Pineal magyal | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Kétszikű [1]Rendelés:HüvelyesekCsalád:HüvelyesekAlcsalád:MothTörzs:kecske rueAltörzs:UgrócsontNemzetség:OstrolodochnikKilátás:Pineal magyal | ||||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||||
Oxytropis strobilacea Bunge. , 1874 | ||||||||||||||
|
Az Oxytropis strobilacea ( lat. Oxytropis strobilacea ) évelő lágyszárú szárazföldi növény, a hüvelyesek ( Fabaceae ) családjába tartozó Oxytropis nemzetség típusfaja .
Szár nélküli növények 5-26 cm magasak, sűrű csomókat képeznek. A szárak hártyás, hosszúkás-tojásdad, alsó részén a levélnyélhez tapadnak , nincsenek összeforrva, ritkán hosszú szőrűek. Szórólapok, 9-12(15) pár, hosszúkás-tojásdad, hegyes alakúak, 7-15(20) mm hosszúak, fiatal nyomott-fehér szőrűek, később felül szórványos szőrszálakkal, vagy csaknem kopottak, a levéltengely és a levélnyél borított , ill. felálló szőrszálakat. A gyökér hosszú, kerek, mélyen behatol a talajba.
A kocsányok összenyomva, egymástól fehérszőrösek, felső részen kis fekete szőrszálak keverednek. A fajok fejes vagy tojásdad, sokvirágúak, sűrűek, virágzás után jelentősen megnyúlnak. A fellevelek lándzsásak, majdnem megegyeznek a csészével, ritkán hosszabbak nála, hosszú szőrűek. A csésze cső alakú, 9-12 mm hosszú, serdülő, félig préselt fehér és kicsi, fekete szőrszálakkal, fogai 3-4-szer (felvidéken legfeljebb 5-ször) rövidebbek a tubusnál. Corolla lila-lila. Zászlója hosszúkás tojásdad, 18-20 mm hosszú, csúcsán lekerekített, ritkán rovátkolt. Kb. 1 mm hosszú hegyes végű csónak. Virágzás május második felében - júliusban . A hüvelyesek bőrszerűek, hosszúkás-tojásdalakúak, 10-20 mm hosszúak, hosszúkásak, kemény héjúak, fehérek, néha feketék, félig felálló szőrösek, a hason széles, a háti varratokon keskenyek.
Ennek a fajnak a fő elterjedési területe az Altaj-Szaján és a Bajkál régióra korlátozódik : az Altaji Köztársaság , Krasznojarszk Terület , Hakassia , Tuva , Irkutszk megye , Chita megye . Szibérián kívül a kazah Altaj, a Távol-Kelet , Mongólia és Észak- Kína számára adják ( Polozsij, 1994[ tiszta ] ).
Sík- és hegyi sztyeppeken , sztyeppréteken , sztyepp- és sziklás lejtőkön, vörösfenyő- és fenyőerdőkben fordul elő; felvidéken: zuzmó- és törpenyír tundrákban , alpesi réteken (Polozhy, 1960; 1994).
Kromoszómák száma : 2n = 16, 32, 64.
Védelemre szoruló sérülékeny faj, mint a jenyiszeji sztyeppék egyik endemikus faja (olyan fajok mellett, mint a jeniszei nefelejcs , vékonylábú tón , Krilov- kékfű , szibériai csenkesz ).