Sztepan Sztyepanovics Fiatalos | |
---|---|
Születési dátum | 1879. október 6. (18.). |
Születési hely | Khomsk , Kobrin megye , Grodno kormányzóság |
Halál dátuma | 1937. november 2. (58 évesen) |
A halál helye | Moszkva |
Ország | Orosz Birodalom → Szovjetunió |
Tudományos szféra | pedagógia , pedagógia , gyermekpszichológia |
alma Mater | Varsói Egyetem |
Akadémiai cím | Egyetemi tanár |
Sztyepan Sztyepanovics Molozhavi ( 1879. október 6. (18. , Khomsk – Moszkva , 1937. november 2. )) - orosz és szovjet tanár és pszichológus , professzor . A szovjet talajtan egyik megalapítója .
1879 -ben született Khomsk városában , a Kobrin körzetben, Grodno tartományban (ma Drogichinsky körzet, Fehéroroszország Breszti régiója ).
1904 - ben a varsói egyetemen végzett [1] .
Tanított az N. K. Krupskaya Kommunista Oktatási Akadémián és a Második Moszkvai Állami Egyetemen . 1928 -tól 1932 - ig a Pedology folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt .
A Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1936 - ban kiadott határozata „ A talajtani perverziókról az Oktatási Népbiztosság rendszerében ”, majd a talajtan mint tudomány betiltása véget vetett S. S. tudományos tevékenységének. Molozhavy. Tudományos munkáit eltávolították a könyvtárakból, neve és ötletei pedig feledésbe merültek [2] .
1937. november 2-án halt meg Moszkvában . Az urnát a hamuval a Novogyevicsi temető kolumbáriumában temették el [2] .
S. S. Molozhaviy a pedagógia és a pedagógia szociogenetikai irányzatának képviselője volt [1] .
S. S. Molozhavy pedagógiai koncepciója a környezetnek a gyermek személyiségfejlődésében betöltött meghatározó szerepének felismerésén alapult . Úgy vélte, hogy a gyermek szociális és mentális fejlődése a változatos környezeti feltételekhez való alkalmazkodás folyamatában megy végbe. Ebből kiindulva pedagógiai feladatnak tekintette a gyermek életkörülményeinek oly módon történő megszervezését, hogy azok a legkedvezőbb és legfejlesztőbb befolyással bírjanak. S. S. Molozhaviy ellenezte a magatartás ápolásának gondolatát a nevelő nevelés elvével. Hangsúlyozta, hogy az erkölcsi fogyatékosság a nevelés hiányosságainak következménye, és nem az eredeti rossz [1] .
S. S. Molozhaviy a gyerekek játékát csak megközelítőleg adaptív tevékenységnek tekintette, míg a munkát létfontosságú adaptív tevékenységnek tekintette, vagyis a munka lehetővé teszi a gyermek számára, hogy közvetlenül belépjen a társadalmi termelési környezetbe. S. S. Molozhaviy világos határvonalat húzott a játék és a gyerekek munkája között. „ Lehetetlen játékon keresztül munkáshangulatot, és munkával a játékhoz való hozzáállást ” – írta [3] . A játék és a munka közötti különbség a társadalmi szerepeikben rejlik. A játék értékét az határozza meg, hogy olyan személyiségjegyek fejlődnek ki benne, amelyekre a további társadalmi életben és munkában is szükség lesz [4] .
S. S. Molozhavym eredeti módszertant dolgozott ki a gyermek vizsgálatára, amely az élet- és viselkedési feltételek figyelembe vételével és rögzítésével lehetővé tette a részletes pszichológiai és pedagógiai diagnózis és prognózis megadását. A gyermek társadalmi környezetének részleteit figyelembe vevő vizsgálati módszer értékes diagnosztikai eszköz volt, és fontos szerepet játszott a hazai pszichodiagnosztika kialakulásában [1] .