A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálát ( INES , rövidítés: International N Nuclear Event Scale ) a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség dolgozta ki 1988 -ban, és 1990 óta használják a véletlenszerű környezetbe kerülő sugárzásokkal kapcsolatos vészhelyzetek egységes értékelésére. atomerőműveket , és később alkalmazhatóvá vált minden polgári nukleáris iparhoz kapcsolódó létesítményre . A NAÜ azt javasolja, hogy a tagállamokat 24 órán belül értesítsék minden olyan 2. veszélyességi szint feletti balesetről, amikor legalább kisebb sugárzási kibocsátás történik a termelési telephelyen kívül, valamint 0 és 1 szintű események esetén, ha azt közérdek megköveteli. azon az országon kívül, ahol előfordultak. Ez a megközelítés lehetővé teszi a lakosság azonnali és következetes tájékoztatását a nukleáris létesítményekben bejelentett események biztonsági jelentőségéről. Az információkat a részt vevő országok és maga a NAÜ továbbítja a médiának , beleértve az interneten keresztül is.
A skála minden olyan eseményre alkalmazható, amely radioaktív anyagok és sugárforrások szállításával, tárolásával és felhasználásával jár, és a gyakorlatok széles skáláját fedi le, beleértve a radiográfiát , a sugárforrások használatát kórházakban, bármilyen polgári nukleáris létesítményben stb. Tartalmazza a veszteséget is. valamint a sugárforrások ellopása és az árva források felderítése.
Az INES skála szerint a nukleáris és radiológiai baleseteket és eseményeket 7 szintbe sorolják, valamint a hatásterületet:
Csak a radioaktív szivárgások és a biztonsági intézkedések megsértése tartoznak a skála alá, nem pedig az eljárások, katonai események és szándékos bűncselekmények következtében a betegek túlzott kitettsége. A nukleáris létesítmények nem sugárzásos balesetei (például nem radioaktív gáz kibocsátása, turbina megsemmisülése, magasból való leesés) szintén nem tartoznak a skála alá. A skála az államok és a tervező szervezetek biztonsági szintjének összehasonlítására sem használható a második és magasabb szintű balesetek csekély száma miatt.
2011 áprilisáig mindössze két balesetet értékeltek a maximálisan, 7. szinten ( Csernobil és a Fukusima I. baleset ), egyet pedig 6. ( baleset a Mayak Termelő Egyesületnél ).
| INES szinten | A biztonsági értékelés kritériumai | Eseménypéldák [1] | ||
|---|---|---|---|---|
| Emberek és környezet | Radiológiai akadályok és ellenőrzés | Mélyreható védekezés | ||
| 7. szint. Súlyos baleset | Nagy kibocsátás ( az I-131 több tízezer T Bq -jának radiológiai megfelelője ): súlyos közegészségügyi és környezeti következmények, esetleg még a szomszédos országokban is. | Baleset a csernobili atomerőműben , Szovjetunió, 1986 Baleset a Fukusima-1 atomerőműben , Japán , 2011 | ||
| 6. szint | Jelentős kibocsátás (több ezer T Bq I-131 radiológiai egyenértéke ): a tervezett helyreállítási tevékenységek (menedékhely, evakuálás stb.) teljes körű végrehajtása szükséges. | Baleset a Mayak üzemben , Szovjetunió, 1957 | ||
| 5. szint . Széles körű következményekkel járó baleset | Korlátozott kibocsátás (néhány száz T Bq I-131 radiológiai megfelelője ): a tervezett hasznosítási tevékenységek részleges végrehajtása szükséges. | A mag és a fizikai akadályok súlyos károsodása. Nagy mennyiségű radioaktív anyag kibocsátása a létesítményen belül, így valószínű a kiszivárgás. Súlyos baleset kritikus üzemmódba való átállással vagy tűzzel. | Windscale baleset , Egyesült Királyság, 1957 Three Mile Island atomerőmű baleset , USA, 1979 Radioaktív szennyezés Goiania , Brazília, 1987 | |
