| Mushi | |
|---|---|
| önnév |
Base Musi Miling Musai |
| Országok | Indonézia |
| Régiók | Szumátra , Palembang |
| A hangszórók teljes száma | 3,105 millió |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Maláj-polinéz szuperág Nukleáris maláj-polinéz nyelvek nyugati szunda nyelvek ibán-maláj nyelvek maláj nyelvek | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | mui |
| Etnológus | mui |
| BPS nyelvkód | 0052 2 |
| IETF | mui |
| Glottolog | zene1241 |
A musi ( indon. Bahasa Musi ) az ausztronéz nyelvek egyike, Szumátra déli részén beszélik . Az Ethnologue szerint ennek a nyelvnek a beszélőinek száma 3 millió 105 ezer ember volt. 2000-ben [1] . A nyelvet a Musi folyó völgyében és Palembang városában beszélik . A Joshua Project weboldala szerint, a musi nyelvet akár 4 millió 235 ezer ember is beszélheti, akik hét különböző néphez tartoznak (meghatározatlan időpontban) [2] .
A musi nyelvet széles körben használják a dél-szumátrai népek, különösen a komeringi népek képviselői., mint a kereskedelem, a vallási kultuszok, a nemzetközi kommunikáció nyelve . Ezen a nyelven sugároznak televíziós és rádiós adásokat, rögzítenek különféle legendákat, népdalokat, vallásos szövegeket.
A következő nyelvjárásokat különböztetik meg: belide, burai, tengerparti maláj, kelingi, lematang ilir, merandzsat, mushi sekayu, palembang láma, pegagan, penasek, penukal, rawas; palembang [1] .
Az alábbiakban három összehasonlító táblázat található. Az első összehasonlítja a közös eredetű musi szavakat a hasonló indonéz szavakkal. A másodikban már hasonló összehasonlítást végeznek a jávai nyelv lexikai alapjával. A harmadik olyan általános musi szavakat sorol fel, amelyeknek nincs párhuzamuk az indonéz nyelvben.
|
|
|