Őszi mese

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
őszi mese
Conte d'automne
Műfaj Lírai filmvígjáték , arthouse
Termelő Eric Romer
Termelő Margaret Menegos , Françoise Etchegaray
forgatókönyvíró_
_		 Eric Romer
Főszerepben
_		 Marie Riviere
Beatrice Roman
Operátor Diana Baratier
Zeneszerző Claude Marty, Gerard Pansanel, Pierre Peira, Antonello Salis
Filmes cég Les Films du Losange
Arte France Cinema
La Sept Cinema
Rhone-Alpes mozi
Elosztó Októberi filmek
Időtartam 110 perc
Ország  Franciaország
Nyelv Francia
Év 1998
IMDb ID 0137439
Hivatalos oldal

Az An Autumn Tale ( franciául  Conte d'automne ) egy lírai vígjáték, amelyet Eric Rohmer rendezett , Franciaországban 1998. szeptember 23-án mutattak be [K 1] .

Telek

A negyedik és egyben utolsó film Rohmer utolsó Tales of the Four Seasons sorozatában. Az akció a Drôme megye déli részén , Montelimarban , Saint-Paul-Trois-Château-ban és Bourg-Saint-Andéole-ban , valamint a Rhone jobb partján , az Ardèche - ben játszódik szeptemberben, a szőlőszüret idején.

Isabelle és Magali, akik iskolás korukban barátkoztak össze, már túllépték a negyvenet. Isabelle férjhez ment, könyvesboltja van Montelimarban, és hamarosan feleségül veszi a lányát. Magali, miután megözvegyült, egy Bourg-Saint-Andeol melletti farmra költözött, ahol borászattal foglalkozik. Gyermekei is felnőttek, és külön élni kezdenek. Fia barátja, Leo Rosina korábban járt filozófia tanárával, Etienne-nel, egy középkorú férfival. Rosina felkéri egykori szeretőjét, hogy tartson fenn baráti kapcsolatokat, és követeli, hogy rendezze le és hagyja abba a diákok üldözését.

Magalival bizalmi kapcsolatban lévén Rosina azt tervezi, hogy magával hozza Etienne-t. Isabelle viszont egy barátja személyes életét is igyekszik elintézni, aki szeretne találkozni egy férfival, de makacs természete miatt nem hajlandó elhagyni a farmot és semmiféle lépést tenni.

Isabelle a saját nevében felad egy hirdetést az újságnak, amire egy idős, elvált kereskedelmi alkalmazott, Gerald, egy kellemes modorú úriember válaszol. Kétszer találkoznak ebédidőben a városban, a harmadik alkalommal pedig, megbizonyosodva arról, hogy a férfi érdeklődik iránta, Isabelle felfedi neki tervét. Miután magához tért döbbenetéből, Gerald beleegyezik, hogy szerencsét próbáljon Magalival. A bemutatkozásuk megszervezése érdekében Isabelle mindkettőt meghívja lánya esküvőjére. Rosina ugyanebből a célból hozza oda Étienne-t.

Az ünnepen az ilyen cselekményre jellemző félreértések és qui pro quo történnek, amelyek a hétköznapi vígjátékokban happy enddel végződnek, de mivel Romer szereplői szinte soha nem úgy viselkednek a javasolt körülmények között, ahogyan azt a hétköznapi vígjátéki karakterek feltételezik, Magali, aki érdeklődik Gerald iránt, meglehetősen élesen visszautasítja az ismeretség folytatására vonatkozó összes javaslatát. Felismerve, hogy egy kedvező lehetőség örökre elvesztését kockáztatja, mindazonáltal először ki akarja deríteni, hogy Gerald Isabelle áll-e Gerald háta mögött, és mi a tényleges kapcsolatuk.

Magali és Gerald különböző irányokba váltak el, és aznap este ismét összeütközik Isabeli házában, ahová mindketten visszatérnek abban a reményben, hogy tisztázzák a helyzetet. Kérdéseire választ kapott és a gyanútól megszabadulva Magali meghív egy férfit tanyájára a szőlőszüret befejezésének ünnepére.

Cast

A filmről

Az „Őszi mese” nemcsak a „négy évszak meséinek” ciklusát fejezi be, hanem Romer utolsó modern témájú filmje, amely mindhárom ciklust összefoglalja. Ezt azonnal megjegyezte Roger Ebert , aki dicsérő recenziójában rövid vázlatot készített Romer munkásságáról. Az amerikai kritikus megjegyzi a virtuóz („koreográfiailag”) koreografált epizódokat, amelyek az esküvő alatt játszódnak [1] .

