Friedrich Paulsen | |
---|---|
Születési dátum | 1846. július 16. [1] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1908. augusztus 14. [1] (62 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Foglalkozása | filozófus , egyetemi oktató |
Autogram | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Friedrich Paulsen ( Langenhorn , Schleswig , 1846 . július 16. - Berlin , 1908 . augusztus 14. ) német író, tanár és a neokantiánus irányzat idealista filozófusa.
Erlangenben, Bonnban és Berlinben tanult. 1878-tól a berlini egyetem filozófia és pedagógia professzora volt . 1896-ban Eduard Zeller helyére a morálfilozófia professzora lett Berlinben.
Paulsen a világ tanát "egyetlen spirituális egész életként" (Istenként) alkotta meg, filozófiáját pedig " idealista panteizmusként " [2] határozta meg . Nézete szerint a természet megelevenített, a szellemi élet megnyilvánulása, melynek egyetemes alapelve viszont az akarat; ez a fogalom hasonló Schopenhauer és Fechner nézetéhez , azonban Paulsen akarat alatt nem a racionális vágyat vagy a tudatos kognitív akaratot értette, hanem az ösztönt.
Az etikában ragaszkodott az energetika fogalmához, hisz az emberi boldogságot az élni akarás megnyilvánulása, a tevékenység folyamata, mint olyan, a saját természet felfedezése határozza meg.
Paulsen fő művei a Versuch einer Entwickelungsgeschichte der Kantischen Erkenntnisstheorie (Lipcse, 1875) és a Was uns Kant sein kann? (a "Vierteljahrschr. f. wissensch. Philos." 1881-ben; a szerző itt Kant filozófiájának etikai-vallási vonatkozását helyezi előtérbe). Egyéb írások: Gründung, Organization und Lebensordnungen der deutschen Universitäten im Mittelalter (in Siebel's Histor. Zeitschrift, 1881), Geschichte d. gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und Universitäten" (2 kiadás, 1896), "System der Ethik, mit einem Umriss der Staats- und Gesellschaftslehre" (8 kiadás, 1844), "Das Realgymnasium und die human", "18 Bildung die" (18) Einleitung in die Philosophie" (2 kiadás, 1894; van orosz fordítás).
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|