Ludolph (Brunswick grófja)

Liudolf ( németül:  Liudolf ; kb. 1003 / 1005 - 1038. április 23. ) - Derlingau és Guddingau grófja , Brunswick grófja, 1028 óta Friesland őrgrófja; I. Bruno fia , Derlingau és Brunswick grófja és Gisela , II . Hermann sváb herceg lánya .

Életrajz

Board

Liudolf Gisela sváb császárnő első házasságának fia volt , aki harmadik házasságában feleségül vette II. Konrád római császárt . Apjától Liudolf Szászországban örökölt birtokokat . Ernst sváb hercegek és IV. Hermann féltestvére is volt .

Keveset tudni róla. Merseburgi Titmar 1015-ben említ egy bizonyos fiatal Liudolf grófot, aki részt vett II. Henrik császár konfliktusában I. Boleszláv lengyel fejedelem ellen , de a szeptember 1-jei csatában a császári különítmény vereséget szenvedett, Liudolfot pedig elfogták [1] . Liudolfot csak azután szabadították ki a fogságból, hogy Henrik császár 1017 őszén kibékült Boleszlávval [2] . Azt azonban nem tudni, hogy a Thietmar által említett Liudolf pontosan azonosítható-e Brunswicki Liudolffal.

1028-ban Ludolf mostohaapja, II. Konrád császár jóváhagyta számára a Közép-Frízföldön található fríz márkát , amelybe Gau Stavergo , Ostergo , Vestergo és Isselgo is beletartozott . Valószínűleg házasságon keresztül kapta ezeket a javakat.

A " Szász Annalist " [3] és a " Hildesheim Annals " [4] szerint Ludolf 1038. április 23-án halt meg , miközben Szászország grófjaként emlegetik.

Liudolf hatalmas szászországi és frízföldi birtokát fiai, II. Bruno és I. Eckbert örökölték.

Házasság és gyerekek

Ludolf feleségének származásának kérdése továbbra is vitatható. A szász Annalista szerint Gerbergának hívták. Mivel egyetlen forrás sem említi, hogy I. Brunónak, Liudolf apjának volt birtoka Frízföldön, felmerült, hogy Ludolf házasság révén örökölte a fríz márciust, és Gertrud a genti Arnulf fríz gróf lánya lehetett . Ezt az álláspontot azonban nem dokumentálják, különösen azért, mert nincs bizonyíték arra, hogy Genti Arnulf Közép-Frízföld tulajdona volna. Ráadásul Arnulf 993 -ban meghalt, és egyetlen forrás sem szól arról, hogy lánya lett volna [5] .

Vannak azonban olyan források, amelyek lehetővé tették, hogy egy másik hipotézist tegyünk fel Gertrude eredetére vonatkozóan. A 13. században Albert , a stadei kolostor apátja által készített úgynevezett „ stadeni évkönyv ” azt jelzi, hogy egy bizonyos Ida , egy sváb nemes hölgy , aki III. Henrik császár testvérének a lánya volt . , valamint IX. Leó pápa nővére [6] , az elsdorfi birtok tulajdonosa volt . Egy másik forrás, az Annals of St. Gallen említi Otersbergi Idát , "Lupald gróf lányát". Mivel Elsdorf és Otersberg a közelben találhatók, a történészek arra a következtetésre jutottak, hogy Ida Elsdorfból és Ida Otersbergből ugyanaz a személy, Lupald gróf és III. Henrik császár testvére pedig Brunswicki Ludolf [7] . Mivel a Staden Annals szerint Ida édesanyja IX. Leó pápa nővére volt, aki az Egisheim és Dagsburg grófok családjából származott , apja VIII. Hugo , az elzászi Nordgau és Egisheim grófja. Számos történész azonban kétségbe vonja, hogy szó szerint kellene érteni azt a hírt, miszerint Ida IX. Leó pápa nővére volt, mivel a Staden Annals sokkal később készült, mint a leírt események, és ez lehet Albert Stadensky kísérlete Ida rokonságának bizonyítására. nemcsak a császárokkal, hanem a pápával is az apátság tekintélyének növelése érdekében [5] .

Egyes történészek, például Eduard Glawiczka , megkísérelték rekonstruálni Gertrud eredetét a Hildesheim Annals üzenete alapján, amely megemlíti, hogy Bernward hildesheimi püspök 1019- ben a goslari székesegyházban érvénytelenítette Gottschalk fiának a házasságát. Meissen Eckehard I őrgróf és Gertrude, Ecbert gróf lánya [8] . Ennek oka lehet a túl szoros kapcsolat. Gertruddal, Liudolf gróf feleségével azonosították. Az egyik érvként névtani adatokat használtak fel  – Gertrude egyik fiát Ekbertnek hívták. Glavicka szerint Gertrud apja a Billungs nemesi szász családból származó ifjabb Ekbert volt, a Félszemű Ekbert egyik fia , akit 966-ban és 968-ban frízföldi grófként emlegetnek, ennek köszönhetően Liudolf örökölhette a frízeket. márka [5] .

Feleség: kb. 1019 ? Gertrud (megh. 1077. július 21.). Gyermekek:

• