Raja Rajeswari Sitha Raman

Raja Rajeswari Sitha Raman
maláj Raja Rajeswari Seetha Raman

Raja Rajeswari Sitha Raman (2017)
Születési név Raja Rajeswari Seetha Raman
Születési dátum 1961. augusztus 19. (61 évesen)( 1961-08-19 )
Születési hely Kuala Kurau, Perak állam
Polgárság
Foglalkozása költő, esszéista
Több éves kreativitás 2000 eleje óta
Műfaj költészet, esszé
A művek nyelve maláj
Díjak Malajziai Nagy Irodalmi Díj (2006/2007)

Raja Rajeswari Seetha Raman ( maláj Raja Rajeswari Seetha Raman ) ( 1961. augusztus 19. , Kuala Kurau, Perak ) malajziai költő és műfordító. Tamil nemzetiség szerint .

Rövid életrajz

Tanári családban született. A Bagan Serai-i angol középiskola elvégzése után 1994-ben beiratkozott a Sultan Abdul Halim College of Education-ra (Sungai Petani, Kedah ), ahol 1986-ban végzett. 1986-1988-ban. a malajziai Putra Egyetem (Serdang) Modern Nyelvek és Kommunikáció Tanszékén tanult [1] . 2005-ben mesterképzést is végzett, 2015-ben pedig doktori tanulmányait a Malaya Egyetem Malay Studies Akadémiáján . 2015-ben hivatásos fordítói oklevelet kapott a Malajziai Fordítók Szövetségétől [2] .

1995-2007 között 2007-2016 között maláj és angol tanárként dolgozott Kuala Lumpur számos iskolájában. - a maláj nyelv tanára a Malajziai Pedagógiai Intézetben (Kuala Lumpur) [3] . Előadásokat tartott szemináriumokon és konferenciákon Malajziában és külföldön. Az Oktatási Minisztérium szakbizottságának tagja a középiskolák irodalmi tanterveinek elkészítésével.

Kreativitás

Az egyetlen elismert női költő Malajziában, aki nem maláj lévén maláj nyelven ír költészetet . Verseket publikálnak vezető újságokban és folyóiratokban, köztük a Nyelvi és Irodalom Tanácsa által kiadott, tekintélyes Devan Sastra irodalmi folyóiratban , valamint számos kollektív versgyűjteményben. Két szerzői gyűjteményt adott ki "Amikor virágzik" (2006) [4] és "Ugyanabban a nyelvben" (Ghazali Din Ihsannal és Chai Lun Guannal, 2017).

A költőnő nemcsak szülőhazájának szépségére, hanem a társadalmi problémákra (különösen a nemzeti nyelv státuszára, a korrupció elleni küzdelemre), a hazaszeretetre, az ökológiára, az elnyomott népek függetlenségükért vívott küzdelmére (Afganisztán) is összpontosít. , Palesztina) [5] [6] . A költőnő verseit lefordították angolra, bengálira, spanyolra, németre, portugálra, thaira és tamilra. Számos vers vált népszerű dalok szövegévé: "A hímzés művészete" ( Sani Sudin zeneszerző ), "Beloved" és "A nő sorsa" (zeneszerző: Yuzailan Yunus).

Rendszeresen olvassa verseit a Malajziai Írószövetség havi költészeti felolvasásain , részt vett nemzetközi költészeti fesztiválokon Bangladesben, Szingapúrban, Indonéziában, Nicaraguában [7]

Irodalomkritikusként malajziai írók és költők munkásságát elemző cikkeket közöl malajziai újságokban és folyóiratokban. A „ Nagy Maláj Nusantara ” (Numera) szervezet tiszteletbeli titkára, a Malajziai Írók Nemzeti Szövetsége és a Selangor Írószövetség végrehajtó bizottságának tagja, a Malajziai Fordítók Szövetségének, a Peraki Művészek Szövetségének, a Költők Világkongresszusa.

Díjak

Szerzői gyűjtemények

Versek gyűjteményben

maláj fordítások

Jegyzetek

  1. Syalmizi Hamid. Persembahan puisi bukan Melayu // Kosmo, 2010.11.2
  2. Rahim Abdullah. Menyelami pengalaman kemanusiaan dan ketuhanan // Sinar Harian, 2013.1.6.
  3. Mohd Hafiz Ismail. Pelajari budaya bangsa lain melalui sastera // Sinar Harian, 2016.5.2.
  4. Azman Ismail, Nilai Islam dalam Mekar Bunga // Utusan Malaysia, 2007.3.19.
  5. Mohamad Saleeh Rahamad, Rozlan Mohamed Noor. Sastera Teras Negara Bangsa. Kuala Lumpur: ITBM, 2014, p. 124
  6. Hazafiság verseken, dalokon keresztül // New Straits Times, 2017.4.5.
  7. Raja Rajeswari Seetha Raman: Seri Ternama. CD. Kuala Lumpur: RTM (Radio dan Televisyen Malaysia), 2009