Nai (hosszirányú fuvola)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. július 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 26 szerkesztést igényelnek . Lásd még: többcsövű Nai fuvola .
Nem
Ney [1] , ney [2]
Osztályozás Hosszanti nyitott fuvola
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Nai , nei , ney ( arab. ناي ‎; Arm.  նայ ; túra. és azerb. ney személytől . نی ‎; leveleket. - "nád" ) [2] - a Kaukázus , Nyugat- és Közép-Ázsia népeinek  hosszanti nyitott fuvolája .

A Nai először az ókori Perzsiában jelent meg , onnan terjedt el más népekhez, akik a perzsa zenei kultúra hatása alá kerültek a különböző történelmi időszakokban. Iránban a nai egy népi hangszer, amely megőrizte eredeti megjelenését és szerkezetét.

Történelem

A Nai az egyik ősi hangszernek számít, amely jóval korunk előtt kezdődött. A nei fajtái széles körben elterjedtek a Közel- és Közel-Kelet népei között. Azerbajdzsánban több fajta ney volt [3] .

Fuzuli siralomként írta le a ney hangját:

Mindig nyögök, nád Kiáltásom
csupa szenvedély, most panasz,
akkor sem hagyom abba a sírást, ha
vágnak is érte [3] .

Abdulgadir Maragi , perzsa tudós és zenetudós, aki a XIV-XV. században élt, "Magasid al-alkhan" (A dallam céljai) című művében a ney két akkoriban létezett változatáról számol be: az "ag nei"-ről és a "gara-ról". nem" [3] .

Épület

Ag neyt készítettek nádból , melynek mérete változó. 5 lyuk van az elején és egy a hátulján.

Hosszúság - 550-600 mm, átmérő - 20 mm.

A tartomány az első oktáv "-tól" a második oktáv " szol éles " hangjáig terjed .

A kromatikus skálát a hordó felső végébe fújva kapjuk, amelyben a lyukakat a jobb és a bal kéz ujjaival (teljesen vagy részben) nyitjuk vagy zárjuk. Az „agne” játéka közben az előadó a hangszer fejére helyezett vékony rézcsövön keresztül az első felső és alsó fogak közé tartva levegőt fúj, és a nyelv és az ajkak segítségével vonja ki a hangot a hangszerből. .

Lehetőség van mughamok , dalok és egyéb zeneművek előadására.

Jegyzetek

  1. ↑ Hangszerek. Enciklopédia, 2008 .
  2. ↑ 1 2 Nagy Orosz Enciklopédia, 2012 .
  3. ↑ 1 2 3 Majnun Karimov. A hagyományos azerbajdzsáni zene atlasza. Babalan . Letöltve: 2009. június 11. Az eredetiből archiválva : 2008. november 16..

Irodalom