Ngaju | |
---|---|
Országok | Indonézia |
Régiók | Közép-Kalimantan |
A hangszórók teljes száma | 890 ezer |
Osztályozás | |
Kategória | Eurázsia nyelvei |
Maláj-polinéz szuperág Indo-melaneziai nyelvek Kalimantáni nyelvek barito Nyugati baritók Déli csoport | |
Írás | latin |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | — |
ISO 639-3 | nij |
WALS | olm és plp |
Etnológus | nij |
IETF | nij |
Glottolog | ngaj1237 |
Ngaju ( indon. Bahasa Ngaju ) - az azonos nevű emberek nyelveKözép-Kalimantánban beszélik az ausztronéz nyelvek egyikét . Az Ethnologue szerint 890 ezer fő volt az anyanyelvi beszélők száma. 2003-ban [1] . Szorosan rokon a bakumpai nyelvvel.. A nyelvet a Kapuas, a Kahayan , a Katingan és a Mentaya folyóvölgyekben beszélik.
A Ngaju nyelv a latin írást használja .
A következő dialektusokat különböztetik meg: Kahayan, Mantangai, Katingan-Ngaju, Katingan-Ngawa, Sampit, Pulopetak és Kapuas [2] .
A Ngaju nyelvnek a következő mássalhangzói vannak [3] :
bilabiális | elülső nyelvű | palatális | veláris | glottális | ||
---|---|---|---|---|---|---|
robbanó | Süket | p | t | c | k | |
zöngés | b | d | ɟ | ɡ | ||
frikatívák | s | h | ||||
Orr | m | n | ɲ | ŋ | ||
Oldalsó | l | |||||
Remegő | r | |||||
Félmagánhangzók | w | j |
Az alábbiakban a Ngaju nyelv magánhangzói láthatók. Az ə kivételével mindegyik lehet hosszú [3] .
elülső | Közepes | Hátulsó | |
---|---|---|---|
Felső | én | u | |
Közepes | e | ə | o |
Alsó | a |
Bakumpai | Ngaju | indonéz | orosz |
Jida | Dia | Tidak | Nem |
Beken | Beken | Bukan | Nem |
Pai | Pai | Kaki | Láb |
Kueh | Kueh | Mana | Hogy érted hol |
Si-kueh | Bara-kueh | Dari mana | Ahol |
Hituh | Hetuh | Sini | Itt |
Si-hituh | Intu-hetuh | Di sini | Itt |
bara | bara | Dari | Tól től |
Kejaw | Kejaw | Jauh | Messze |
Tukep / Parak | Tukep | Decat | Bezárás |
Kuman | Kuman | Makan | enni (enni) |
Mihup | Mihop | Minum | Ital |
Lebu | Lewu | Kampung | Falu |
Batatapas | Bapukan | Mencuci pakaian | Ruhát mosni) |