mihailovsky, German, Novicsikhinsky, Pankrushikhinsky, Pospelikhinsky,,,,,, Tabunsky, Uglovsky, Habarsky, Shipunovsky kerületek, regionális alárendeltségű városok Aleysk, Slavgorod, Yarovoje |
1,15 * 1,25 |
Az Orosz Föderáció kormányának 1997. december 27-i N 1631 rendelete, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1959. július 27-i rendelete N 527/13 |
Amur régió (az egész területen), kivéve *Arkharinskiy, Belogorskiy, Blagoveshchenskiy, Bureiskiy, Zavitinskiy, Ivanovskiy, Konstantinovskiy, Mazanskiy, Mikhailovskiy, Oktyabrskiy, Romnenskiy, Svobodnenskiy, Seryshevsky, Belogorskiy, Rachensk, Rachensk, Rachensk, Blagoveshnosk városok kivételével ** Magdachinskiy , Shimanovsky kerületek, Shimanovsk |
1,2 *1,3 **1,4 |
A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1960. március 31-i rendelete N 453/9. |
Arhangelszk régió, beleértve Arhangelszket (a régiótól függően) | 1,2 - 1,4 | Az Orosz Föderáció kormányának 1992.01.29-i, N 176-r rendelete, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának 1967.20.11-i rendelete N 512 / P-28 |
Astrakhan régió (régiótól függően) | 1,2 - 1,35 | Az RSFSR Minisztertanácsának 1990.08.17- i rendelete N 309, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának 1971.08.06-i rendelete N 315 |
Baskíria (Köztársaság) | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Burjátia (Köztársaság) (területtől függően) | 1,2 - 1,3 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1980.08.25-i rendelete N 255/ 14-55 |
Vologda megye (régiótól függően) | 1,15 - 1,25 | Az Orosz Föderáció kormányának 1992. július 16-i rendelete, N 494 |
Dagesztán (Köztársaság) (régiótól függően) | 1,1 - 1,3 | Az RSFSR Minisztertanácsának 1965.02.20- i rendelete N 424-r, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának 1971.08.06-i rendelete N 315 |
Bajkál-túli terület (régiótól függően) | 1,2 - 1,4 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Titkárságának 1971.05.04-i rendelete N 174/13, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szövetségi Szövetség Titkárságának rendelete Szakszervezetek Központi Tanácsa, 1961.01.09. N 15/1 |
Irkutszk régió, beleértve Irkutszkot (régiótól függően) | 1,2 - 1,7 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1988. január 15-i rendelete N 15/2-42 |
Kabard-Balkár Köztársaság, Tyrnyauz | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának 1967. május 29-i rendelete N 282 |
Kalmykia (Köztársaság) (régiótól függően) | 1,1 - 1,3 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának 1971.06.08-i rendelete N 315 |
Kamcsatka terület (régiótól függően) | 1,6 - 2,0 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964. szeptember 4-i rendelete N 380 / P-18, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának rendelete, az Összszövetségi Központi Kereskedelmi Tanács Titkársága 1960. november 29-i szakszervezetek N 1310/29 |
Karélia (Köztársaság) (régiótól függően) | 1,15 - 1,4 | Az Orosz Föderáció kormányának 1994.02.25- i rendelete N 155, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszövetségi Központi Tanácsának 1964.09.04-i rendelete, N 380 / P-18, az Állami Bizottság rendelete a Szovjetunió Munkaügyi Tanácsának Titkársága, a Szakszervezetek Össz Uniós Központi Tanácsának titkársága, 1970.06.30. N 210/18 |
Kemerovo régió | 1.3 | A Szovjetunió Minisztertanácsának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1989.01.08-i rendelete N 601 |
Kirov régió | 1.15 | A Szovjetunió Minisztertanácsának 1988.09.23-i rendelete N 1114 |
komi (köztársaság) (körzettől függően) | 1,2 - 1,8 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1986.04.03-i rendelete N 111/ 7-31 |
Kostroma régió | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1960. július 9-i rendelete N 1089/23 |
Krasznojarszk terület (régiótól függően) | 1,2 - 1,8 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964.09.09-i rendelete N 380 / P- 18 |
Kurgan régió | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Magadan régió | 1.7 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964.09.04-i rendelete N 380 / P-18 |
Murmanszk régió, beleértve Murmanszk, Szeveromorszk és Olenegorsk városokat, Pechenga és Kola önkormányzati körzeteket, a gáz- és olajipar alkalmazottait , Tumanny falu, Kolai körzet , Murmanszk-140 |
1,4 1,5 1,7 1,8 |
Az Orosz Föderáció kormányának 1992. november 12- i rendelete N 868, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964. szeptember 4-i rendelete N 380 / P-18 |
Novoszibirszk régió (beleértve Novoszibirszket) | 1.2 | Az Orosz Föderáció kormányának 1995. május 31-i N 534 rendelete |
