Erland Nordenskiöld | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1877. július 19. [1] [2] [3] […] | |||||||
Születési hely | ||||||||
Halál dátuma | 1932. július 5. [1] [3] [4] (54 évesen) | |||||||
A halál helye | ||||||||
Ország | ||||||||
alma Mater | ||||||||
Díjak és díjak |
|
|||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Erland Nordenskiöld báró ( svéd Nils Erland Herbert Nordenskiöld ; 1877 . július 19. Stockholm – 1932 . július 5. , Göteborg ) svéd régész, etnográfus és antropológus. Kutatásai középpontjában a néprajz és Dél-Amerika őstörténete állt.
Bárói családban született, édesapja Adolf Erik Nordenskiöld volt .
Uppsalában tanult, 1906-1908-ban a stockholmi Természettudományi Múzeum munkatársa volt. 1913-ban a Göteborgi Múzeum néprajzi osztályának igazgatójává nevezték ki. Ezt megelőzően több éven át Dél-Amerika országaiban járt, és gyűjteményeket gyűjtött a stockholmi múzeumok számára. 1899-ben Patagóniában, 1901-1902-ben Észak-Argentínában és Bolíviában, 1904-1905-ben Peruban és Bolíviában, 1908-1909-ben Bolíviában, 1913-ban Dél-Amerika belsejében járt. 1918-ban aktívan részt vett a finnországi polgárháborúban részt vevő svéd önkéntesek toborzásában, és megkapta a III. osztályú Szabadságkeresztet.
1912-ben Lubat-díjat és Wahlberg-aranyérmet kapott. A tudományos folyóiratokban megjelent számos cikk mellett a következő műveket írta: Från högfjäll och urskogar (1902); Indianlif i el gran chaco (1910); Indianer och hoita (1911); Sydamerikas Indianer (1912).
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
|