Medici Mária | |
---|---|
ital. Maria de Medici | |
Agnolo Bronzino portréja (1551). Uffizi , Firenze | |
Firenze hercegnője | |
Születés |
1540. április 3. Firenze , Firenze hercegsége |
Halál |
1557. november 19. (17 évesen) Livorno , Firenze hercegsége |
Temetkezési hely | Medici kápolna , Firenze |
Nemzetség | Medici |
Születési név | Isabella Lucrezia de Medici |
Apa | I. Cosimo , Toszkána nagyhercege |
Anya | Toledói Eleonóra |
A valláshoz való hozzáállás | katolicizmus |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Maria Lucrezia Medici ( olasz Maria Lucrezia de Medici ), vagy Maria, Cosimo I Medici lánya ( olasz Maria di Cosimo I de Medici ; 1540. április 3., Firenze , Firenzei hercegség - 1557. november 19., Livorno , Firenzei hercegség) - hercegnő a Medici - házból , I. Cosimo , Toszkána nagyhercegének lánya ; a ferrarai herceg menyasszonya . Maláriát kapott , és még házasság előtt meghalt. A hercegnő korai halála olyan pletykákhoz vezetett, miszerint apja parancsára megmérgezték, mert egy fiatal oldalfiúval elveszítette szüzességét .
Maria Lucrezia de' Medici Firenzében született 1540. április 3-án [1] . Ő volt I. Cosimo firenzei herceg, Toszkána leendő nagyhercege és Eleonora Alvarez de Toledo első gyermeke és első lánya . Apja a híres condottiere Giovanni delle Bande Nere és Maria Salviati fia volt, Lorenzo the Magnificent unokája [2] . Anyja Nápoly alkirályának, Nagy Pedronak és Maria Osorio y Pimentelnek , Villafranca márkinőjének [3] volt .
Máriát édesanyja igazi hercegnőnek nevelte a spanyol udvari szertartás szerint [3] . Gyermekkorát a Palazzo Vecchio -ban töltötte . Jó oktatásban részesült. A hercegnő tanárai apja titkára, Pier Francesco Riccio író , Antonio Angeli da Barga író és Piero Vettori filológus voltak . Maria folyékonyan beszélt latinul, ógörögül, franciául és spanyolul. Edzése során a hercegnő nagyszerű intellektuális képességekről tett tanúbizonyságot. Tizenkét évesen nemcsak Cicero beszédeit és Vergilius verseit idézte , hanem a szöveg mély megértését is bizonyította. Ismerte Homérosz műveit és Arisztotelész filozófiáját [4] [5] .
Agnolo Bronzino ismert Mária-portréja , amely tíz vagy tizenegy éves korában ábrázolja. A festmény az Uffizi Képtár gyűjteményében található [6] . Egyes kutatók szerint Mariát tizenöt évesen öccsével együtt ábrázolja ugyanaz a művész „Lány arcképe fiúval” című festményén [7] . A vásznat a washingtoni National Gallery of Artban őrzik [8] .
1554-ben a szülők hivatalosan eljegyezték lányukat Alfonso d'Este koronaherceggel , Ferrara , Modena és Reggio leendő hercegével II. Alfonso néven, de az esküvőre nem került sor, mert a fiatal hercegnő maláriában megbetegedett és meghalt. 1557. november 19-én Livornóban [1] [7] . A livornói erőd oratóriumában temették el [9] .
Cosimo I különösen ragaszkodott legidősebb lányához, és gyászolta elvesztését. Mária halála után szinte azonnal felröppentek a pletykák, hogy apja parancsára megmérgezték, mert kedvezett a Malatesta házból származó hercegi oldalnak. Ezt a változatot a 18. században élt Francesco Settimanni mondja történelmi feljegyzéseiben [10] . II. Alfonz feleségül vette húgát , Lucreziát , aki szintén fiatalon halt meg [11] .
Marie de Medici ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | |
---|---|
Genealógia és nekropolisz |