Fiatal király (tündérmese)

ifjú király
angol  Az ifjú király
Műfaj filozófiai mese
Szerző Oscar Wilde
Eredeti nyelv angol
írás dátuma 1888
Az első megjelenés dátuma 1891
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

Az ifjú király , néhány [1] fordításban Az ifjú király Oscar  Wilde filozófiai meséje , 1888-ban írt és 1891-ben a Gránátalmaház részeként jelent meg . Felvetődik az emberi szenvedés lényegének megértésének témája, a szépség "rossz oldala" és az etikai alátámasztás nélküli esztétikai életszemlélet kudarca, amelyet Oscar Wilde számos művében érint. [2] [3]

Telek

A koronaherceg teljesen lenyűgözi és elmerül a műalkotások és luxuscikkek szépségében. Csodálja az olasz festészetet és antik szobrokat, órákon át gyönyörködik bennük. A világ minden tájáról küldik neki, amit kér: ​​gyönyörű borostyánt, rendkívüli türkizt, selyemszőnyegeket és festett edényeket, festett elefántcsontot, azúrkék zománcot, velencei üvegből készült törékeny serlegeket, ónix és ametiszt tálakat.

De leginkább három tárgy, jövőbeli koronázásának három attribútuma – egy szőtt aranyköpeny, egy rubinokkal tűzdelt korona és egy csíkokkal és gyöngyperemekkel borított jogar – foglalja el képzeletét. Néhány hónappal ezelőtt jóváhagyta ennek a három elemnek a vázlatát, és most már szorosan figyelemmel kíséri, hogy a rajtuk működő munka egy percre sem áll meg, éjjel-nappal, és csak a legjobb, legritkább és legértékesebb anyagok kerülnek a gyártásba.

Egyik este a koronaherceg lefekszik, másnap pedig három álma van, amelyekben látja, hogy mennyibe kerül mindaz, amit annyira csodál.

Első álmában takácsokat lát, kimerülten és kimerülten a munkától, akik aprólékosan megszőik a legszebb aranyköpenyt aznap este.

A második álomban látja, milyen áron szereznek gyöngyöt, a rabszolgák fülét és orrlyukait viasszal borítják, és búvárkodásra kényszerülnek érte. Egyikük meghal, miután kapott egy gyöngyöt, amely később a herceghez kerül.

A harmadik álomban gyönyörű rubinok kitermelését látja. Sok keményen dolgozó ember hal meg pestisben és lázban.

A koronaherceg felébredve és megdöbbenve a látottaktól elhatározza, hogy egy hétköznapi pásztor ruhájában megy el a koronázásra. Jogar helyett botot vesz, korona helyett vad hanga koronát készít magának. De szembesül azzal, hogy sem a nép, sem a nemesek, sem a papság nem érti döntését. Mind a nép, mind a nemesek, mind a papság felhozza érveiket amellett, hogy a koronázáskor „közönséges” királyhoz illően öltözködjön. Ebből kifolyólag minden odáig fajul, hogy a nép továbbra is tiltakozik, a pap már nem hajlandó megkoronázni, a nemesek pedig fegyverrel a kezükben berontottak a templomba, ahol a koronázást kell tartani.

Hirtelen, váratlanul, abban a pillanatban, amikor a nemesek fegyverrel a kezükben berontottak, a koronázási székesegyház ablakai megtelnek napfényben, és a napsugarak szebb ruhát szőnek a herceg köré, mint amilyen volt. tett a luxusáért. A bot élő liliomokkal virágzik, melyek virágai fehérebbek, mint a gyöngyök. A korona rózsákkal virágzik, vörösebbek, mint a legjobb rubinok, és leveleik aranyban ragyognak. Az oltárról titokzatos csodálatos fény kezd áradni, orgonahangok, trombitaszók és kóristák éneke hallatszik.

A nép, az udvaroncok és a püspök félelmükben térdre borulnak az ifjú király előtt, és egyikük sem mer az arcába nézni.

Orosz nyelvű fordítások

Jelenleg a történetnek legalább tíz orosz nyelvű fordítása ismert.

Jegyzetek

  1. ↑ Oscar Wilde, Az ifjú király . Archiválva : 2019. június 20. a Wayback Machine -nél
  2. ↑ Oscar Wilde Az ifjú király című művének értelmezése – Absztrakt, 3. oldal . works.doklad.ru. Letöltve: 2019. június 14. Az eredetiből archiválva : 2018. április 15.
  3. ↑ Mautkina I.Yu. A palota és a templom tér poétikája O. Wilde "Az ifjú király" című meséjében . oscar-wild.ru. Letöltve: 2019. június 14. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 18.

Linkek

 Oscar Wilde művei
Regény
Regények és történetek
Tündérmesék
Játszik
versek
Esszék és levelek