| Kolostor | |
| Padise | |
|---|---|
| est. Padise | |
| 59°13′39″ s. SH. 24°08′26 hüvelyk e. | |
| Ország | |
| Elhelyezkedés | Lääne-Harju |
| gyónás | katolicizmus |
| Az alapítás dátuma | 14. század |
| Az eltörlés dátuma | 1559 |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Padise ( Est. Padise ) egy romos ciszterci kolostor, amelyet a 14. század elején alapítottak dunamündei szerzetesek az azonos nevű plébánia Padise városában, Észtország északnyugati részén .
1305. március 23-án, a hosszú livóniai polgárháború idején Libert apát , a dunamündei kolostor rektora 4000 kölni márkáért eladta a rigaiak által lerombolt kolostort a Livónia Rendnek és mesterének, Gottfried von Rogge -nak. A megállapodás megkötése után mintegy 200 szerzetes költözött a padisei plébániára , ahol új kolostort alapítottak.
1317-ben megkezdődött egy kőépület építése, amelyet Eric Menved dán király parancsa szerint meg kellett erősíteni. Az 1343-as észt parasztfelkelés során a kolostort lerombolták, és a szerzeteseket, akik a parasztok szerint "elég bűnösek voltak", megölték. A felkelés leverése után megkezdődött egy új kolostor-erőd építése [1] .
1622-ben Padise birtokát Thomas von Ramm ( Thomas von Ramm ) rigai polgármester kapta .
A Padise kolostor a livóniai háború idején fontos szerepet játszott a Livóniáért vívott harcokban . Később a Padise Kúria tulajdonosai lakóépületnek használták. A kolostor 1766-ban leégett, és azóta is romokban hever. 1936-tól kezdve a kolostor romjait időszakosan konzerválták [1] .
A kolostor melletti tűzvész után megkezdődött az udvarház építése. Építőanyagként a kolostor romjaiból származó köveket használták fel. A kastély Thomas von Ramm leszármazottaié volt egészen 1919 -ben történt kisajátításig [2].