Eulenberg, Herbert
Herbert Eulenberg |
---|
Herbert Eulenberg |
|
Születési dátum |
1876. január 25( 1876-01-25 ) |
Születési hely |
Koln |
Halál dátuma |
1949. szeptember 4. (73 éves)( 1949-09-04 ) |
A halál helye |
Düsseldorf |
Állampolgárság (állampolgárság) |
|
Foglalkozása |
író, költő, drámaíró |
Díjak |
|
Autogram |
|
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Herbert Eulenberg ( német Herbert Eulenberg ; 1876 . január 25. Köln ( Mulheim ) – 1949 . szeptember 4. Düsseldorf ( Kaiserwerth )) - német író, költő és drámaíró.
Élet és munka
G. Oylenberg gyártó családjában született, egy gépgyár tulajdonosa Mülheim an der Ruhrban. Jogot tanult Berlinben, Lipcsében, Münchenben és Bonnban, 1900-tól - a jogtudomány doktora. Ügyvédként praktizál Opladenben és Kölnben, ugyanakkor tehetséges költőnek és drámaírónak mutatja magát. 1903-ban Eulenberg otthagyta ügyvédi állását, és Berlinben élt és dolgozott drámaíróként és szabadúszó íróként. 1905-ben Gustav Lindemann -nal és Louise Dumont színésznővel együtt Düsseldorfba költözött, ahol megnyitotta az általuk létrehozott Színházat. Itt dráma- és forgatókönyvíróként dolgozott 1909-ig. 1911-ben az írót illetlen írások terjesztésével vádolták meg, de az ellene indított per kudarcot vallott. 1913-ban írta a Belinda című drámát , amiért Schiller-díjjal jutalmazták.
Az 1920-as években G. Eulenberg Németország egyik legsikeresebb drámaírója volt, darabjai nagy népszerűségnek örvendtek a német színpadon. G. Oylenberg számos esszé szerzője a művészet, a színház, az irodalom és a zene világának különböző témáiról, amelyek a német és az osztrák sajtóban jelentek meg. Kiadói tevékenységben is részt vett. 1919 - ben Düsseldorfban egyik alapítója volt a Young Rhineland művészeti egyesületnek .
1923-ban az író a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és az USA-ba utazik, beszél a Columbia Egyetemen (A. Einstein után az első német). 1925-1926-ban Válogatott művei jelentek meg. G.Oilenberg baráti és kreatív kapcsolatokat ápol Thomas Mann , Hermann Hesse , Stefan Zweig , Frank Wedekind , Gerhart Hauptmann , Herwart Walden , Franz Werfel írókkal és irodalomkritikusokkal ; Lovis Corinth , Otto Dix és Max Pechstein művészekkel (mindhárman festették portréit), Richard Strauss zeneszerzővel, valamint Heinz Rühmann , Heinrich George és Paul Wegener színészekkel .
Miután a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek Németországban , G. Oylenberg drámáit kivették a színházi produkciókból, könyveit már nem adták ki. A pacifistává és humanistává váló írót a fasiszta sajtó támadta és gyalázta („a vörös hajú zsidó ”). Csak G. Oylenberget az ország legmagasabb kulturális köreihez fűződő kiterjedt és erős kapcsolatai mentették meg attól, hogy koncentrációs táborba kerüljön. A második világháború idején az író a düsseldorfi "Der Mittag" újságban időnként rövid cikkeket közöl különféle álnevekkel. Ugyanakkor több drámai művet is ír aktuális politikai témákról. A háború befejezése után az író számos újsággal együttműködött. 1948-ban Heinrich Heine-díjjal tüntették ki Heinrich Heine életrajzáért . Ugyanebben az évben a Bonni Egyetemen díszdoktori címet kapott. 1949-ben az NDK Nemzeti Díjjal tüntették ki.
1912-ben Eulenberg megbízta Fritz Helmut Emcke düsseldorfi grafikusművészt, hogy bővítse ki Kaiserswerthben , a Burgallee 4. szám alatti lakóházát (Haus Freiheit/Freedom House). Feleségével a ház melletti kertben találták meg végső nyughelyüket [1] . Eulenberg balesetben meghalt.
