Pouchet, Felix Archimedes

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. március 31-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Felix Archimedes Pouchet
fr.  Felix Archimede Pouchet
Születési dátum 1800. augusztus 26.( 1800-08-26 ) [1] [2] [3]
Születési hely
Halál dátuma 1872. december 6.( 1872-12-06 ) [1] [2] [3] (72 évesen)
A halál helye
Ország
Munkavégzés helye
Akadémiai cím Muséum d'Histoire Naturelle de Rouen [d]
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Felix Archimedes Pouchet (Rouen, 1800. augusztus 26. – 1872. december 6., uo.) - francia orvos és természettudós; Louis Pasteur fő tudományos ellenfele és a spontán életgeneráció elméletének támogatója.

Életrajz

Felsőfokú orvosi és botanikai végzettséget szerzett, sebészi címet kapott Rouenben, és egy bizonyos időtől kezdve zoológiát is tanult. 1828 óta a Természettudományi Múzeum igazgatója; 1834. július 20-án az ő erőfeszítései révén a múzeum nyilvánossá vált, ami akkoriban ritka volt. 1832-től kezdve számos zoológiai és botanikai munkája jelent meg (botanikusként főként a nadálytőre szakosodott). 1838-ban a roueni orvosi egyetem professzora lett.

Különösen híres volt a megtermékenyítésről szóló tanulmányairól: "Théorie pozitív de la fécondation des mammifères, basée sur l'observation de toute la série animale" (1842) és "Théorie pozitív de l'ovulation spontanée et de la fécondation des mammifères l' espèce humaine stb." (1847), amelyért a Francia Tudományos Akadémiától nagy, 10 000 frank fiziológiai díjat kapott. Hosszú vitát vezetett Pasteurrel a spontán nemzedék kérdéséről, és annak ellenére, hogy életében valójában vereséget szenvedett, az utolsó napig védte nézeteit. Egyik utolsó nagy műve a L'univers volt. Les infiniment grands et les infiniment petits" (1865). 1877-ben Rouenben emlékművet állítottak neki.

Jegyzetek

  1. 1 2 Felix-Archimede Pouchet // Encyclopædia Britannica 
  2. 1 2 Felix Archimede Pouchet // GeneaStar
  3. 1 2 Félix Archimède Pouchet // Annuaire prosopographique : la France savante

Irodalom

Linkek