BJH módszer

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 18-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .

A BJH  módszer egy porózus anyag pórusméret-eloszlásának számítására szolgáló módszer adszorpciós vagy deszorpciós izotermák alapján.

Leírás

Az 1951- ben javasolt Barrett-Joyner-Halenda (BJH) módszert eredetileg viszonylag széles pórusú , széles pórusméret-eloszlású adszorbensekre fejlesztették ki. Többször bebizonyosodott azonban, hogy szinte minden típusú porózus anyagra sikeresen alkalmazható. A modell azon a feltételezésen alapul, hogy a pórusok hengeres alakúak, és a pórussugár egyenlő a Kelvin- sugár és a pórusfalon adszorbeált film vastagságának összegével [1] . A BJH módszerrel végzett számítások kiindulási adataként általában az izoterma deszorpciós ágát használjuk (bár az adszorpciós ág használata is lehetséges) a (0,4-0,967) p / p 0 nyomástartományban , ahol p az adszorbeált anyag parciális nyomása , p 0 pedig az adszorbeált gáz  telített gőznyomása .

Ebben a számításban a 60 nm -nél nagyobb átmérőjű pórusokat nem veszik figyelembe.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Barrett EP et al. Pórustérfogat- és területeloszlások meghatározása porózus anyagokban. I. Számítások nitrogén izotermákból. – J. Am. Chem. Szoc.. - 1951. - S. 373-380.

Irodalom

Linkek

A cikk írásakor a Creative Commons BY-SA 3.0 Unported licenc alatt terjesztett cikk anyagát használták fel : Smirnov Andrey Valentinovich, Tolkachev Nikolai Nikolaevich. BJH módszer // Nanotechnológiai szakkifejezések szótára .