Nyenec Autonóm Okrug (régiótól függően) | 1,5 - 1,8 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Titkárságának 1986.04.03- i rendelete N 111/7-31, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Munkaügyi Titkárságnak a rendelete - Szakszervezetek Központi Tanácsa, 1961.01.09. N 15/1 |
Omszk régió (Omszkot is beleértve) | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1971. augusztus 17-i rendelete N 325/24 |
Orenburg régió | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Permi terület (régiótól függően) | 1,15 - 1,2 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Primorsky Krai (az egész területen), beleértve Vlagyivosztok városát , kivéve * Kavalerovsky kerület , Dalnegorsky városi kerület , Olginsky és Terneysky kerületek ; Krasznoarmeiszkij körzet , vidéki települések és munkástelepülések a 30 km-es határövezetben ** Taezhny és Ternisty bányák |
1,2 *1,3 **1,4 |
A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Titkárságának 1970. június 30-i rendelete N 210/18, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának rendelete, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsa 1964. szeptember 4-i N 380 / P-18, a Primorszkij Területi Igazgatóság 2019. október 15-i rendelete, 664-pa sz. |
Rostov régió | 1.1 | Az Orosz Föderáció kormányának 1993.10.07-i rendelete, N 1004 |
Szaratov régió | 1.15 | Az Orosz Föderáció kormányának 1996. december 14-i rendelete, N 1489 |
Szahalin régió (régiótól függően) | 1,4 - 2,0 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964.09.09-i rendelete N 380 / P- 18 |
Szverdlovszki régió (az egész területen), kivéve * Garinsky , Taborinsky , Ivdelsky , Karpinsky , Krasnoturinsky és Severouralsky kerületek |
1,15 *1,2 |
A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Tatár (Köztársaság) | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1959. július 27-i rendelete N 527/13 |
Tomszk régió, beleértve Tomszkot (régiótól függően) | 1,15 - 1,5 | Az Orosz Föderáció kormányának 1992.05.13-i rendelete N 309 |
Tyva (Köztársaság) (területtől függően) | 1,2 - 1,5 | Az Orosz Föderáció kormányának 1994 . július 18 - i rendelete N 856 |
Tyumen régió , beleértve Tyument is , kivéve * Tobolsky , Vagaysky kerületek , Tobolszk város (közalkalmazottak) [6] ** Uvatsky kerület [7] |
1,15 *1,217 **1,5 |
A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Titkárságának 1960. november 3-i 1251/28. sz. rendelete; A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsának Titkárságának 1960. március 5-i 298/8. sz. rendelete; A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1971. augusztus 17-i 325/24. |
Udmurt Köztársaság | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Habarovszk terület, beleértve Habarovszkot (régiótól függően) | 1,2 - 1,7 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1960. június 18-i rendelete N 815/17 |
Khakassia (Köztársaság) | 1.3 | Az Orosz Föderáció kormányának 1992.12.03-i rendelete N 933 |
Hanti-Manszijszk Autonóm Kerület – Jugra (KhMAO) (régiótól függően) | 1,3 - 1,7 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1964. december 29-i rendelete N 611/35, a Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának rendelete, az Összszövetségi Központi Titkárság A Szakszervezetek Tanácsa, 1960. június 18. N 815/17 |
Cseljabinszk régió | 1.15 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1974. február 28-i rendelete N 46/7 |
Chukotka autonóm körzet | 2.0 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának Titkárságának 1971. május 14-i rendelete N 184/14 |
Yakutia (Szakha) (Köztársaság) (régiótól függően) | 1,4 - 2,0 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Összszervezeti Központi Tanácsa Elnökségének 1964. szeptember 4-i rendelete N 379 / P-18 |
Jamalo-Nyenec Autonóm Kerület (régiótól függően) | 1,3 - 1,8 | A Szovjetunió Állami Munkaügyi Bizottságának, a Szakszervezetek Szövetségi Központi Tanácsának 1964.09.09-i rendelete N 380 / P- 18 |
A Jeges-tenger szigetei és tengerei (a Fehér-tenger és a Dikson-sziget kivételével) | 2 |
Az Art. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 142. §-a szerint a munkáltató felelős a bérfizetés késedelméért. A körzeti együttható a fizetés része. Így a körzeti együttható alkalmazásának mellőzése esetén a jogsértés egy tisztviselő számára legfeljebb 20 ezer rubel, egy szervezet esetében pedig legfeljebb 50 ezer rubel szankciót von maga után. Ismételt jogsértés esetén a vezetőt három évre és kétszeres pénzbírsággal lehet eltiltani a szervezet számára ( Az Orosz Föderáció közigazgatási szabálysértési törvénykönyve 5.27. cikkének 6. és 7. része ).