Díjak
- 1912 Peter-Wilhelm Müller Alapítvány díja
- 1913. évi Schiller népdíj
- 1919-ben a Bécsi Népszínház díja
- 1946 Düsseldorf díszpolgára
- 1948 Heinrich Heine-díj, Hamburg
- 1949 -ben az NDK Nemzeti Díja
Kompozíciók
- Alles um Geld. Ein Stuck . Lipcse 1911
- Alles um Liebe. Eine Komodie . Lipcse 1910
- Boleyn Anna . Berlin 1920
- Anna Walewska. Eine Tragédia az 5 Aktenben . Berlin 1899
- Ausgewählte Werke in 5 Banden . 1. zenekar: Lyrische und dramatische Dichtungen , Band. 2: Dramen aus der Jugendzeit , 3. zenekar: Dramen aus dem Mannesalter , 4. zenekar: Schattenbilder und Lichtbilder , 5. zenekar: Erzählende Werke . Stuttgart 1925
- Belinde. Ein Liebesstück in funf Aufzügen . Lipcse 1913
- Rövid eines Vaters unserer Zeit . In : P.A.N. 1. Jahrgang, Nr. 11, 1. április 1911, S. 358-363
- Bühnenbilder . Berlin 1924
- Das Buch vom Rheinland . München 1931
- Das Ende der Marienburg. Ein Akt aus der Geschichte . Stuttgart 1918
- Das grune Haus. Ein Schauspiel . Meiningen 1921
- Der Bankrott Europas. Erzählungen aus unserer Zeit . 1919
- Der Frauentausch. Ein Spiel a funf Aufzügenben . Lipcse 1914
- Das Marienbild . in: Neue deutsche Erzahler . 1. zenekar (Max Brod ua) Paul Franke, Berlin o. J. (1930)
- Der Morgen nach Kunersdorf. Ein waterländisches Stückchen . Lipcse 1914
- Der Muckentanz. Ein Spiel . Stuttgart 1922
- Der Ubergang. Eine Tragodie . München 1920
- Deutsche Sonette . Lipcse 1910
- Die Familie Feuerbach. Bildnissenben . Stuttgart 1924
- Die Kunst in unserer Zeit. Eine Trauerrede an die deutsche Nation . Lipcse 1911
- Die letzten Wittelsbacher . Bécs 1929
- Die Prä-Raphaeliten . Düsseldorf 1946
- Die Windmühle . Hamburg 1929
- Du darfst ehebrechen! Eine moralische Geschichte. Allen guten Ehemännern gewidmet . Berlin 1909
- Ein alaber Held. Tragodie in funf Aufzügen . Lipcse 1903
- Ein rheinisches Dichterleben . Bonn és Berlin 1927
- Erscheinungen . Stuttgart 1923
- Európa. Ein Hirtenstück aus der griechischen Sagenwelt (zwischen 1940 és 1944) . Düsseldorf 1949
- Freundesworth . In: Leo Statz : Der Sillbund . Drei Eulen, Düsseldorf 1946, S. 11-20 (Nachruf auf den von den Nazis ermordeten Statz)
- Gefährliche Liebschaft . Düsseldorf 1947
- Glaube, Liebe, Hoffnung . Berlin 1942
- Gluckliche Frauen . Hellerau 1929
- Heinrich Heine . Berlin 1947
- Ikarus és Daedalus. Ein Oratórium . Lipcse 1912
- Kassandra. Ein dráma . Berlin 1903
- Katinka die Fliege. Ein zeitgenössischer Roman . Lipcse 1911
- Leidenschaft. Trauerspiel in funf Aufzügen . Lipcse 1901
- Letzte Bilder . Berlin 1915
- Liebesgeschichten . Lipcse 1922
- Mein Leben fur die Bühne . Berlin 1919
- Mester der Fruhe . Düsseldorf 1947
- Mensch und Meteor . Drezda 1925
- Muckentanz. Ein Spiel . Stuttgart 1922
- Munchhausen. Ein deutsches Schauspiel . Berlin 1900
- Nachsommer . Berlin 1942
- Neue Bilder 1912
- Schattenbilder und Lichtbilder . Stuttgart 1926
- Schattenbilder. 20 zenei portré . Düsseldorf és Bécs 1965
- Schattenbilder. Eine Fibel für Kulturbedürftige in Deutschland . Berlin 1910
- Schubert und die Frauen . Drei Eulen Verlag Düsseldorf 1946
- Szóval war mein Leben . Düsseldorf 1948
- Sonderbare Geschichten . Lipcse 1910
- Um den Rhein . Berlin 1927
- Wir Zugvogel. Roman . Stuttgart 1923
- Zeitwende. Ein Schauspiel a funf Aktenben . Lipcse 1914
Jegyzetek
- ↑ Irene Markowitz, Anja Zimmermann: Herbert Eulenberg und das Haus Freiheit mit seinem Garten in Kaiserswerth. In: Wieland Koenig: Düsseldorfer Gartenlust. Katalog des Stadtmuseums der Landeshauptstadt Düsseldorf zur gleichnamigen Ausstellung, Düsseldorf 1987, S. 57.
Irodalom
- Johann Gottfried Hagens: Herbert Eulenberg. Börngräber, Berlin 1910 (= Der moderne Dichter; 4)
- Peter Hamecher: Herbert Eulenberg. Ein Orientierungsversuch. Rowohlt, Lipcse 1911
- Bernd Kortländer: Rheinischer Internationalismus am Beispiel Herbert Eulenbergs. In: Literarische Fundstücke , hrsg. v. Ariane Neuhaus-Koch u. Gertrude Cepl-Kaufmann. Heidelberg: Winter, Heidelberg 2002 (Reihe: Beiträge zur neueren Literaturgeschichte; 188) S. 256-274
- Bernd Kortländer: Weltburger am Rhein. Leben und Werk Herbert Eulenbergs In: Rheinisches Dichterbuch: Der literarische Rhein Hg. Joseph A. Kruse, 2001, S. 75-98 zur Ausstellung des Heinrich-Heine-Instituts
- Joseph A. Kruse: Der Schriftsteller Herbert Eulenberg (1876-1949). Ein "Ehrenbürger der Welt" aus Kaiserswerth am Rhein. In: Geschichte im Westen. 18, 2003. S. 116-128
- Michael Matzigkeit: Herbert Eulenberg: "Siebenkäs", eine Opposition im Verborgenen . In: Zene, Theatre, Literatur und Film zur Zeit des Dritten Reiches . Düsseldorf 1987, S. 89-95
- Michael Matzigkeit: Herbert Eulenberg, a „rheinischen” szerzők prototípusa . In: Ders., Literatur im Aufbruch. Schriftsteller und Theater in Düsseldorf 1900-1933 . Verlag der Goethe-Buchhandlung, Düsseldorf 1990, S. 57-82; 214-221, ISBN 3-924331-23-5
- Frank Thissen: "Edle Arznei für den Alltag". Herbert Eulenbergs Düsseldorfer Morgenfeiern und die Romantikrezeption um 1990. Böhlau, Köln 1992 (Reihe: Forum litterarum Bd. 16) ISBN 3-412-06691-5