| Mirza Alesker Novras | |
|---|---|
| azeri Mirzə Ələsgər Növrəs | |
| Álnevek | Novras |
| Születési dátum | 1836 |
| Születési hely | Shusha , Grúz kormányzóság , Orosz Birodalom |
| Halál dátuma | 1912 |
| A halál helye | Shusha , Elizavetpol kormányzóság , Orosz Birodalom |
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | költő |
Mirza Alesker Novras , Mirza AAlesker-bek Kerbalai Abdin bey oglu Ahmedkhanbekov ( azerb . Mirzə Ələsgər Növrəs ; 1836-1912 ) azerbajdzsáni költő. Novras álnéven írt .
Mirza Alesker Novras (Mirza Alesker-bek Kerbalai Abdin-bek oglu Akhmedkhanbekov) 1836 - ban született Shusha városában . Jevanshir-Dizag mahalból származik . Minősített oktatásban részesült egy medresében.
Mirza Alesker Novras a nagy M. Fuzuli költői iskolájának egyik tehetséges követője volt . Gyerekkorában nagyon gyors észjárású és szellemes fiú volt, fejből ismerte a Koránt , széleskörű tudása és tökéletes nyelvtudása növelte a fiatal férfi tekintélyét a társadalomban, és annyira kibővítette karrierlehetőségeit, hogy még nagyon fiatalon " Mirza " néven emlegették. [egy]
M.A. Novras, aki folyékonyan beszélt arabul és perzsául, miután Hankendiben orosz nyelvű katonai iskolát végzett, kadéti rangot kapott a város orosz ezredében. Ezt követően a városi önkormányzatnál dolgozott fordítóként és ügyvédként. A Khurshidbanu Natavan és Mir Mohsun Navvaba zenei és irodalmi majlisekban , ahol nagy tiszteletnek örvendő tagja volt, Novras ismert khanendákkal és keleti zenészekkel találkozott - Sadykhjan , Haji Khusyu, Mashadi Isi és mások, akik sokat tanultak tőlük. Gyönyörűen, lélekben tarolt és sazt, ez volt a hobbija, kiválóan sakkozott is. [egy]
Jegyzőként dolgozott a kaziya Shusha adminisztrációjában.
Apa - Ahmed Bey - feleségül vette Novras-t a Shusha Abduragimban ismert teológus Aga Mujtakhidzade - Zahrabeyim lányával, ebből a házasságból két fia és két lánya született. Novras egyik lányát, Fatimabeyimot Natavan fia, Mir Hasan elrabolta, majd – tekintettel a költőnő M. A. Novras iránti nagy tiszteletére – pompás esküvői ünnepséget rendez. [egy]
M.A. Novras volt az első Azerbajdzsánban, aki lefordította I. A. Krylov meséit azerbajdzsáni nyelvre. Óriási érdemei vannak a régi népszokások, néphagyományok továbbfejlesztésében, komoly nevelési, kulturális és szociológiai jelentőségük megszerzésében, ennek jegyében írt sok novet és hasidot.
El kell mondanunk, hogy Novras alkotói öröksége már életében felkeltette az irodalmi közösség figyelmét, sőt Majid Ganizade szultán is megjelentette 1899-ben „Pəndi-ətfal” („Útmutató gyerekeknek”) című verseiből. Első alkalommal egy jeles irodalomkritikus, Firidun bey Kocharli beszélt munkásságáról , megjegyezve, hogy a Novras gazellák nem különböznek Fuzuli gazelláitól . Seyid Azim Shirvani Novrasnak írt költői levelében kifejezte tiszteletét és tiszteletét a Shamakhi irodalmi iskola költői – a „Safa” Társaság tagjai – iránt munkája miatt. [egy]
Mir Movsum Navvab is nagyra értékelte Novras munkásságát, ezért több versét beépítette az 1913-ban Bakuban megjelent „Tazkir” című könyvébe.
M.A.Novras költői munkásságának fő témája a szerelmi dalszöveg, de költő-felvilágosítóként is felkeltette a figyelmet, aki a 19. század végén sok társához hasonlóan úgy gondolta, hogy a szabadsághoz vezető út a nevelésen és a műveltségen keresztül vezet. A költő ugyanakkor dühösen leleplezte a népet megtévesztőket és félrevezetőket, akik a szabadságról kiabáltak, és egy nehéz pillanatban az árnyékba bújtak:
Az akkori politikai események nem tudták nem befolyásolni Novras munkáját, azokat oktatói pozíciójából kezelte. Például a februári polgári forradalmat, amelyet a költő nem értett elég mélyen, a szabadság szimbólumaként üdvözölte, miközben ezekben az eseményekben a cár némi engedményre kényszerült, amit áttörésként fogott fel. MA Novras nem maradt közömbös a szomszédos iráni események iránt - szemrehányást tett Mammadali Shahnak , és biztos volt benne, hogy az emberek előbb-utóbb megfojtják őt haragjuk forradalmi tengerében. [egy]
Különböző érdeklődésű és tehetségű ember lévén, M.A. Novras a műfordítás területén próbálta ki a tollát – ebben az összefüggésben igen figyelemre méltóak I. A. Krylov meséinek fordításai, amelyeket a költő ügyesen felhasznált „Pəndi-ətfal” című könyvében. Ő maga is sok mesét írt. [egy]
A költő számos verse a megőrzött kéziratoknak és különböző időkben megjelent könyveknek köszönhetően a mai napig fennmaradt.
Versei közül sok először a keleti nyelveket nagyon jól ismerő dédunokája, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Novras Novrasli docens és a filológia doktora, Shamil Jamshidov 1985 -ben Bakuban megjelent gyűjteményében látott napvilágot. .
Shahin , Tarlan, Arslan és Nurlan Novrasli dédapja
A sors nem kedvezett Mirza Alasgarnak, és 1890-től kezdődően olyan események történtek az életében, amelyek súlyos nyomot hagytak a lelkében. Először a Mejlisi-uns találkozó omlott össze , majd elbocsátották állásából, és mintha ez nem lett volna elég, 1909-ben M.A. Novras adóssággödörben találta magát, óvadék ellenében elhagyta saját házát, és kénytelen volt abban lakni. a mecsetek cellái közül először Aghdam, majd Shushi. A vándorélet csak 1911-ben ér véget, amikor fia, Jamal kifizeti apja adósságát, és visszaadja a házat a családnak. A költő azonban nem élvezhette a régóta várt tartózkodást szülőhelyén - 1912-ben örökre búcsút mondott az életnek, és a susai Mirza Hasan temetőben temették el , G. B. Zakir sírja mellett . [egy]