Maria de Bourbon | |
---|---|
fr. Marie de Bourbon | |
| |
Születési dátum | 1515. október 29 |
Születési hely | Château de la Fère , Pikárdia |
Halál dátuma | 1538. szeptember 28. (22 évesen) |
A halál helye | Château de la Fère , Pikárdia |
Foglalkozása | arisztokrata |
Apa | IV de Bourbon Károly |
Anya | Alençoni Francoise |
Marie de Bourbon ( fr. Marie de Bourbon ; 1515. október 29. , Pikárdia – 1538. szeptember 18. , uo.) - francia hercegnő; IV. Károly, Vendôme hercege és Alençon Françoise lánya . Máriát V. Jakab skót király menyasszonyának szerepére gondolták , de Jakab a francia Madeleine- t választotta .
Marie de Bourbon 1515-ben született a Château de la Fère-ben IV . Károly Vendôme herceg és Alençon Françoise gyermekeként . Maria lett a pár tizenhárom gyermekének első lánya és második gyermeke. Apja ágán Marie François, Vendôme Comte és Marie de Luxembourg unokája volt ; anyai - René, Alençon hercege és Lotaringiai Margit [1] . Máriának tizenkét testvérén kívül voltak féltestvérei és nővérei is az anyja és II. François de Longueville herceggel kötött házasságából , de mindketten meghaltak a hercegnő születésekor.
1517-ben aláírták a francia-skót szerződést , amelynek célja a régi szövetség fenntartása volt a skótok floddeni csatában való veresége után . A szerződés egyik rendelkezése a skót király és egy francia hercegnő házassága volt. 1530 áprilisában John Stewart , Albany hercege felhatalmazást kapott, hogy lezárja V. Jakab és a francia Madeleine házasságáról szóló tárgyalásokat [2] . Mivel azonban Madeleine nem volt kitűnő egészségi állapotban, egy másik francia menyasszonyt ajánlottak fel - Marie de Bourbont - és a francia király lányának hozományát. 1534 vége felé John Stewart titkára, Nicholas Canivet és Thomas Erskine, a skót király titkára Haltounból átadták Clouet Mária-portréját V. Jakabnak [3] [4] . 1533-ban Navarrai Margit megbeszélte a házassági terveket VIII. Henrik diplomatájával , Norfolk hercegével : megjegyezte, hogy Vendôme hercege szoros kapcsolatban áll a császárral , és azt állította, hogy Mária és nővére "betegek és eltorzultak"; Margitot is meglepte V. Jakab és a dán Christina házasságának lehetősége , mivel úgy vélte, hogy sógornője, Isabella alkalmasabb lenne a skót királynő szerepére [5] .
1535 januárjában V. Jakab levelet írt I. Ferencnek, amelyben kifejtette, hogy úgy érzi, a tárgyalások torzultak, és hírnökét, James Aikenheadet Franciaországba küldi. Aikenhead utasította, hogy magyarázza el, hogy James nem térhet el az 1517-es szerződéstől úgy, hogy a skót parlament beleegyezése nélkül nem királyi menyasszonyt vesz feleségül [6] .
Aikenhead magyarázataira I. Ferenc ismét határozottan rámutatott V. Jakabnak arra, hogy Madeleine , a királyi családból származó francia hercegnő rossz egészségi állapota miatt nem vehette feleségül a királyt. Ferenc ismét alternatív házasságot javasolt Máriának [7] .
1535. június 5-én Jakab levelet írt Ferencnek a Madeleine-nel való házasság lehetőségéről, a szerződésről és a menyasszony Mary általi helyettesítéséről. Azt írta, hogy Nicholas Canivet-tól hallott, hogy Marie Bourbon egy lehetséges menyasszony. V. James levelet küldött "ismerős szolgájával", James Aikenheaddel, akit arra utasítottak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Jamesnek feleségül ajánlott nő megfelel-e az elvárásoknak jellemét, modorát és titulusát illetően. Ezen kívül Aikenheadnek tudakozódnia kellett a Marynek ígért királyi hozományról, ha megfelel a király minden követelményének. Házassági szerződés esetén Marynek udvarhölgyeivel együtt (Jakab kérésére valamennyien nemesi származásúnak kellett lenniük) azonnal el kellett indulniuk új otthonukba, hogy legyen ideje Skóciába érkezni. a tél beállta előtt. Ugyanezen a napon Jacob hasonló tartalmú leveleket küldött Philippe Chabotnak és Anne de Montmorencynek [8] .
