Merkel, Friedrich Sigmund
Johann Friedrich Sigmund Merkel ( németül: Johann Friedrich Sigmund Merkel ; 1845. április 5. , Nürnberg – 1919. május 28. , Göttingen ) német anatómus , patológus , hisztológus és fiziológus . 1881-1883
között a Rostocki Egyetem rektora .
Életrajz
Sigmund Merkel gyógyszerész és felesége, Clara családjában született, egy híres orvos, Johann Karl Osterhausen orvos lánya. Orvostudományt az erlangeni , greifswaldi és göttingeni egyetemeken tanult . 1869 -ben védte meg doktori disszertációját az Erlangeni Egyetemen. Göttingenben boncolóként dolgozott, 1870- ben az anatómia habilitált doktora lett [2] .
Ugyanebben az 1870-ben feleségül vette Anna Henle-t (1850-1923), F. Henle német patológus és fiziológus lányát . Három fia volt, akik közül kettő meghalt a háborúban, és három lánya, akik közül kettő korán meghalt. Paul Merkel fia a Greifswaldi Egyetem jogászprofesszora volt [2] .
1872-ben Merkelt felvették a Rostocki Egyetem anatómiai tanszékének professzorává . 1883- ban F. Merkel anatómiaprofesszor lett a Königsbergi Albertina Egyetemen. 1885 - től élete végéig a göttingeni egyetemen tanított.
1880-tól a német " Leopoldina " Nemzeti Tudományos Akadémia ( németül Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina ) és a Göttingeni Bölcsészettudományi Társaság ( németül: Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen ) tagja.
Tudományos tevékenység
1875-ben Merkel felfedezte a gerincesek epidermiszének mechanorecepcióban részt vevő sejtjeit, és publikált egy cikket [3] , amelyben bemutatta ezek teljes leírását. Ezeket a sejteket szenzoros sejteknek nevezte ( németül: Tastzellen ); ezeket ma Merkel-testeknek (vagy Merkel-korongoknak ) ismerik [4] [5] .
Merkel elsőként javasolta a (még érvényben lévő) szabály alkalmazását az anatómiai atlaszokban, amely szerint az artériákat pirossal, a vénákat kékkel, az idegeket pedig sárgával jelölik.
Válogatott művek
- Über eine anomale Verbindung des M. pectoralis maior und latissimus dorsi. Zeitschrift fur rationelle Medicine 29 d. III. Reihe (1867)
- Zur Anatomie der Iris. Zeitschrift für rationelle Medicin Bd. 31 (1868)
- Mitteilurgen über Stützzellen. Göttinger Nachrichten 1869, Nr. egy.
- Henle, Merkel. Über die sogenannte Bindesubstanz der Zentralorgane des Nervensystems. Zeitschrift für rationelle Medicin Bd. 34, III. Reihe (1869)
- Der Dictator pupillae. Zeitschrift für rationelle Medicin Bd. 34 (1869)
- Über die Macula lutea des Menschen und die Ora serrata einiger Wirbeltiere. Beavató értekezés. Lipcse, W. Engelmann, 1869.
- Die Zonula ciliaris. habitationsschrift. Lipcse, Engelmann, 1870
- Zur Kenntnis der Stäbchenschicht der Retina. Archiv für Anatomie, Physiologie und Wissenschaftliche Medicine (1870)
- Die Stützzellen des menschlichen Hoden. Archiv für Anatomie, Physiologie und Wissenschaftliche Medicine (1870)
- Vorläufige Mitteilungüber das quergestreifte Muskelgewebe. Göttinger Nachrichten 1871
- Die Linea nuchae suprema, anatomisch und anthropologisch betrachtet. Lipcse, Engelmann, 1871.
- Makroskopische Anatomie des Auges und seiner Umgebungen. [w:] Handbuch der Augenheilkunde; Lipcse, 1874.
- Untersuchungen aus dem anatomischen Institut zu Rostock. Rostock, Stiller'schen Hof- und Universitäts-Buchhandlung, 1874. 99 ss.
- Die trophische Wurzeln des Trigeminus.
- Das Mikroskop und seine Anwendung. München, 1875. XII + 324 ss.
- Ueber den Bau der Lendenwirbelsäule. Archiv fur Anatomie und Physiologie 1877, 1: 314-333
- Über die Endigungen der sensiblen Nerven in der Haut der Wirbeltiere. Rostock, 1880.
- Handbuch der topographischen Anatomie. Braunschweig 1885-1907.
- Der Musculus superciliaris . Anatomischer Anzeiger 2, ss. 17-18 (1886)
- Ueber die Halsfascie . Anatomische Hefte 1 (1892)
- Das Auge des Neugeborenen . Anatomische Hefte 1 (1892)
- Ergebnisse der Anatomie und Entwickelungsgeschichte.
- Menschliche Embryonen verschiedenen Alters auf Medianschnitten untersucht. Ein Beitrag zu Mechanik der Entwicklung. Göttingen, Dieterich, 1894. 39 ss.
- Darmsystem. [w:] Handbuch der Anatomie; évfolyam 6. Jéna, 1902.
- Die Anatomie des Menschen. Mit Hinweisen auf die ärztliche Praxis. 6 Abteilungen in 11 Banden. Wiesbaden, JF Bergmann, 1913-1918.
- Der Schenkelsporn. Centralblatt für die medicinischen Wissenschaften, 11 (27): 417-432 (1873)
- Bemerkungen zum Beckenwachstum . Anatomische Hefte 20 (1903)
- Betrachtungen ueber die Entwicklung des Bindegewebes . Anatomische Hefte (1909)
- Beobachtungen ueber den Haarwechsel in der menschlichen Kopfhaut . Anatomische Hefte 57 (1919)
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Friedrich Sigmund Merkel // Ki nevezte el? (Angol)
- ↑ 12 Zimmermann , 1994 .
- ↑ Merkel F. Tastzellen und Tastkörperchen bei den Hausthieren und beim Menschen // Archiv für mikroskopische Anatomie , 1875, 11 (1, Supplement). - P. 636-652.
- ↑ Halata Z., Grim M., Baumann K. I. Friedrich Sigmund Merkel és „Merkel sejtje”, morfológia, fejlődés és fiziológia: áttekintés és új eredmények // The Anatomical Record , 2003, 271A (1). - P. 225-239. doi : 10.1002 / ar.a.10029
- ↑ Halata Z., Baumann K. I., Grim M. Merkel Nerve Endings Functioning as Mechanoreceptors in Vertebrates // The Merkel Cell: Structure - Development - Function - Cancerogenesis / Baumann K. I., Halata Z., Moll I. (Eds.). - Berlin, Heidelberg: Springer Verlag, 2003. - xiv + 248 p. - ISBN 978-3-642-05574-4 . . - P. 3-6.
Irodalom
- Zimmermann V. Merkel, Friedrich // Neue Deutsche Biographie. Band 17. - Berlin: Duncker & Humblot, 1994. - ISBN 3-428-00198-2 . . — S. 145.
Linkek
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|