| sorközi | |
|---|---|
| Műfaj | sorozat televíziós dokumentumfilm-interjú |
| Termelő | Oleg Dorman |
| Termelő |
Felix Dector Oleg Dorman Irina Martynova |
| Operátor | Vadim Jusov |
| Filmes cég | "Dom" stúdió |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Év | 1997-2009 |
| IMDb | ID 4025610 |
Az Interlinear Oleg Dorman 15 epizódos dokumentumfilmje . Lilianna Zinovjevna Lungina (1920-1998) emlékiratai . A filmet 1997 óta forgatják, először 2009-ben adták le a Rosszija tévécsatornán [1] .
Lilianna Lunginát milliók ismerik távollétében – azok, akik gyermekkorukban olvastak vagy hallgattak történeteket Carlsonról, a Lenebergai Emilről, Harisnyás Pippiről. A legintelligensebb és legváltozatosabb ember, a világfilozófia és irodalom ismerője, poliglott, tudós, bátor, szerető élet és emberek, kedves nő. Három nagy kultúra – orosz, francia és zsidó – lánya, hihetetlen életet élt a 20. század legnehezebb és legnehezebb éveiben.
Történetesen találkozott, kommunikált és barátságot ápolt a szovjet állam és Európa politikai, irodalmi, színházi, tudományos életének számos legnagyobb alakjával. Saját szemével látta, és áthaladt a tudatán, az elméjén keresztül, ami most elkeseredett vitákat okoz. Ezen múlik a magukat orosznak valló emberek önazonossága a huszonegyedik században.
Életéről mesél, nem gyaláz, nem tör bele negatív érzelmekbe . Hol mosolyogva, hol szomorúan mesél arról, amit élete során látott, tapasztalt, megvalósított. Bár története számos példát tartalmaz a rendszer emberi aljasságára és szörnyű embertelenségére, amely hatalmas számú embert érintett hazánkban, mind a 15 epizódban csak egy szitokszót mond - „fattyú”, azzal kapcsolatban, aki elkezdte. üldözi Marina Cvetajevát.
A története elbűvölő. Ezt segíti elő a hozzáértő szerkesztés, a jól megválasztott zene, valamint a Lungina és barátai családi archívumából származó fényképekből és dokumentumokból összeállított videósorozat.
A filmet tizenegy éve nem mutatták be. Oleg Dorman rendező tiltakozásul visszautasította a "TEFI-2010" nemzeti televíziós díj különdíját a "Személyek" kategóriában [2] . A 2010. szeptember 25-i szentpétervári TEFI díjátadó ünnepségen felolvasott rendező beszéde különösen így szólt:
… Az Akadémia tagjai, zsűrije, alapítói és így tovább, vannak, akik miatt filmünk tizenegy évig nem tudott eljutni a közönséghez. Olyan emberek, akik megvetik a nyilvánosságot, és akik a televíziót tették az elmúlt tíz évben bekövetkezett erkölcsi és társadalmi katasztrófa fő tényezőjévé.
Valaki kenyeret vet és süt nekünk, valaki bányában, tengeren vagy katonai szolgálatban, vagy kereskedésben tölti az életét. A művelt, gondolkodó emberek felelősséggel tartoznak azokért, akik nem annyira műveltek, és nem szentelték magukat a spirituális tevékenységnek.
Miután kezükbe kapták azt a legnagyobb hatalmat, amellyel, sajnos, a televízió rendelkezik hazánkban, vezetői, szerkesztői, producerei, újságírói nem merik rontani a közönségen. Nincs joguk korrumpálni, dühöngővé, gonosz, kapzsi, vulgáris tömeggé változtatni.
Nincs joguk díjat adni az Interlinearnak. Lilianna Zinovievna Lungina sikere nem rájuk tartozik. [3]
A könyv 2010-ben jelent meg.