A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bank lekötött betétekkel kapcsolatos kötelezettségeinek törvényi hányada , amelyet a banknak tartalékban kell tartania a jegybanknál elhelyezett betét formájában vagy készpénz formájában. A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bank garanciaalapjának értékét határozza meg, amely biztosítja az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek megbízható teljesítését. Mindenekelőtt a jegybank a gazdaság pénzkínálatának szabályozására szolgáló eszközként használja.
A kötelező tartalékráta a monetáris politika eszköze , hiszen ez határozza meg, hogy a lekötött betétek mekkora részét fordíthatja hitelnyújtásra a bank. Minél magasabb a kamatláb, annál kevesebb a gazdaság hitelezési lehetősége.
A kötelező tartalékráta mértékét a bankfelügyelet határozza meg. Általában ezt a funkciót a központi bankokhoz rendelik. A kamatláb eltérő lehet a bevont alapok különböző kategóriáinál. Általában az ügyfél típusától (jogi személy vagy magánszemély), a lejárattól (rövid és hosszú lejáratú betétek) és a pénznemtől (nemzeti vagy külföldi valuta) függően változik. Ezért a norma átlagos értékét az összes képzett tartalék és az összes vonzott alap arányaként számítják ki.
A kötelező tartalék mennyiségétől függően a bankrendszereknek két fő típusa van.
Az első esetben a bankok a pénz tárházaként működnek, mivel kölcsönből nem tudnak hitelt kiadni. Más szolgáltatásokból keresnek, nem hitelből. A legelterjedtebb rendszer a töredéktartalék, amelyben a bankok a felvett forrásokat hitelek kibocsátására fordíthatják. Egyes esetekben a kötelező tartalék nulla lehet.
A kötelező tartalékráta befolyásolja a pénzszorzó értékét , amely megmutatja, hogy a bankrendszer hányszor tudja bővíteni a pénzkínálatot hitelek kibocsátásával. Minél nagyobb a norma, annál kevesebb a lehetőség és annál kisebb a szorzóérték. A szorzó értékére gyakorolt hatás miatt a tartalékkövetelmény a monetáris politika eszköze .
Oroszországban a kötelező tartalékráta mértékét az Orosz Nemzeti Bank határozza meg. A 2019. július 1-től megállapított kötelező tartalék normái, a normatívát alább közöljük [1] .
Kötelezettségek típusa | Norm, % | ||
---|---|---|---|
Univerzális engedéllyel rendelkező bankok | Alapengedéllyel rendelkező bankok | Nem banki hitelintézetek | |
nem rezidens jogi személyekkel szemben fennálló kötelezettségekre, kivéve a hosszú lejáratúakat, az Orosz Föderáció pénznemében | 4.75 | 4.75 | 4.75 |
a nem rezidens jogi személyekkel szemben fennálló devizakötelezettségekről a hosszú lejáratúak kivételével | 8.00 | 8.00 | 8.00 |
nem rezidens jogi személyekkel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségekre az Orosz Föderáció pénznemében | 4.75 | 4.75 | 4.75 |
a nem rezidens jogi személyekkel szembeni hosszú lejáratú devizakötelezettségekről | 8.00 | 8.00 | 8.00 |
a magánszemélyekkel szembeni kötelezettségekről az Orosz Föderáció pénznemében | 4.75 | 1.00 | 4.75 |
magánszemélyekkel szembeni devizakötelezettségekről | 8.00 | 8.00 | 8.00 |
egyéb kötelezettségekre, kivéve a hosszú távúakat, az Orosz Föderáció pénznemében | 4.75 | 1.00 | 4.75 |
egyéb kötelezettségekről, a hosszú lejáratúak kivételével, devizában | 8.00 | 8.00 | 8.00 |
egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre az Orosz Föderáció pénznemében | 4.75 | 1.00 | 4.75 |
hosszú lejáratú egyéb devizakötelezettségekre | 8.00 | 8.00 | 8.00 |
A kötelező tartalék átlagértékének kiszámításához használt kötelező tartalék átlagértéke | 0,80 | 0,80 | 1.00 |