Miller-Budnitskaya, Rachel Zinovjevna

Rashel Zinovjevna Miller-Budnitskaya
Születési dátum	1906
Születési hely	Juzovka , Bahmut Ujezd , Jekatyerinoszlav kormányzóság , Orosz Birodalom
Halál dátuma	1967
A halál helye	Leningrád , Orosz SFSR , Szovjetunió
Ország	Szovjetunió
Munkavégzés helye	Moszkvai Állami Regionális Egyetem
alma Mater	TNU
Akadémiai fokozat	A filológia kandidátusa
A Wikiforrásnál dolgozik

Rashel Zinovievna Miller-Budnitskaya (született : Rakhil Zundelevna Miller ; 1906 , Juzovka  - 1967 , Leningrád ) - szovjet irodalomkritikus, filológus és fordító. a filológiai tudományok kandidátusa (1930).

Életrajz

Juzovkában született, Zinovij Grigorjevics (Zundel Girsevics) Miller (1879-1943) és Khana Yankelevna Miller (?-1942) drámaíró és újságíró családjában, két lány közül a legidősebb volt. Apám színdarabokat írt a helyi drámaszínháznak (a Judit című 4 felvonásos történelmi drámáját cenzúrázták, és 1900-ban és 1904-ben adták ki, a 3 felvonásos történelmi drámát "Gorofa bosszúja" - 1898-ban, a történelmi drámát 5-ben - „Fegor” akciói – 1900-ban), később liberális kiadványokban működött közre Dél-Oroszországban [1] [2] [3] . 1916-ban a család Szimferopolba költözött .

A Krími Pedagógiai Intézet filológiai karán szerzett diplomát . Miután az 1930-as évek elején megvédte Ph.D. disszertációját, Leningrádban telepedett le, és a Szovjetunió Tudományos Akadémia Orosz Irodalmi Intézetének (Puskin-ház) posztgraduális iskolájában tanult [4] .

Külföldi irodalmat tanított a Moszkvai Regionális Pedagógiai Intézetben. N. K. Krupskaya . [5] Számos elméleti művet publikált A. A. Blok [6] poétikájával , Rudyard Kipling , James Joyce , Sholom Aleichem , Alisher Navoi , Pirandello , John Dos Passos , J. B. Priestley munkáival . A szovjet irodalomkritikában ő volt az első, aki a szinesztézia témájával és poétikában betöltött szerepével foglalkozott (Alexander Blok költészetében a színterminológia használatának példáján, 1930). 1936-ban, bevezető cikkével a Szovjetunióban először Rudyard Kipling válogatott verseiből jelent meg Valentin Stenich szerkesztésében , 1934-ben pedig James Joyce Ulysses-töredékeit V. O. Stenich fordításában, tudományos megjegyzésekkel a szöveghez. írta: R. Z. Budnitskaya-Miller [7] .

Irodalomkritikával is foglalkozott, kritikákat és újságírói cikkeket publikált. A „Formalizmus epigonja” című cikkében különösen élesen bírálta Veniamin Kaverin munkásságát , a „Cosmopolitans from Literary Hollywood” (1955) című cikkben Andre Gide -et „a kultúra és az erkölcs hamisítójának, […] felülmúlhatatlan virtuóznak” nevezte. a hazugságról és a fekete rágalmazásról”. [8] [9]

Angolból , héberből és németből fordították . 1959- ben , a zsidó irodalom kiadásának hosszú tilalma után, R. Z. Miller-Budnitskaya jiddis nyelvű hivatalos fordításában megjelent I. A. Serebrjany "Sholom Aleichem és népművészet" című könyve (Moszkva: Szovjet író, 1959). Thomas Mann , Mine Reed , Rudyard Kipling , Lion Feuchtwanger , Grazia Deledda , Bernard Shaw , James Joyce és sok más külföldi író könyvei jelentek meg R. Z. Miller-Budnitskaya fordításában és jegyzeteivel . A Szovjetunió Írószövetségének tagja.

Az urnát a hamuval a Donskoy temető kolumbáriumában temették el .

Unokaöccse (nővére, Rebekah Zinovievna Miller irodalmi kritikus és szerkesztő fia) - Jurij Ivanovics Manin matematikus .

Könyvek

• A szín és a szinesztetizmus szimbolizmusa a költészetben Blok szövegei alapján // A M. V. Frunze után elnevezett Krími Pedagógiai Intézet közleménye. T. 3. Szimferopol: Krími Állami Könyvkiadó, 1930.
• Krím a modern fikcióban. Szimferopol: Krími Állami Kiadó, 1931.

Cikkek

• A "művészet filozófiájáról" B. Pasternak és R. M. Rilke. " Csillag ", 1932.
• James Joyce Ulysses-éről. " Irodalomkritikus ", 1. szám, 1934, p. 162-179.
• James Joyce nyelve és stílusa. " Nemzetközi irodalom ", 3. sz., 1935, p. 100-114.
• James Joyce Ulysses. "Nemzetközi irodalom", 1935. 4. szám, 1. o. 106-116.
• James Joyce kultúrafilozófia. „Nemzetközi irodalom”, 1937. 2. szám, 1. o. 188-207.

Jegyzetek

1. ↑ Zinovy ​​​​​​Miller "Az élményből (egy evakuálás története)" . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
2. ↑ Jurij Manin "Zinovij Miller: életrajzi információk" . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
3. ↑ Z. G. Miller darabjai a Szentpétervári Állami Színházi Könyvtárban . Letöltve: 2014. december 19. Az eredetiből archiválva : 2016. március 9.. (határozatlan)
4. ↑ Személyes akta a Puskin-házban (Rakhil Zinovjevna Miller-Budnitskaya) . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
5. ↑ R. Z. Miller-Budnitskaya archívuma . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
6. ↑ L. P. Prokofjev "A nyelvi szemantika és a világ képe" . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
7. ↑ S. N. Stepura "J. Joyce Ulysses című regényének hatodik epizódja" . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)
8. ↑ V. A. Kaverin "Epilógus" . Hozzáférés dátuma: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2016. július 2. (határozatlan)
9. ↑ Vladimir Paperny "Hit és igazság: André Gide és Lion Feuchtwanger Moszkvában" . Hozzáférés időpontja: 2014. december 17. Az eredetiből archiválva : 2014. december 17. (határozatlan)

Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007304365205171 NUKAT : n2013142505 VIAF : 44152682594423312857 , 297993598 WorldCat VIAF : 44152682594423312857 , 297993598