Kötelező tartalékráta

A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bank lekötött betétekkel kapcsolatos kötelezettségeinek törvényi hányada , amelyet a banknak tartalékban kell tartania a jegybanknál elhelyezett betét formájában vagy készpénz formájában. A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bank garanciaalapjának értékét határozza meg, amely biztosítja az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek megbízható teljesítését. Mindenekelőtt a jegybank a gazdaság pénzkínálatának szabályozására szolgáló eszközként használja.

A kötelező tartalékráta a monetáris politika eszköze , hiszen ez határozza meg, hogy a lekötött betétek mekkora részét fordíthatja hitelnyújtásra a bank. Minél magasabb a kamatláb, annál kevesebb a gazdaság hitelezési lehetősége.

rendelet

A kötelező tartalékráta mértékét a bankfelügyelet határozza meg. Általában ezt a funkciót a központi bankokhoz rendelik. A kamatláb eltérő lehet a bevont alapok különböző kategóriáinál. Általában az ügyfél típusától (jogi személy vagy magánszemély), a lejárattól (rövid és hosszú lejáratú betétek) és a pénznemtől (nemzeti vagy külföldi valuta) függően változik. Ezért a norma átlagos értékét az összes képzett tartalék és az összes vonzott alap arányaként számítják ki.

A kötelező tartalék mennyiségétől függően a bankrendszereknek két fő típusa van.

  1. Teljes redundancia bankrendszer . A kötelező tartalékráta 100%.
  2. Résztartalék banki rendszer . A kötelező tartalékráta kevesebb, mint 100%.

Az első esetben a bankok a pénz tárházaként működnek, mivel kölcsönből nem tudnak hitelt kiadni. Más szolgáltatásokból keresnek, nem hitelből. A legelterjedtebb rendszer a töredéktartalék, amelyben a bankok a felvett forrásokat hitelek kibocsátására fordíthatják. Egyes esetekben a kötelező tartalék nulla lehet.

Pénzszorzó

A kötelező tartalékráta befolyásolja a pénzszorzó értékét , amely megmutatja, hogy a bankrendszer hányszor tudja bővíteni a pénzkínálatot hitelek kibocsátásával. Minél nagyobb a norma, annál kevesebb a lehetőség és annál kisebb a szorzóérték. A szorzó értékére gyakorolt ​​hatás miatt a tartalékkövetelmény a monetáris politika eszköze .

Oroszországban

Oroszországban a kötelező tartalékráta mértékét az Orosz Nemzeti Bank határozza meg. A 2019. július 1-től megállapított kötelező tartalék normái, a normatívát alább közöljük [1] .

Kötelezettségek típusa Norm, %
Univerzális engedéllyel rendelkező bankok Alapengedéllyel rendelkező bankok Nem banki hitelintézetek
nem rezidens jogi személyekkel szemben fennálló kötelezettségekre, kivéve a hosszú lejáratúakat, az Orosz Föderáció pénznemében 4.75 4.75 4.75
a nem rezidens jogi személyekkel szemben fennálló devizakötelezettségekről a hosszú lejáratúak kivételével 8.00 8.00 8.00
nem rezidens jogi személyekkel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségekre az Orosz Föderáció pénznemében 4.75 4.75 4.75
a nem rezidens jogi személyekkel szembeni hosszú lejáratú devizakötelezettségekről 8.00 8.00 8.00
a magánszemélyekkel szembeni kötelezettségekről az Orosz Föderáció pénznemében 4.75 1.00 4.75
magánszemélyekkel szembeni devizakötelezettségekről 8.00 8.00 8.00
egyéb kötelezettségekre, kivéve a hosszú távúakat, az Orosz Föderáció pénznemében 4.75 1.00 4.75
egyéb kötelezettségekről, a hosszú lejáratúak kivételével, devizában 8.00 8.00 8.00
egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre az Orosz Föderáció pénznemében 4.75 1.00 4.75
hosszú lejáratú egyéb devizakötelezettségekre 8.00 8.00 8.00
A kötelező tartalék átlagértékének kiszámításához használt kötelező tartalék átlagértéke 0,80 0,80 1.00

Ukrajna államban

Lásd még

Jegyzetek

  1. Az Oroszországi Bank 2013. február 12-i 2970-U számú utasítása „Az Oroszországi Bank kötelező tartalékráta (tartalékkövetelmény) megállapításáról”

Irodalom

Linkek