| Az utolsó óránk | |
|---|---|
| Szerző | Martin John Rhys |
| Műfaj | Népszerű tudományos irodalom |
| Eredeti nyelv | angol nyelv |
| Az eredeti megjelent | 2003 |
Az Utolsó óránk Martin Rees brit csillagász nem fikciós könyve . A könyv teljes címe: Utolsó óránk. A 21. század lesz az utolsó az emberiség számára?
Ebben a 14 fejezetre osztott könyvben, amelyhez a záró megjegyzések egy részét is hozzáfűzték, Martin Rees tudományos szempontból számos érvet vizsgál meg az emberiség, sőt a Földön lévő összes élet kihalásának lehetőségével kapcsolatban. , a 21. században.
Minden érvet szigorúan tudományos módon adnak elő, és valós következtetések támasztják alá az emberi viselkedés különféle társadalmi, politikai, katonai és ipari formáira vonatkozóan, mint például háborúk, terrorizmus, tudományos és technológiai kísérletek stb. A szerző figyelembe veszi a pusztító természeti katasztrófákkal, például vulkánkitörésekkel vagy aszteroidabecsapódásokkal kapcsolatos hipotéziseket is.
A fentiek mindegyikét evolúciós és történeti megfontolásokkal, a jelenlegi helyzet elemzésével, valamint a biológia, magfizika , robotika, információtechnológia, űrtevékenységek stb.
Így az összes legvalószínűbb helyzetet és a hozzájuk kapcsolódó lehetséges szövődményeket több változó esetén feltételezzük, mindig elméleti és tudományos elemzésekkel és hipotézisekkel [1] .
Végül figyelembe veszik azt a lehetőséget is, hogy az élet folytonosságát az űrutazás és más bolygók gyarmatosítása garantálja , többek között önreplikáló robotok segítségével, amelyek kedvező feltételeket teremthetnek a túléléshez ellenséges és nem megfelelő környezetben [2] .
A tudomány a 21. században megváltoztathatja az embereket, nem csak az életmódjukat. A szuperintelligens gép lehet az ember utolsó találmánya.
A hidegháború nagyobb kockázatnak tett bennünket, mint azt a legtöbben szeretnénk. A nukleáris katasztrófa veszélye továbbra is lebeg rajtunk, de az új tudomány által okozott károk még súlyosabbak.
Húsz éven belül a bioterrorizmus vagy a biológiai hiba egymillió ember halálát okozhatja. Mit jelent ez a kilátás a következő évtizedekre?
Hány technikailag tehetséges ember fenyegeti az egész emberi társadalmat?
A huszonegyedik század tudománya ragyogó távlatokat kínál, de van egy árnyoldala is. A kutatással kapcsolatos etikai korlátozásokat vagy a potenciálisan veszélyes technológiák elutasítását nehéz elfogadni, és még nehezebb megvalósítani.
A nagy aszteroida becsapódások kockázata nagyobb, mint a repülőgép-balesetek kockázata, de a növekvő ember okozta veszélyek sokkal aggasztóbbak, mint bármely természeti katasztrófa.
Az ember által előidézett környezeti változások, amelyeket még mindig rosszul ismernek, nagyobb kockázatot jelenthetnek, mint a földrengések, vulkánkitörések és aszteroida becsapódások által képviselt természeti katasztrófák.
Nem nehéz elképzelni, hogy egyes kísérletek az egész bolygót veszélyeztethetik. Mennyire kell a nullához közelinek lennie az említett kockázatnak ahhoz, hogy engedélyezni lehessen az ilyen kísérleteket?
Meg tudja jósolni a tudomány, hogy az emberiség évei meg vannak-e számlálva?
Lehetséges, hogy a jövő egyes Einsteinjei felülmúlják a jelenlegi idő-, tér- és mikrokozmoszelméleteket. De az élet és a komplexitás holisztikus tudományai olyan rejtélyeket mutatnak be, amelyeket az emberi elme soha nem képes teljesen felfogni.
Annyi kedvezőtlen tényező befolyásolhatja az összetett élet kialakulását (és fennmaradását), hogy a Föld a tudatos elme egyetlen otthona az egész galaxisunkban. Ebben az esetben sorsunknak valóban kozmikus jelentősége lenne.
Ha a szondák és a robotok elterjednek a Naprendszerben, akkor az ember követi? A földönkívüli emberi közösségeket, ha léteznek valaha is, individualista úttörők alapítják, akik hajlandóak bármilyen kockázatot vállalni. A Naprendszeren túli utazás sokkal távolabbi, ember utáni perspektíva.