D. O. Ott névre keresztelt Szülészeti, Nőgyógyászati ​​és Reproduktológiai Kutatóintézet

Szövetségi Állami Költségvetési Tudományos Intézet "D.
O. Ott elnevezésű Szülészeti, Nőgyógyászati ​​és Reproduktológiai Kutatóintézet "
nemzetközi név Az Orosz Föderáció Egészségügyi Minisztériumának FSBSI „DO Ott nevét viselő Szülészeti, Nőgyógyászati ​​és Reprodukciós Kutatóintézet”
Alapított 1797
Típusú szövetségi költségvetési tudományos intézmény
Elhelyezkedés  Oroszország , Szentpétervár 
Legális cím Oroszország , 199034, Szentpétervár , Mendelejevszkaja
vonal , 3
Weboldal ott.ru
Díjak A Munka Vörös Zászlójának Rendje – 1972
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

D. O. Ott elnevezésű Szülészeti, Nőgyógyászati ​​és Reproduktológiai Tudományos Kutatóintézet (FGBNU "NII AGiR D. O. Ott néven") , 1918-ig - Imperial Clinical Midwifery Institute  - kutatóintézet Szentpéterváron .

Történelem

A „császári szülészet” szülésznői intézetét I. Pál császár 1797. augusztus 27 -i ( szeptember 8-i )  rendeletével, Mária Fjodorovna császárné kezdeményezésére és költségére, a hazai szülészet megalapítójának közreműködésével hozták létre. az orosz enciklopédista N. M. Ambodik-Maksimovich . Federico Fagnani gróf szerint az árvaház megalapításával a császárné „a nép emlékezetében kívánta megörökíteni fenséges férje trónra lépését” [1] .

Egy 20 férőhelyes szülészeti kórház és ezzel együtt egy 22 tanulót befogadó szülésznőiskola elhelyezésére Maria Fedorovna császárné költségén egy kétszintes kastélyt vásároltak a Fontanka partján, a Kalinkin híd közelében . Iosif Morenheim bárót , Mária Fedorovna császárné életorvosát nevezték ki a kórház igazgatójának . A "szülés" a nap bármely szakában elvette a terhes nőket. A szülészet és a kórházi ápolás általában ingyenes volt, és főként házas, vajúdó, szegény nőknek szánták [2] .

A szülésznői intézet alapításának első napjaitól kezdve a szülészeti oktatás központjává vált Oroszország egész területén. N. M. Ambodik-Maksimovich lett a szülésznőiskola első szülésztanára. A szülészeti iskola rendjéről Fagnani gróf ezt írta:

Ide 14-19 éves korig fogadnak tanulókat. A képzés során a tanulók felváltva látják el a várandósokat az iskolával szomszédos szülészeti kórházban. Tanulmányaik végén egy nagyon felelősségteljes vizsgát rendeznek, és az azt sikeres lányoknak bizonyítványt állítanak ki a szülészeti iskola elvégzéséről. E dokumentum alapján engedélyt kaphatnak a munkavégzésre... A Császárnő a jó munka ösztönzése érdekében jelentős összeget ad a különösen jeles diplomásoknak.

- Fagnani F. Szentpétervári levelek 1810-1811: Per. olaszból. I. Konstantinova – Szentpétervár: Oroszország arcai, 2009, 174-176.

Mária Fjodorovna halála után I. Miklós 1828. december 6-án ( december 18 -án )  kihirdetett rendeletével állami intézménnyé nyilvánította a szülésznői intézetet, az intézet a császári nevet kapta. Az intézet védőnője Elena Pavlovna nagyhercegnő volt (ezért az intézetet gyakran "Eleninsky"-nek hívták).

1830-ban a szülésznői intézetet önálló intézményként jelölték ki, és megkapta a "Szülésznői Művészeti Intézet szülészeti kórházzal" nevet. Ebben az időszakban az intézetben „titkos osztályt” nyitottak a nőtlen gyermekágyasok számára. 1835-ben az intézetben megszervezték Oroszország első járóbeteg-klinikáját nőgyógyászati ​​betegek számára, 1844-ben pedig Oroszországban az első nőgyógyászati ​​betegek kezelésére szolgáló kórházat (hat ágyas nőgyógyászati ​​kórház), amelyben N. I. Pirogov tanácsot adott . Az intézetben 1845-ben kezdte meg működését Oroszország első vidéki bábák iskolája .

1893-ban Dmitrij Oskarovics Ott lett a szülésznői intézet igazgatója . Az ő kezdeményezésére a Vasziljevszkij-szigeten új épületet építettek , amelyet kifejezetten a klinika számára terveztek. Vezetése alatt a hallgatói létszám is meredeken emelkedett, megindultak a tudományos kutatások, megkezdődött a tudományos közlemények gyűjteményeinek kiadása. Létrejött az orvosszakértői intézet.

1895-ben az intézmény új nevet kapott - "Maria császárné intézményeinek osztályának császári klinikai szülészeti intézete".

