Pireneusi zerge

Pireneusi zerge

R.p. pyrenaica
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízOsztály:emlősökAlosztály:ÁllatokKincs:EutheriaInfraosztály:PlacentálisMagnotorder:BoreoeutheriaSzuperrend:LaurasiatheriaKincs:ScrotiferaKincs:FerungulákNagy csapat:patás állatokOsztag:Bálnaujjú patásokKincs:bálna kérődzőkAlosztály:KérődzőkInfrasquad:Igazi kérődzőkCsalád:bovidsAlcsalád:KecskeNemzetség:ZergeKilátás:Pireneusi zerge
Nemzetközi tudományos név
Rupicapra pyrenaica
( Bonaparte , 1845)
terület
természetvédelmi állapot
Állapot iucn3.1 LC ru.svgLeast Concern
IUCN 3.1 Least Concern :  19771

A pireneusi zerge [1] ( lat.  Rupicapra pyrenaica ) a szarvasmarhafélék családjának kecske alcsaládjába tartozó artiodaktilus emlős .

Elterjedési terület és élőhelyek

A faj elterjedt Andorrában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A tengerszint feletti magasság 400-2800 méter.

Alpesi réteken, sziklás területeken, erdős völgyekben és hegyvidéki területek alacsonyabb lejtőin fordul elő. Ez a faj általában 1800 méter felett tartózkodik az alpesi réteken az év melegebb hónapjaiban. Késő ősszel és télen 1100 méter alá süllyednek. Az elmúlt években egyes állatcsoportok állandóan benépesítették az erdőket. A nőstények csoportokban élnek fiatal állatokkal, míg a hímek az év nagy részében egyedül élnek. Fűvel, mohával, zuzmóval és egyéb növényi táplálékkal táplálkoznak. 170 napos vemhesség után a nőstény tavasszal általában egy kölyköt ad világra; ikrek és hármasikrek ritkák.

Leírás

Marmagasság 76-81 cm, testhossz 90-130 cm, farokhossz 3-4 cm, súly 24-50 kg. A nyári szőrszálak mindössze 4 cm hosszúak, vörösesbarnák. A téli szőrzetet hosszú és vastag, 10-20 cm hosszú szőr és bolyhos aljszőr alkotja. A téli szőr feketésbarna, nagy fehér területekkel a nyakon, a vállakon és az oldalakon. Vékony fekete szarv, 15,2-20,3 cm hosszú mindkét nemnél.

Alfaj

Az ibériai zerge 3 alfajt alkot, amelyeket egyes kutatók jelenleg külön fajnak tekintenek [2] [3] :

Fotó

Jegyzetek

  1. ↑ The Complete Illustrated Encyclopedia. "Emlősök" könyv. 2 = The New Encyclopedia of Mammals / szerk. D. Macdonald . - M. : Omega, 2007. - S. 471. - 3000 példány.  — ISBN 978-5-465-01346-8 .
  2. ↑ 1 2 3 Castello JR (2016) A világ bovidjai: antilopok, gazellák, szarvasmarhák, kecskék, birkák és rokonok Archiválva : 2017. március 28. a Wayback Machine -nél . — Princeton University Press. — P.p. 408-413. — 664 p. — ISBN 978-0-691-16717-6
  3. ↑ Herrero J., Lovari S., Berducou C. 2008. Rupicapra pyrenaica Archiválva : 2016. december 20. a Wayback Machine -nál . Az IUCN veszélyeztetett fajok vörös listája 2008.
  4. ↑ Azon emlős-, madár-, hüllők-, kétéltű-, hal- és gerinctelen fajok listája, amelyek kivitelét, reexportját és behozatalát, valamint részeik vagy származékaik a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek megfelelően szabályozzák. Vadon élő állat- és növényvilág (CITES) / / Referenciaanyagok az Orosz Föderáció állatkertjei és faiskolái tevékenységének jogi támogatásáról (I. rész). Az EARAZA Információs Központ közleménye archiválva : 2017. március 28. a Wayback Machine -nél . - M. : EARAZA Információs Központ, 2005. - S. 230. - 274 p.

Irodalom

Linkek