| 4. szint. Helyi következményekkel járó baleset | Minimális kibocsátás (több tíz T Bq I-131 radiológiai megfelelője ): az ellenintézkedések a termék ellenőrzésére korlátozódnak. Egyedi halálesetek¹. | A tüzelőanyag-kazetták megolvadása vagy károsodása csekély mértékű kibocsátással. Jelentős mennyiségű radioaktív anyag kibocsátása a létesítményen belül, így valószínű a kiszivárgás. | Baleset a tokaimurai nukleáris létesítményben , Japán, 1999 | |
| 3. szint. Súlyos incidens | Kismértékű kibocsátás: a lakosság több mint 10 éves dózisnak való kitettsége a munkavállalók számára². Látható, nem halálos hatások (pl. égési sérülések)¹ | Radioaktivitás >1 Sv/h a munkaterületen. Súlyos radioaktív szennyeződés a projekt által nem tervezett területen, kicsi a kiszivárgás valószínűsége. | A balesetet sikerült megelőzni, de ehhez minden működőképes biztonsági rendszert be kellett használni. Lásd még: elvesztés, lopás vagy egy nagyon aktív forrás rossz címére történő kézbesítés |
Tűz a vandelhosi atomerőműben , Spanyolország, 1989 |
| 2. szintű incidens | A munkavállaló éves dózisát meghaladó expozíció (≈3 mSv); kívülállók kitettsége² 10 mSv felett | Radioaktivitás >50 mSv/h a munkaterületen. A radioaktív szennyezés átterjedt a projekt által nem azonosított területre. | Súlyos biztonsági hiba esemény. Megfelelő csomagolásban árva, rendkívül aktív forrást találtak. Erősen aktív forrás csomagolásának megsértése. | Számos esemény |
| 1. szint. Rendellenes helyzet | Rendellenes helyzet, amely kívül esik a használati tartományon. Kívülálló az éves dózist meghaladó besugárzása. Elveszteség, lopás és rossz címre való kézbesítés alacsony szintű forrásból. | Számos esemény | ||
| 0. szint. Eltérés | Hiányzik a biztonsági vonatkozása | Számos esemény | ||
| ¹ Ha 3 vagy több sérült/halott van, a pontszám 1 szinttel emelkedik. Ha 30 vagy több - 2 szinttel. De: a 6. szint csak akkor van beállítva, ha van kiugró érték; a sugárforrásokkal történt balesetek értékelése az 5. szint szerint történik.
² Ha 10 vagy több személy van kitéve sugárzásnak (látható hatás nélkül), a pontszám 1 szinttel emelkedik. Ha 100 vagy több - 2 szinttel. | ||||
Az Orosz Föderációban 1990 óta ezen a skálán osztályozzák az összes balesetet és szabálysértést az atomerőművek működésében, az esemény előzetes értékelését az atomerőmű szakemberei a Rosztekhnadzor képviselőivel együtt végzik el, és elküldik a Rosenergoatom konszernnek és VNIIAES , ahol az összes fenti fél részvételével további felülvizsgálatot végeznek, amelynek eredményeként az INES skála szerint végső értékelést ad az atomerőműben történt eseményről, amelyet elküldenek a különböző érdekelt szervezeteknek.
A lakossági értesítések az összes atomerőműben és számos nukleáris ipari vállalkozásnál létező speciális PR-szolgálatok üzenetein keresztül történnek, amelyeket a Roszatom állami vállalat is közzétesz hivatalos honlapján, a Nukleáris és Sugárbiztonsági Hírek rovatban. Ezenkívül 2009 óta az egész országban online tájékozódhat a nukleáris ipari létesítmények sugárzási helyzetéről a www.russianatom.ru weboldalon , amely a sugárzási helyzetet figyelő automatizált rendszer adatait jeleníti meg.
| Sugárbalesetek | |
|---|---|
| INES 7 | |
| INES 6 |
|
| INES 5 |
|
| INES 4 |
|
| Egyéb |
|