A szentpétervári "Összes Pétervár" 1896-os cím- és referenciakönyvében ez áll az intézetről:

86 rendes ágy van, ebből 56 a szülészeti és 30 a nőgyógyászati ​​osztályokon. Nőgyógyászati ​​betegek ingyenes fogadása vasárnap és ünnepnap kivételével naponta. Mindkét osztályra ingyenesen fogadják a betegeket a szabad férőhelyektől és az intézmény oktatási követelményeitől függően. Ezenkívül a betegek 35 rubel díj ellenében fizetett helyekre kerülnek. 2 hétig, gyermekágytól 60 rubel. havonta külön helyiségekben, terhes és nőgyógyászati ​​betegektől 50 rubel. havonta közös helyiségekben (kettő).

Az intézetben: 1) szülészeti és nőgyógyászati ​​tanfolyamok vannak orvosok számára és 2) szülésznőiskola. Az iskolában a foglalkozások szeptember 1-től június 1-ig zajlanak. A teljes tanfolyam díja 70 rubel. - 35 rubel. belépéskor és 35 rubel. záróvizsgára bocsátás. Az iskolai tanfolyamot elvégzők bába címet kapnak, és a Birodalom minden helyén praxisjogot kapnak.

- Egész Pétervár 1896-ban

Fennállásának első száz éve alatt mintegy 3000 szülésznőt képeztek ki a Szülésznői Intézetben , mintegy 60.000 szülést és több mint 10.000 nőgyógyászati ​​műtétet végeztek.

1918-ban az intézet az „Anyaság és Gyermekkor Palotája” nevet kapta, és az RSFSR Egészségügyi Népbiztosságának fennhatósága alá került . A Nagy Honvédő Háború idején 1941-1944. az intézet a leningrádi evakuációs központ kórháza volt.

1931-ben átnevezték a Szovjetunió Egészségügyi Népbiztosságának Központi Kutató Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Intézetévé. 1940-ben a Szovjetunió Egészségügyi Népbiztosságának Központi Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Intézetének nevezték el. A Szovjetunió Minisztertanácsának 1948. július 10-i 2521. számú rendeletével és a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának 1948. július 19-i 440. számú rendeletével a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia joghatósága alá került. és átkeresztelték a Szovjetunió Orvostudományi Akadémia Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Intézetévé.

1989-ben az RSFSR Minisztertanácsának 1989. szeptember 15-i 816-r számú rendelete alapján az intézetet D.O. Ottról nevezték el [3] .

Az Orosz Orvostudományi Akadémia Elnökségének 1999. március 10-i 41. számú rendelete (8. jegyzőkönyv 12. §) létrehozta az intézet új nevét - az „A.I. Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tudományos Kutatóintézet” állami intézményt. D. O. Ott, az Orosz Orvostudományi Akadémia munkatársa.

Az Orosz Orvostudományi Akadémia Elnökségének 2003. február 26-i 62. számú rendelete (4. jegyzőkönyv, 21. §) jóváhagyta a charta új változatát Állami Intézmény Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Kutatóintézet elnevezéssel. D. O. Otta, az Orosz Orvostudományi Akadémia munkatársa.

Az Orosz Orvostudományi Akadémia Elnökségének 2008. június 25-i 147. számú rendeletével (8. jegyzőkönyv 31. §) átnevezték az Orosz Orvostudományi Akadémia Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Kutatóintézetének Intézményére. D. O. Ott, az Orosz Orvostudományi Akadémia északnyugati részlegének munkatársa.

Az Orosz Orvostudományi Akadémia Elnökségének 2011. november 23-i 331. számú rendeletével (16. számú jegyzőkönyv 8. §) átnevezték a Szövetségi Állami Költségvetési Intézményre „N.N. Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Tudományos Kutatóintézet. D. O. Otta” az Orosz Orvostudományi Akadémia északnyugati részlegének munkatársa.

Az Orosz Föderáció kormányának 2013. december 30-án kelt, 2591-r számú rendeletével az oroszországi FASO hatáskörébe utalták .

Az oroszországi FASO 2014.11.07-i 932. számú rendelete alapján átnevezték D. O. Ott Szülészeti, Nőgyógyászati ​​és Reproduktológiai Kutatóintézetre.

Az Orosz Föderáció elnökének 2018. május 15-i 215. számú rendeletével és az Orosz Föderáció kormányának 2018. június 27-i 1293-r számú rendeletével az Oktatási és Tudományos Minisztérium hatáskörébe került. Oroszországé.

Az Intézet tudományos, orvosi és oktatási feladatokat lát el. Fő tevékenységi körei a nők egészségének védelme várandósság, szülés és szülés utáni időszakban, a vetélés megelőzése és kezelése, a környezet szaporodási funkcióra gyakorolt ​​hatásának vizsgálata, az örökletes betegségek méhen belüli diagnosztikája. Az intézetben 325 ágyas klinika működik. 1986-ban az intézetben megszületett az első városi és a második vidéki gyermek „kémcsőből”, 1989 óta működik az intézetben a Nemzetközi Reproduktív Medicina Központ.

