Nikolszkij-székesegyház (Moszkva)

Ortodox templom
Nikolo-görög kolostor székesegyháza

Az előtérben a Vízkereszt-kolostor Keresztelő János születésének kaputemploma, majd az út túloldalán található Nikolsky-kolostor épületei - a harangtorony és a katedrális. Fotó N. A. Naydenov albumából , 1883
55°45′24″ s. SH. 37°37′17 hüvelyk e.
Ország  Oroszország
Város Moszkva
gyónás Ortodoxia
Egyházmegye Moszkva város
Építészeti stílus klasszicizmus
Projekt szerzője M. F. Kazakov (?)
Állapot 1923-ban bezárták, 1934-1935-ben lebontották

A Nikolsky-székesegyház (más néven Nikola Stary vagy Nikola Big Heads ) a moszkvai Nikolo -görög kolostor katedrálisa . 1923-ban bezárták, 1935-ben lebontották.

Történelem

Az első fából készült kolostor-katedrális építésének dátuma, valamint magának a kolostornak az alapításának dátuma ismeretlen. A kolostor első említése 1390-ből származik. Nyilvánvaló, hogy ekkor már székesegyház is működött a kolostorban [1] .

Az 1564-es tűzvész feljegyzései alapján, amikor két fatemplom leégett, „igen, a Szent Miklós teteje leégett”, S. K. Romanyuk moszkvai történész arra utal, hogy a székesegyház már kőből készült. A XVIII. század 20-as éveiben a szerzetesek kérvényt nyújtottak be a romos épület újjáépítésére. 1723-ban lebontották. A következő évben felépült az alsó Szent Miklós-templom, majd 1735-ben Dmitrij Kantemir herceg költségén a felső templomot az ibériai Istenszülő-ikon tiszteletére [2] . A katedrálisban temették el magát Dmitrij Cantemirt, feleségét Cassandra, fiát, Antiochiát és más családtagokat [3] .

A század végére a székesegyház ismét tönkrement, ezért 1795-ben új székesegyház épült. Az egyik változat szerint a katedrálist a híres építész, M. F. Kazakov tervezte [2] .

Az októberi forradalom után a kolostort 1923-ban bezárták, és helyiségeit 1935-ig lezárták [4] . 1923-ban részben megsemmisültek, részben kifosztották az egyházi eszközöket, ikonokat és a kolostor könyvtárát [5]

1935 telén lebontották a kolostor épületeit, beleértve a temetkezési helyeket is, hogy felépüljön a Szovjetunió Nehézipari Népbiztossága [6] . 1935 februárjának elején a Munkás-, Paraszt- és Vöröshadsereg Képviselőtestületének Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának Elnöksége alá tartozó Műemlékvédelmi Bizottság vezetése levelet küldött az Állami Történeti Múzeumnak . Ez a levél a „Nikolszkaja utcai egykori görög kolostor székesegyházának folyamatban lévő lerombolására” tekintettel arra irányuló kérést tartalmazott, hogy „nyissák meg az ott található sírokat, hogy eltávolítsák a múzeumi tárgyakat, és vigyék el az első orosz szatirikus, Antiochus Cantemir földi maradványait. az egykori Novogyevicsi kolostor új temetőjének irodalmi sarka ” [7] . Erre a levélre határozatot szabtak: „Sajnos egy hónapot késik a fellebbezése” [7] . Ez azt jelentette, hogy 1935 januárjáig az összes temetkezést, így Kantemirovét is lebontották, és az építési hulladékkal együtt egy szemétlerakóba vitték [7] .

Jelenleg a székesegyház helyén egy kis tér található az udvaron.

Építészet

A katedrális klasszikus stílusban épült , karcsú, ferde kupolával rendelkezett, melyben egy karcsú kupolás pavilon kapott helyet, kis kupolával [2] .

Jegyzetek

  1. Romanyuk, 2013 , p. 337.
  2. 1 2 3 Romanyuk, 2013 , p. 338.
  3. Romanyuk, 2013 , p. 339.
  4. Tsvirkun V. I. Dmitrij Kantemir maradványainak Moszkvából Jászvásárba való átszállításának legendája és valósága // Történelmi szakértelem. - 2017. - 1. sz. - S. 97 - 98.
  5. Tsvirkun V. I. Dmitrij Kantemir maradványainak Moszkvából Jászvásárba való átszállításának legendája és valósága // Történelmi szakértelem. - 2017. - 1. sz. - S. 102 - 103.
  6. Tsvirkun V. I. Dmitrij Kantemir maradványainak Moszkvából Jászvásárba való átszállításának legendája és valósága // Történelmi szakértelem. - 2017. - 1. szám - 98. o.
  7. 1 2 3 Tsvirkun V. I. Dmitrij Kantemir maradványainak Moszkvából Jászvásárba való átszállításának legendája és valósága // Történelmi szakértelem. - 2017. - 1. szám - 103. o.

Irodalom