Parciális nyomás

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .

A parciális nyomás ( lat. partialis „részleges” a pars „rész” szóból) az a nyomás , amely egy gázkeverék részét képező gáznak akkor lenne, ha önmagában a keverék térfogatának megfelelő térfogatot foglalna el ugyanazon a hőmérsékleten [1] [2] [3] . Egy gázelegy össznyomása az összetevői parciális nyomásának összege.

A kémiában egy gáz parciális nyomását gázkeverékben a fentiek szerint határozzuk meg. A folyadékban oldott gáz parciális nyomása annak a gáznak a parciális nyomása, amely a gázfázisban a folyadékkal azonos hőmérsékleten egyensúlyban képződne. A gáz parciális nyomását a gázmolekulák termodinamikai aktivitásaként mérjük . A gázok mindig a nagy parciális nyomású területről az alacsonyabb nyomású területre áramlanak; és minél nagyobb a különbség, annál gyorsabb lesz az adatfolyam. A gázok a parciális nyomásuk szerint oldódnak, diffundálnak és reagálnak, és nem feltétlenül függenek a gázelegy koncentrációjától.

A részleges nyomás Dalton-törvényei

Ideális gáz esetén a keverék parciális nyomása megegyezik azzal a nyomással, amely akkor jelentkezne, ha a gázelegy azonos térfogatú azonos hőmérsékletű gázelegyével azonos térfogatú lenne. Ennek az az oka, hogy az ideális gáz molekulái között értelemszerűen nincsenek vonzó vagy taszító erők, ütközéseik egymással és az edény falával abszolút rugalmasak, és a molekulák közötti kölcsönhatás ideje elhanyagolható. az ütközések közötti átlagos időhöz képest. Amennyire a valós gázkeverék feltételei közel állnak ehhez az ideálishoz, a keverék össznyomása megegyezik a keverékben lévő egyes gázok parciális nyomásának összegével, ahogyan azt Dalton törvénye megfogalmazza [4] . Például nitrogén (N 2 ), hidrogén (H 2 ) és ammónia (NH 3 ) ideális gázkeveréke esetén:

P=P_{{{\mathrm {N}}}_{2}}}+P_{{{{\mathrm {H}}}_{2}}}+P_{{{\mathrm {NH} }}_{3}}}

, ahol:

$P$ = össznyomás a gázelegyben

$P_{{{{\mathrm {N}}}_{2}}}$ = a nitrogén parciális nyomása (N 2 )

$P_{{{{\mathrm {H}}}_{2}}}$ = a hidrogén parciális nyomása (H 2 )

$P_{{{{\mathrm {NH}}}_{3}}}$ = az ammónia parciális nyomása (NH 3 )

Ideális gázok keverékei

Az egyes gázkomponensek móltörtje egy ideális gázkeverékben a komponens parciális nyomásával vagy komponensmóljaival fejezhető ki:

x_{{{\mathrm {i}}}}={\frac {P_{({\mathrm {i}}}}}{P}}={\frac {n_{({\mathrm {i}}} }}{n}}

és a gázok egyes komponenseinek parciális nyomását egy ideális gázban a következő kifejezéssel kaphatjuk meg:

P_{{{\mathrm {i}}}}=x_{{{\mathrm {i}}}}\cdot P

, ahol:

$x_{{{\mathrm {i}}}}$ = bármely egyedi gázkomponens mólhányada egy gázelegyben

$P_{{{\mathrm {i}}}}$ = a gázkeverékben lévő bármely egyedi gázkomponens parciális nyomása

$n_{{{\mathrm {i}}}}$ = a gázkeverék bármely egyedi gázkomponensének móljai

$n$ = a gázkeverék móljainak teljes száma

$P$ = össznyomás a gázelegyben

Az egyes komponensek mólaránya a gázelegyben megegyezik ennek a komponensnek a gázkeverékben lévő térfogatrészével [5] .

Lásd még

Gőz
Gáz , ideális gáz és ideális gáz állapotegyenlete
Móltört és Mol
Dalton törvényei
Térfogat százalék
Henry törvénye

Jegyzetek

↑ Részleges nyomás. Cikk a fizikai enciklopédiában. . Letöltve: 2012. július 6. Az eredetiből archiválva : 2012. július 5.. (határozatlan)
↑ Charles Henrickson. Kémia (neopr.) . — Cliffs Notes, 2005. — ISBN 0-764-57419-1 .
↑ Részleges nyomás. Nagy szovjet enciklopédia. . www.booksite.ru _ Letöltve: 2021. január 11. Az eredetiből archiválva : 2021. január 13. (Orosz)
↑ A részleges nyomások Dalton-törvénye (elérhetetlen link) . Hozzáférés dátuma: 2010. január 29. Az eredetiből archiválva : 2008. december 22. (határozatlan)
↑ A Pittsburgh Egyetem vegyészmérnöki osztályjegyzetei (hivatkozás nem elérhető) . Hozzáférés dátuma: 2010. január 29. Az eredetiből archiválva : 2009. április 23. (határozatlan)

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy norvég Nagy orosz Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4173433-6