Oppenheim, Anthony
| Anthony Oppenheim | |
|---|---|
| angol Antoni Kazimierz Oppenheim | |
| Születési dátum | 1915. augusztus 11 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 2008. január 12. (92 évesen) |
| A halál helye | Kensington , Kalifornia |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| Díjak és díjak | |
| Autogram | |
Anthony Oppenheim (1915. augusztus 11., Varsó , Lengyelország – 2008. január 12., Kensington , Kalifornia ) – a világ egyik vezető szakértője az égés és a sugárzó hőátadás területén, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) gépészmérnöki professzora.
Életrajz
Alapfokú oktatásban részesült otthon (francia nyelven). A lengyel a középiskolában kezdett tanulni. Felnőtt korában folyékonyan beszélt oroszul.
1933-ban, a középiskola elvégzése után a varsói Technológiai Intézetbe lépett , ahol repüléstechnikát tanult.
1939-ben, miután a náci Németország megtámadta Lengyelországot, kénytelen volt elhagyni szülőhazáját, és Románián, Görögországon, Franciaországon, Spanyolországon és Portugálián keresztül 1940 júniusában eljutott Angliába.
Angliában a lengyel hadsereg szolgálatába lépett Skóciában. Egyedül tanultam angolul. 1942-ben otthagyta a hadsereget, hogy befejezze tanulmányait, majd 1943-ban szerzett mérnöki diplomát a Varsói Műszaki Intézetben. 1945- ben a Londoni Egyetemen szerzett gépészmérnöki doktori fokozatot, valamint az Imperial College London diplomáját .
Három éven át gépészmérnöki előadásokat tartott a városban. Tudományos munkát végzett, végzős hallgatóival közösen megépítette az első szuperszonikus csatornát.
Angliai tartózkodása alatt az Egyesült Királyságban használt motorok (Spitfire és Hurricane) fejlesztésén dolgozott.
Az európai ellenségeskedés befejezése után brit hírszerzőként Németországba küldték, hogy kapcsolatba lépjen a motorfejlesztőkkel. Oppenheim érdeklődése a detonáció és égés tanulmányozása iránt az impulzussugarak problémáinak való korai kitettségből nőtt ki.
1948-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol a Stanford Egyetemen szerzett adjunktusi diplomát gépészmérnöki diplomával. Két évvel később ugyanebben a pozícióban a Kaliforniai Egyetemen dolgozott, Berkeleyben. 1954-ben egyetemi docensi posztot kapott, 1958-ban rendes tanár lett.
1967-ben Oppenheim, Nyuma Munson és R. I. Soloukhin társalapítói voltak a Robbanások és Reaktív Rendszerek Gázdinamikájával foglalkozó Nemzetközi Bizottságnak ( ICDERS ) – kétévente tudományos találkozókat tartanak a robbanási gázdinamikával és az instabil égéssel foglalkozó szakemberek számára.
A Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen dolgozott, hivatalosan 1986-ban vonult nyugdíjba, de haláláig aktív kutatásokat folytatott. Hosszas betegség után halt meg kensingtoni otthonában.
Tudományos érdeklődési kör
A mű mottója: "Az egyik kreativitása rutin a másik számára" ( eng. One man's research is another man's rutin ).
Tanulmányozta a hőátadás, a sugárzás, a gázhalmazállapotú detonáció beindításának és terjedésének problémáit, a detonációs frontok szerkezetét, a detonációs frontok egymásra hatását, a robbanóhullámokat, a turbulens égést, valamint a belső égésű motorokban zajló folyamatokat.
Lézeres fényforrásokon nagysebességű fényképezésre alkalmas berendezéseket fejlesztett ki, amelyeknek köszönhetően számos egyedi kísérletet tudott végezni a robbanásveszélyes hullámok és a detonációs folyamatok vizsgálatára. Oppenheim nevéhez fűződik a sugárzási hőátadás kvantitatív elemzésének módszerének kidolgozása is.
A legújabb tanulmányok az autóipari belső égésű motorok hatékonyságának javítására összpontosítottak.
Díjak
| Numa Munson-éremmel kitüntetettek | |
|---|---|
| |
1997 óta a Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja.
Memória
1989-ben alapították és ítélték oda az Oppenheim-díjat a robbanások és a reakciórendszerek dinamikájának elméleti vagy értelmezési szempontjainak kialakításához nyújtott kiemelkedő hozzájárulásokért. [2]
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||
Linkek
Antoni K. Oppenheim, az égés és a hőátadás világszakértője meghalt a 92-es számon Archiválva : 2013. október 19. a Wayback Machine -nél
EMLÉKEZTETŐ PROF. AK OPPENHEIM // Journal of KONES Powertrain and Transport, Vol. 17. sz. 2 2010 (angol)
ANTONI K. OPPENHEIM
Jegyzetek
- ↑ LIBRIS - 2008.
- ↑ Awards icders . Letöltve: 2013. október 27. Az eredetiből archiválva : 2013. október 23..