Ajánlat (műfaj)
Offertory (késő latin offertorium - felajánlás) - szöveg-zenei forma és műfaj[ mi? ] a katolikus egyház liturgikus rutinjában (lásd a gregorián éneket ). A felajánlás során misében előadva . Liturgikusan a mise megváltoztatott énekeire utal (az egyházi ünneptől függően) (lásd Proprius ).
Rövid leírás
Kezdetben az ajánlatsor egy válaszadó típusú ének . Történelmileg (feltehetően a 7. század óta) egy kórus refrénből és egy zsoltárból állt , amelyek verseit ("verseket") szólóban énekelték, váltakozva egy rövidített refrénnel (az ún. lat. repetendum , a teljes refrén második fele). ). A híres középkori offertoriák ( „Ave Maria” , „Justitiae Domini”, „Tollite portas”, „Tu es Petrus” stb.) remek melizmatikával tűntek ki . Kompozíciójukat a zenei retorika elemei és a komplex "improvizációs" fejlesztés (mondatok ismétlése, szekvenálás , a legkifejezőbb motívumok ritmikus kiválasztása stb.) jellemzik. A késő középkor (XII-XIII. század) korszakában az offertoriák refrénre redukálódtak (a szólóverziók kimaradtak); ugyanúgy, mint általában, a modern katolikus istentiszteletben is kínálnak felajánlást.
A többszólamú offertoriák (vagyis az offertoriák kanonikus szövegein készült motetták , a cantus firmust a kompozíció alapja nélkül ) szerzői közül J.P. Palestrina , aki egy nagyszabású (68 darabos) gyűjtemény tulajdonosa, az „Ajánlatok az egész egyházi évre” (1593) címmel, és Orlando di Lasso , aki ezeket az elrendezéseket két „Sacrae cantiones” (1582-ben és 1585-ben megjelent) gyűjteményben helyezte el. .
A modern időkben az offertóriumokat más énekekkel együtt a szentmisét kísérő énekkönyvek részeként ( fokozatosan ), valamint (ismételten) a Liber szokásosis egyetemes gyűjteményben adták ki, a modern liturgikus gyakorlatnak megfelelően - versek nélkül . A régi offertóriumok rekonstrukcióit (változatokkal) speciális tudományos publikációkban közöljük, amelyek közül a leghíresebb a Solem-i offertória-gyűjtemény, az ún. „hármas offertorial” (Offertoriale triplex; az offertórium négyzetes jelölésű feljegyzése kombinálva ugyanannak az éneknek két nem állandó változata).
Offeroria kiadványok
- Offertoriale triplex, szerk. Rupert Fischer. Solesmes, 1985 (az úgynevezett " Solem ajánlat")
Irodalom
- Dyer J. A római liturgia felajánló éneke és zenei formája // Studi musicali 11 (1982), p. 3–30.
- Hiley D. Western plainchant: kézikönyv. Oxford, 1993.
- Dyer J. Offertory // The New Grove Dictionary of Music and Musicians . New York; London, 2001.
- Maloy R. Az ajánlatban: a kronológia és az átvitel szempontjai. NY, 2010.
Linkek
- Offerory A Wayback Machine 2014. április 7-i archív példánya (A. Stingl, a Freiburgi Kórusiskola igazgatója által rekonstruált)
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |