Olympus (mitológia)

Az Olümposz ( másik görög Ὄλυμπος ) egy félig legendás ókori görög avlet Mysiából és / vagy Frígiából . Alkotói tevékenységének virágkora a feltételezések szerint a Kr. e. 7. század elejére esett.

Az egyik változat szerint ez Marsyas apja [1] , egyben a cybelei Alki [ 2] apja is .

Mások szerint Olümposz Marsyas [3] tanítványa . A róla szóló legenda a Kelenekhez kötődik [4] . Polygnotus delphoi festményén egy virágzó fiúként ábrázolta, aki Marsyastól tanult auloszon [ 5] .

Bevezette a dallamok és az enharmonikus nómák enharmonikus fajtáját [6] . Ő volt az első, aki plektrumot használt [7] . Bevezette a Lydian módot [8] . A temetési játékok során megnyerte az Auleti-versenyeket Pelius szerint [9] .

Az ókori történetírás az Olümposznak tulajdonítja az aulók feltalálását és az auletica (az aulók szólójátékának művészete) bevezetését.

Az Olümposz neve megtalálható a görög irodalomban és más összefüggésekben, különösen egy mitológiai szereplő neve, aki a trójai háború előtt élt.

Jegyzetek

  1. Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 4, 2
  2. Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár V 49, 3
  3. Platón. Pir 215 s, Ion 533b
  4. Strabo. Földrajz XII 8, 15 (578. o.)
  5. Marsyas fölötte egy sziklán ül, mellette pedig az Olimposz egy virágzó fiú alakjában, aki tőle tanul furulyázni (αὐλεῖν). A Coeleniben élő frígok kitartóan állítják, hogy a városukon átfolyó folyó egykor ez a fuvola (αὐλητήν) volt... Azt mondják, ha visszaverték a galaták seregét, akkor Marsyas segítette őket a barbárok ellen – mindkettőt folyójának vize és furulyáinak zenéje (μέλει τῶν αὐλῶν) // Pausanias . A Hellas X 30, 9 leírása.
  6. Marsyas közeli barátja lévén, tőle tanulta az auletikát, bevezette a hellének körében az enharmonikus nómokat, amelyeket még ma is használnak az istenek ünnepein // Pszeudo-Plutarkhosz (Kr. u. II. század). A zenéről, 7. Az értekezés más helyén azonban Pszeudo-Plutarkhosz azt írja, hogy az ő idejében az enharmonikus nemzetség "teljesen szokatlan, és sokan egyáltalán nem képesek érzékelni az enharmonikus intervallumokat" ( uo. , 38). Fordítás: V.G. Tsypin.
  7. Kelemen. Stroma I 76, 6
  8. Kelemen. Stroma I 76, 4
  9. Gigin. Mítoszok 273

Irodalom