James McCullah | |
---|---|
angol James MacCullagh | |
Születési dátum | 1809 [1] [2] [3] […] |
Születési hely | Landahaussy |
Halál dátuma | 1847. október 24. [1] |
A halál helye |
|
Ország | |
Tudományos szféra | fizikus |
alma Mater | Trinity College |
Díjak és díjak | Copley-érem (1842) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
James McCullach (1809-1847) brit ír elméleti fizikus és geométer, 1833-tól az Ír Tudományos Akadémia akadémikusa.
Plumbridge közelében született; amikor 10 éves volt, a család Strabanba költözött. 1833-tól a dublini Trinity College matematika, 1842-től a természetfilozófia professzora volt. Optikai fizikusként főként az 1830-as években, geométerként - az 1840-es években - dolgozott. Öngyilkos lett – feltehetően azért, mert élete utolsó éveiben nem tudott új matematikai elméleteket felkínálni.
A matematika területén elsősorban geométerként dolgozott; a fizikában kutatásai elsősorban az optikára , de a matematikai fizikára és az elektromosságra is összpontosítottak . Geometriai munkáit nem értékelték alacsonyabbra, mint kora leghíresebb francia geometriáinak munkáit. A fizikában McCullach munkája is tisztán matematikai jellegű volt. Róla nevezték el a McCullach ellipszoidot, amelyet a merev test forgásának problémájában vezetett be . 1839-ben McCullach javasolta az összenyomhatatlan éter elméletét, amelyet McCullag dinamikus elméletének neveznek. Különösen híres volt a Fresnel által talált fényhullám felszínének geometriai vizsgálata. McCoolach művei a Transactions of the B. Irish Academy-ben jelentek meg (XVI-XXII. kötet), és a Collected Works-ben (Dublin University Press Series, 1880) gyűjtötték össze őket.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|