Még ha szeretem is az olyan hollywoodi romantikus vígjátékokat, mint a Notting Hill, akkor is olyanok, mint a cipők, egy olyan film ravasz szellemességéhez képest, mint az Őszi mese. Úgy tűnik, a mocsárban eveznek, miközben Romer elegánsan elcsábít minket az élet fenyegető kiszámíthatatlanságában dolgozó emberek látványával. Soha nincs kétségünk afelől, hogy Julia Roberts boldogan fog élni, míg meg nem hal. Másik dolog Magali: egy rossz lépés, és örökre egyedül marad szőlőjével.

— Ebert R. [1]

A francia kritikusok többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a film megsértett egyfajta, életkorral összefüggő "tabukat", amely minden ciklusban érvényben volt. Először fiatal vagy viszonylag fiatal hősök helyett idősödő karakterek jelentek meg a képernyőn. „Ezúttal a név évszaka az élet évszaka. A Romernél megöregednek, mint máshol. De jól öregednek, szokatlanul” [2] .

A Télérama hetilap rovatvezetője a főszereplők expozíciójának jelenetével kapcsolatban, amely egy forró délutánon játszódik a Magali szőlőhegyében, megjegyzi, hogy egy ilyen előadás jó étvágyat fog adni Romer összes rágalmazójának, és minden bizonnyal a rajongóinak csodálata [2] . Romer két leginkább „romeri” színésznőjének megválasztása a főszerepben számos következtetésre és elkerülhetetlen összehasonlításra is adott okot a kritikusok között . Feltűnt, hogy Marie Riviere karaktere teljesen eltér a leghíresebb szerepétől ( A zöld sugárban ), és hogy ebben a filmben komikusi tehetségének új oldalát villantotta fel, míg a hősnő, Beatrice Roman némi "filmográfiai iróniával" ", ugyanaz az éles karakter, mint a "Kedvezményes párt" -ban : teltek az évek, és újra férjet keres [2] .

Az „Őszi mese” egyszerre találkozási film (a rendezőé a színésznőivel) és egy búcsúfilm (végül is ez az utolsó „négy évszakos mese”). Egy film a barátságról, ahogy mondják, "egy pohár barátság". Énekkel és tánccal késő estig. De nem úgy hangzik ez az egész ünnep, mint a maga befejezése? A fortiori, az „ősz” határán. Isabelle számára az a mámorító tréfa, hogy elcsábít egy idegent a barátjának, nem szűnik meg egy kis szomorúság nélkül. Kicsit mintha utoljára. Tisztelet annak az operatőrnek, aki tudja, hogyan kell ezt inspirálni egyetlen lopva bemutatott felvétellel. Magali pedig többek között bejelenti: "A szőlőszüretnek vége." Talán, de idén Romer ismét igazán bódító.

– Telerama [2]

Tudva, hogy a rajongók és más mozilátogatók képesek kifordítani a filmet, hogy alapvető és pusztán formai hasonlóságokat keressenek a korábbi filmekkel [4] , Romer kifejtette, hogy a harmadik mese (ősz) rímel az elsőre ( tavasz ), így egy részletesebb változat egy történet a csábítással való, valós és feltételezett machinációkról [5] .

A film elnyerte a legjobb forgatókönyv díjat az 1998 -as Velencei Filmfesztiválon .

Megjegyzések

  1. ↑ Szeptember 7-én a Velencei Filmfesztiválon , majd a Telluride Filmfesztiválon és szeptember 16-án a Torontói Filmfesztiválon

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Ebert R. Őszi mese  (angol) (1999.08.20.). Letöltve: 2016. április 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 14..
  2. ↑ 1 2 3 4 Guichard L. Conte d'automne  (francia) . Telerama (2011.04.05.). Letöltve: 2016. április 9. Az eredetiből archiválva : 2016. április 21..
  3. ↑ Conte d'automne  (francia) . Cine-club de Caen. Letöltve: 2016. április 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 3.
  4. ↑ Conte d'automne: Un film d'Eric Rohmer  (fr.) . Letöltve: 2016. április 9. Archiválva az eredetiből: 2015. június 4.
  5. ↑ Les contes des quatre Sasons. Quatre films français d'Éric Rohmer  (fr.)  (nem elérhető link) . Letöltve: 2016. április 9. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 26..

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Bibliográfiai katalógusokban