Nemzeti Parasztpárt

A Nemzeti Parasztpárt egy baloldali agrárpolitikai párt , amely 1939 és 1949 között létezett Magyarországon . Olyan ismert közéleti személyiségek és írók képviselték, mint Veres Péter (elnök 1945-től), Szabó Pál (elnök 1939-1944), Darvas József , Erdei Ferenc , Ijes Gyula , Bibó István , Németh László , Szabó Lörinc , Áron Tamashi és Kovács Imre. A párt az 1956-os forradalom idején és a rendszerváltás után, 1989-1990- ben rövid életre kelt.

Történelem

A párt 1939-ben alakult a magyar „népírók” mozgalma alapján, akik 1937-1938 -ban létrehozták az antifasiszta Márciusi Frontot , de hivatalosan csak 1944. szeptember 19-én formálták szervezetté [1] . A második világháború alatt más antifasiszta pártokkal együtt belépett a Magyar Frontba.

1944 -ben az ideiglenes Nemzetgyűlés parlamenti választásán 42 mandátumot szerzett. Az 1944 decemberében megalakult Miklós-Dalnoki Béla ideiglenes nemzeti kormányában az NKP képviselője, Erdei Ferenc szociológus kapta meg az egyik kulcspozíciót (belügyminiszter). Bár a következő év augusztusában a pártnak már 170 000 tagja volt 1400 sejtben [2] , de az 1945-ös parlamenti választásokon, amelyeken a negyedik helyet szerezte meg, a kapott mandátumok száma 23-ra csökkent. Keresturi Dezso író kezdte az NCP-kormányt képviselni , aki vallási és oktatási miniszteri tárcát kapott. Az 1947-es parlamenti választásokon azonban a párt megerősödött, és a 411 parlamenti mandátumból 36-ot szerzett.

A háború után a pártban két szárny alakult ki: az Erdei Ferenc és Darvas József által képviselt baloldal a kommunistákkal és a szociáldemokratákkal való együttműködésre helyezte a hangsúlyt; a Kovács Imre vezette jobboldal pedig a konzervatívabb agrárpárthoz, a kisbirtokosokhoz való közeledésért ; Veres Péter, az NKP vezetője megpróbálta megbékíteni mindkét csoportot. Ennek eredményeként az NKP csatlakozott a kommunisták, szociáldemokraták és szakszervezetek baloldali blokkjához.

A párt a Magyar Dolgozók Pártja kommunista vezetése által irányított Magyar Függetlenségi Népfront részeként indult az 1949-es parlamenti választásokon, 39 mandátumot szerzett [3] . Az új alkotmány 1949 augusztusában történt elfogadása jelentette az átmenetet az egypártrendszerre , ahol az NKP-nak nem volt más választása, mint egyesülni a Magyar Dolgozók Pártjával [4] .

Újjáélesztési kísérletek

Az 1956-os forradalom napjaiban a párt Petőfi Párt ( Petőfi Párt ) néven újjáéledt, és része volt (Bibo István és Farkas Ferenc személyében) Nagy Imre rövid életű harmadik kormányának . 5] .

A Veres Péter Társaság tagjai a demokráciára való átmenet után (1989–1990) 1989. június 11-én újra megalapították a pártot Magyar Néppárt néven. Részt vett a hatóságok és az ellenzék közötti tárgyalási kerekasztalon . A párt nagy reményeket fűzött az 1990-es első demokratikus választásokhoz , de csak a szavazatok 0,8%-át kapták meg.

Ezt követően az elnökség felvette a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt új nevet . Nem sokkal az 1994-es parlamenti választások előtt tagjainak kétharmada csatlakozott a rövid életű Nemzeti Demokrata Szövetséghez (NDSZ), egy balközép szövetséghez, amelyet Biró Zoltán és Pozsgay Imre , a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt korábbi tagjai vezettek. , ill. Az évtized végére a GNP-CPP eltűnt az ország politikai életéből [6] .

Ideológia

A két „munkáspárton” (a kommunistákon és a szociáldemokratákon ) kívül a CPP a radikális baloldalon állt. A párt fő követelése a földreform volt. Ez vonzotta a szegények, a kis- és középparasztság, valamint a vidéki térségek, valamint a tartományi értelmiség (tanárok, orvosok stb.) támogatását. Választói bázisa Kelet-Magyarországon volt erősebb. A Kommunista Párt támogatását élvezte , mivel a paraszt- és vidéki szavazók körében csekély befolyással bírt, ráadásul a KPP határozott ellensúlya volt az antikommunista Független Kisgazdapártnak .

Az NKP saját lapja, a Szabad Szó mellett közel állt az 1946-ban visszaállított Válasz folyóirathoz.

Országgyűlési képviselet

1 A Magyar Függetlenségi Népi Front tagjaként. Magyarország az 1949-es választások után vált egypárti állammá .

Jegyzetek

1. ↑ Vincent E McHale (1983) Political Partys of Europe , Greenwood Press, p. 507 ISBN 0-313-23804-9
2. ↑ Palasik Mária (2011) Sakkjátszma a demokráciáért: Magyarország Kelet és Nyugat között, 1944-1947 , McGill-Queen's Press, 37.
3. ↑ Dieter Nohlen és Philip Stöver (2010) Választások Európában: Adatok kézikönyve , p931 ISBN 978-3-8329-5609-7
4. ↑ Nohlen és Stöver, 880
5. ↑ McHale, p. 508
6. ↑ Múlt-kor (2009) Magyar Néppárt a népi írók nyomdokain Archived September 17, 2018 at the Wayback Machine