Nevezetes munkatársak

Az Intézet falán elhelyezett emléktáblán ez áll:

„Kiváló orvosok, tudósok, az orvostudomány és az egészségügy szervezői dolgoztak az intézetben, megsokszorozva az Orosz Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Iskola dicsőségét.

Főbb tevékenységek

Kutatási tevékenységek

Intézetigazgatók

Intézet épületei

1897-ben a Birzsevaja teret a Vasziljevszkij-szigeti Szülésznői Intézet új épületének építésére szánták , amelyet D. Bush kertmester tervezett 1827-1830 között. A tér a Kollezhskaya tér közepén volt, amely a tőzsde nyugati homlokzatától a Tizenkét Collegia épületéig terjedt . Az épület építése a tér lerombolásához vezetett, de a Birzsevoj tér régi fái megmaradtak.

A szülésznői intézet épülete a késő klasszikus eklektika formáiban épült a kiváló építész, L. N. Benois terve alapján . Az építkezés 1899-ben kezdődött és öt évig tartott. Benois bevonta tanítványait, N. E. Lansere -t és O. R. Muntsot , valamint G. Ya. Levyt és V. F. Kovrayskyt az építési munkálatok felügyeletébe . Az építkezés előrehaladását R. A. Gedicke építész vezette bizottság ellenőrizte .

A szülésznői intézet új épületének ünnepélyes megnyitójára 1904. február 23-án került sor.

A projekt kidolgozásakor figyelembe vették, hogy egy épületben egyesítsék az intézet különböző munkaterületeit: oktatási, szülészeti és nőgyógyászati ​​területeket.

„Az épületben a helyiségek általános elrendezése a következő: az Egyetem vonala felé homlokzattal rendelkező középső rész az oktatási rész; a déli szárny nőgyógyászati, az északi pavilon szülészeti, a keleti középső pedig gazdasági.

Az oktatási főépület fő lépcsőháza a második emeletre vezet, a laboratóriumokba és műtőkbe, valamint a hidroelektro- és mechanoterápiás helyiségekbe.
A harmadik emeleten a nagy gyülekezeti terem mellett kisebb-nagyobb műtők találhatók a hozzájuk szükséges helyiségekkel; előadóterem, múzeum és könyvtár.
Az alsó szinten, a bejárattól balra találhatók az orvosok és a szülésznők öltözői, valamint iroda; jobbra - egy járóbeteg-szakrendelés, egy gyógyszertár és az alkalmazottak helyiségei.
A nyugati fekvésű központi épület délről és északról csatlakozik az oldalépületekhez. Délen hosszú sorok várják a nőgyógyászati ​​betegeket, valamint nővérek és orvosok, fürdőszobák és gardróbok.
Az északi épület négy pavilont köt össze, amelyek hossztengelyei a meridián mentén futnak. A szülészeti osztályt alkotó pavilonok minden emelete vajúdó nők számára készült, részben ingyenesen, részben fizetősen, minden kisegítő lehetőséggel. Ezeknek a pavilonoknak a hátulja (keleti része) ad helyet a gyengélkedőnek. Az épület többi részétől elkülönítve itt helyezik el a fertőző és gyanús betegeket.
A patológiás anatómia épülete teljesen elszigetelten áll.
Az udvar mögött az északi és a déli épületeket keresztirányú összeköti, kiterjedt konyhával, orvosi, hallgatói és női étkezdékkel; a gépház ehhez az épülethez csatlakozik.
A fent leírt épületek déli oldalához csatlakozik az igazgatói és négy orvosi lakásokkal rendelkező épület; a többi férfi személyzet lakása a telek keleti részén, egy külön épületben található.
Itt épültek istállók, kísérleti állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek, kamrák stb., valamint egy szekciós helyiség épülete, a hozzá tartozó kápolnával és múzeummal. [6]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Fagnani F. Szentpétervári levelek 1810-1811 / Per. olaszból. I. Konstantinova. - Szentpétervár: Oroszország arcai, 2009. - S. 174-176
  2. ↑ A bába története Oroszországban . Letöltve: 2016. április 20. Az eredetiből archiválva : 2016. április 9..
  3. ↑ Az Intézet története . Letöltve: 2019. április 6. Az eredetiből archiválva : 2022. március 14.
  4. ↑ Oroszország Oktatási és Tudományos Minisztériumának 20-3 / 434p-o 2019.12.07.
  5. ↑ Adminisztráció . Letöltve: 2021. július 26. Az eredetiből archiválva : 2021. július 26.
  6. ↑ L. N. Benois. "Építész", 1906, szám. 48. o. 481-482; Probléma. 50. o. 501-502 . Letöltve: 2018. május 22. Az eredetiből archiválva : 2018. május 23.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Fotó, videó és hang