Eulenberg, Herbert

Herbert Eulenberg
Herbert Eulenberg
Születési dátum 1876. január 25( 1876-01-25 )
Születési hely Koln
Halál dátuma 1949. szeptember 4. (73 éves)( 1949-09-04 )
A halál helye Düsseldorf
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása író, költő, drámaíró
Díjak
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Herbert Eulenberg ( német  Herbert Eulenberg ; 1876 . január 25. Köln ( Mulheim ) – 1949 . szeptember 4. Düsseldorf ( Kaiserwerth )) - német író, költő és drámaíró.

Élet és munka

G. Oylenberg gyártó családjában született, egy gépgyár tulajdonosa Mülheim an der Ruhrban. Jogot tanult Berlinben, Lipcsében, Münchenben és Bonnban, 1900-tól - a jogtudomány doktora. Ügyvédként praktizál Opladenben és Kölnben, ugyanakkor tehetséges költőnek és drámaírónak mutatja magát. 1903-ban Eulenberg otthagyta ügyvédi állását, és Berlinben élt és dolgozott drámaíróként és szabadúszó íróként. 1905-ben Gustav Lindemann -nal és Louise Dumont színésznővel együtt Düsseldorfba költözött, ahol megnyitotta az általuk létrehozott Színházat. Itt dráma- és forgatókönyvíróként dolgozott 1909-ig. 1911-ben az írót illetlen írások terjesztésével vádolták meg, de az ellene indított per kudarcot vallott. 1913-ban írta a Belinda című drámát , amiért Schiller-díjjal jutalmazták.

Az 1920-as években G. Eulenberg Németország egyik legsikeresebb drámaírója volt, darabjai nagy népszerűségnek örvendtek a német színpadon. G. Oylenberg számos esszé szerzője a művészet, a színház, az irodalom és a zene világának különböző témáiról, amelyek a német és az osztrák sajtóban jelentek meg. Kiadói tevékenységben is részt vett. 1919 - ben Düsseldorfban egyik alapítója volt a Young Rhineland művészeti egyesületnek .

1923-ban az író a Közel-Keletre, Észak-Afrikába és az USA-ba utazik, beszél a Columbia Egyetemen (A. Einstein után az első német). 1925-1926-ban Válogatott művei jelentek meg. G.Oilenberg baráti és kreatív kapcsolatokat ápol Thomas Mann , Hermann Hesse , Stefan Zweig , Frank Wedekind , Gerhart Hauptmann , Herwart Walden , Franz Werfel írókkal és irodalomkritikusokkal ; Lovis Corinth , Otto Dix és Max Pechstein művészekkel (mindhárman festették portréit), Richard Strauss zeneszerzővel, valamint Heinz Rühmann , Heinrich George és Paul Wegener színészekkel .

Miután a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek Németországban , G. Oylenberg drámáit kivették a színházi produkciókból, könyveit már nem adták ki. A pacifistává és humanistává váló írót a fasiszta sajtó támadta és gyalázta („a vörös hajú zsidó ”). Csak G. Oylenberget az ország legmagasabb kulturális köreihez fűződő kiterjedt és erős kapcsolatai mentették meg attól, hogy koncentrációs táborba kerüljön. A második világháború idején az író a düsseldorfi "Der Mittag" újságban időnként rövid cikkeket közöl különféle álnevekkel. Ugyanakkor több drámai művet is ír aktuális politikai témákról. A háború befejezése után az író számos újsággal együttműködött. 1948-ban Heinrich Heine-díjjal tüntették ki Heinrich Heine életrajzáért . Ugyanebben az évben a Bonni Egyetemen díszdoktori címet kapott. 1949-ben az NDK Nemzeti Díjjal tüntették ki.

1912-ben Eulenberg megbízta Fritz Helmut Emcke düsseldorfi grafikusművészt, hogy bővítse ki Kaiserswerthben , a Burgallee 4. szám alatti lakóházát (Haus Freiheit/Freedom House). Feleségével a ház melletti kertben találták meg végső nyughelyüket [1] . Eulenberg balesetben meghalt.

Díjak

Kompozíciók

Jegyzetek

  1. ↑ Irene Markowitz, Anja Zimmermann: Herbert Eulenberg und das Haus Freiheit mit seinem Garten in Kaiserswerth. In: Wieland Koenig: Düsseldorfer Gartenlust. Katalog des Stadtmuseums der Landeshauptstadt Düsseldorf zur gleichnamigen Ausstellung, Düsseldorf 1987, S. 57.

Irodalom