Ebben az időszakban Albany hercege komolyan elgondolkodott V. Jakab és az özvegy milánói hercegnő házasságának lehetőségén, és lassítani kezdte a Máriával való házasságra vonatkozó tárgyalásokat. Ráadásul a skót udvarban olyan pletykák terjedtek el, hogy a király házasságot akart egykori szeretőjével , Margaret Erskine-nel . Mégis, 1535. december 28-án Aikenhead Franciaországba ment, hogy újraindítsa a tárgyalásokat a szövetségről a Vendôme-házzal, és meg tudta kötni a király számára legkedvezőbb megállapodást. James kinevezte ügyvédjét a skót király jogi képviselőjének a házassági ügyek befejezésére [9] .
1536. március 29-én a Lyon melletti Cremieux -ban megkötötték a végleges házassági szerződést V. Jakab király és Bourbon Mária között, és I. Ferenc királyi pecsétjével pecsételték meg. Az aláíráson részt vett Jean III d'Etourmel, a város udvarának gondnoka. Vendôme hercege; Mathieu de Longjou, Soissons püspöke ; Guillaume Poyet , a francia parlament vezetője; Guillaume Feu, Seigneur Fernet, King's Chamberlain és James Aikenhead ( a francia dokumentumokban Hacquenet -ként azonosították ). A házassági szerződést Tournon bíboros , Antoine de Bourg kancellár, Anne de Montmorency , Franciaország marsallja és Philippe Chabot admirális , Buzance grófja írta alá [10] . A megállapodás értelmében többek között Jákob idő előtti halála esetén a Falkland-palota egy életre Máriához került [11] . 1536 áprilisában I. Ferenc a megállapodás megerősítéseként átadta Jákobnak a Szent Mihály-rend nyakláncát [12] . 1536 júliusában Albany hercege meghalt anélkül, hogy megvárta volna a királyi esküvőt.
A skót király 1536 szeptemberében meglátogatta Máriát a pikárdiai Saint-Quentinben , majd délre utazott, hogy találkozzon I. Ferenccel [13] . A francia udvarban V. Jakab megismerkedett I. Ferenc lányával, Madeleine -nel, akibe első látásra beleszeretett. A már megkötött megállapodás ellenére a skót király megkérte Madeleine kezét. A hercegnő betegségére és Skócia zord éghajlatára hivatkozva, amely végzetes lehet lánya amúgy is megromlott egészségére, I. Ferenc nem járult hozzá a házassághoz [14] . Jacob ragaszkodott hozzá, és végül Ferenc engedett: a Máriával kötött szerződést felbontották, és 1537. január 1-jén a Notre Dame-i székesegyházban Jacob és Madeleine összeházasodott [15] .
1536. október 14-én Rodolfo Pio da Carpi , Faenza püspöke azt írta, hogy I. Ferenc Máriát javasolta Lotaringia hercegének férjének [13] , de ezt a javaslatot nem fejlesztették tovább. Madeleine néhány hónappal az esküvő után meghalt; Maria valamivel több mint másfél évvel később meghalt. A skót krónikás , Robert Lindsey szerint Maryt annyira felzaklatta, hogy Jacob nem volt hajlandó feleségül venni, hogy hamarosan súlyosan megbetegedett és meghalt [16] .
Négy skót krónikás, Adam Abel , George Buchanan , John Leslie és Robert Lindsey jegyezte fel Mária és Jakab titkos találkozásának történetét Vendôme hercegének udvarában. A feljegyzések szerint Jákob ruhát cserélt szolgájával, John Tennenttel , de Máriát nem tudta megtéveszteni, mivel volt nála a király arcképe. Bár ez a történet kétségesnek tűnik, a modern történészek megjegyezték, hogy angol megfigyelők beszámoltak Jacob titkos útjáról St. Quentinbe Dieppe -ből [17] .
Marie de Bourbon (1515-1538) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Genealógia és nekropolisz |
---|