Philip Chabot | |||
---|---|---|---|
fr. Philippe Chabot | |||
Franciaország tengernagya | |||
1526-1543 _ _ | |||
Előző | Guillaume de Bonivet | ||
Utód | Claude d'Annebaut | ||
Burgundia kormányzója | |||
1526-1543 _ _ | |||
Előző | Louis II de la Tremouille | ||
Utód | Claude de Guise | ||
Születés | RENDBEN. 1492 | ||
Halál |
1543. június 1. Párizs |
||
Nemzetség | Shabo ház | ||
Apa | Jacques Chabot | ||
Anya | Madeleine de Luxembourg | ||
Házastárs | Françoise de Longwy [d] | ||
Gyermekek | Leonor Chabot de Charny , Chabot de Mirbeau, François , François Chabot [1] , Anne Chabot [d] és Antoinette Chabot [d] | ||
Díjak |
|
||
Rang | admirális | ||
csaták | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Philippe Chabot ( fr. Philippe Chabot ; kb. 1492 - 1543. június 1., Párizs ), de Brion seigneur, de Charny és de Buzance gróf, de Chatelion herceg - francia katona és államférfi, I. Ferenc kedvence , Franciaország admirálisa , résztvevő az olasz háborúkban Brion admirálisként ismert .
Jacques Chabot, de Jarnac báró és Madeleine de Luxembourg második fia.
Seigneur d'Aspremont Poitou -ban (1542-ben ezt az ingatlant elcserélte Normandiában a Jean IV d'Etampes tulajdonát képező Legl seigneury-re ), de Pagny és Mirbeau báró, de Pouilly, Mont-Saint-Jean, Arne-le seigneur -Duc, Beaumont- sur-Vingean, Besse, Champagne-sur-Vingean, Dampierre, Blagny, Oisilli, Le, Serre, Antim, La Bruyère.
Az Amboise-kastélyban nevelkedett Angoulême-i Francois -szal , Anne de Montmorency -vel és a nemesség más fiaival együtt. I. Ferenc király gyermekkori barátja volt. 1515. januári trónra lépése után száz lándzsás nehézlovas századot kapott, kitűnt a marignánói csatában , 1516-ban pedig főállású nemes lett. Királyház , 1523 körül megkapta a Szent Mihály-rend lovagi címét .
1524 augusztusában 200 lándzsával és 3000 olasz gyalogossal betört a Bourbon rendőrtiszt által ostromlott Marseille-be , és negyvennapi sikertelen támadások után kényszerítette a császáriakat az ostrom feloldására. október 28-án kinevezték a Valois hercegség kormányzójává.
1525-ben a páviai csatában harcolt, és a királlyal együtt fogságba esett. Savoyai Lajos régens rajta keresztül tárgyalt a császárral. Szabadulása után, 1526. március 23-án Bretagne admirálisává nevezték ki az elhunyt Louis II de La Tremouille helyére , és ugyanazon év július 1-jén elfoglalta Franciaország tengernagyi posztját, amely Guillaume de halála után megüresedett. Bonivet , és megkapta Burgundia kormányzói posztját.
1529 augusztusában a császárhoz küldték nagykövetnek Olaszországba, hogy ratifikálja a cambrai békét , a következő évben pedig Spanyolországba ment a király fiaiért, akik ott maradtak túszként.
1531. augusztus 8-án Normandia altábornagyává nevezték ki a Dauphin ( a roueni parlament november 19-én iktatta be) alá, a következő év elején Guyeny tengernagy lett, miután a navarrai király lemondott . Ugyanebben az évben londoni nagykövet volt VIII. Henrik udvarában , aki 1532. október 29-én egy calais -i találkozón Ferenc engedélyével a Harisnyakötő Rend lovagi címét adományozta neki .
1533 novemberében Comte de Buzance rangra emelték (a marseille-i oklevél, a párizsi parlament 1534. március 2-án iktatta), 1534-ben Comte de Charny lett, anyai nagynénje, Filiberta adománya révén. de Luxembourg, Orange hercegnője.
1535-ben, a Savoyával vívott háború előestéjén a király altábornagyává nevezték ki Montbéliard megyében.
1536. február 11-én a "l'armée de delà les monts főhadnagynak" (Liutenant général commandant l'armée de delà les monts ) kinevezett Brion parancsot kapott, hogy 23 ezer gyalogossal, 7-8 ezer lovassal megszállja Savoyát. erős tüzérség. François I de Bourbon , aki eredetileg az ő parancsnoksága alá került, mivel a vér hercege nem volt hajlandó engedelmeskedni, és ezt követően önállóan cselekedett. Miután gyorsan átkelt az Alpokon, az admirális április 4-én belépett Torinóba , elfoglalta Piemont egy részét , de az udvar véleménye szerint nem terjesztette ki a hódítást a lehetőségekhez képest.
Az ellenségek, köztük Lorraine és Montmorency bíborosa, rágalmazták Briont, gyanút keltve a királyban, hogy megvesztegette a birodalmi parancsnokot, és a büszkeség, amellyel az admirális válaszolt az uralkodó szemrehányására, annyira feldühítette Ferencet, hogy elrendelte letartóztatását. , Melun várában raboskodott, és a törvényszék alá adta.
Poyet kancellárt nevezték ki a bizottság elnökének, mint mondták, az admirális ellenségei vesztegették meg. 1540. február 8-án Briont megfosztották állásaitól, vagyonát elkobozták, őt magát pedig 15 000 livres pénzbüntetésre és száműzetésre ítélték. Egy idő után d'Etampes hercegnő felnyitotta a király szemét Montmorency intrikái előtt, aki addigra Franciaország rendőrbírója lett , és 1541. március 12-én Ferenc megbocsátott az admirálisnak, visszaadta neki pozícióit és birtokait. 1542. március 23-án a parlament ünnepélyes rendelettel teljesen rehabilitálta Briont.
1541. március 28. Francois d'Orleans, de Rothelin márki, Neuchâtel gróf a Châtelioni fejedelemséget és Sully hercegi urat adták neki.
Montmorency hamarosan maga is kegyvesztett lett, és Brion és Bourbon bíboros megkapta a feladatait . Úgy tartják, hogy a gyalázat és a bebörtönzés befolyásolta az admirális egészségét, aki 1543. június 1-jén halt meg a Rue Saint-Antoine -i palotájában.
A király parancsára a temetésre a Celesztinek templomában lévő orléansi kápolnában került sor. Az admirális fia, Leonor Chabot impozáns márványemlékművet állított ott, amelyet később megmentettek a forradalmi pogromtól, és a francia reneszánsz szobrászat kiemelkedő alkotásaként a Louvre-ban helyezték el.
Brion admirálist tekintik Kanada francia gyarmatosításának ötletének szerzőjének. A vonatkozó anyagot egy Lettres écrites en 1525 par l'amiral de Brion című kétkötetes in-folio kézirat tartalmazza , amelyet a Nemzeti Könyvtár őriz.
Feleség (szerződés: 1526. 10. 01.): Françoise de Longwy (1510-1555/1562), Lady de Pagny és Mirbeau, Jean de Longwy, de Giry seigneur és Jeanne of Orleans-Angoulême lánya, I. Ferenc törvénytelen nővére
Gyermekek:
[műsor] Philip Chabot ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
---|---|---|---|---|
Genealógia és nekropolisz | ||||
|