A lágy szájpadlás vagy palatinus függöny ( latin palatum molle s. pendulum ) a szájpad hátsó része , nyálkahártya redő , amely emlősöknél a nyelv tövén lóg és elválasztja a szájüreget a garattól .
A lágyszájpad nyálkahártyája az orrnyálkahártya duplikációja , vastagságában a lágyszájpad izmai vannak. A hátsó szakaszt egy lazán lelógó nádorfüggöny képviseli, amely nyelvvel ( lat. uvula ) végződik . A nyelv a lágyszájpadot két íves félre osztja, amelyek a garat oldalfalai felé két palatinus ívre ( lat. arcus palatini ) oszlanak: elülső, vagy palatinus-nyelvi ( lat. arcus palatoglossus ) felé tartanak. a nyelv oldalsó széle, és a hátsó, vagy palatopharyngeus ( lat. arcus palatapharyngeus ), áthaladva a garat nyálkahártyájába. Mindkét ív között fekszik a palatinus mandula ( lat. tonsilla s. amygdala ).
A szájüreg oldalán a lágyszájpadot rétegzett laphám, nem keratinizálódott hám, az orrüreg oldalán pedig többsoros csillós hám borítja.
Az izmok aktivitása miatt a lágyszájpad visszafelé és felfelé kitérve, a garat oldalaival összezárva ez utóbbi felső részét a hátsó orrnyílásokkal elkerítheti a garat többi részétől (nyeléskor).
A glossopharyngealis és a vagus idegek ágai
Vérellátás: felszálló palatinus artéria (artéria facialis ága), leszálló palatinus artéria (artéria maxilláris ága).
Vénás kiáramlás: palatinus véna (az arcvénába áramlik).
Nyirokelvezetés : garatnyirokcsomók.
Az újszülött lágy szájpadlása rövid, vízszintesen helyezkedik el. A palatinus függöny nem érinti a hátsó garatfalat , ami biztosítja a szabad légzést szopáskor.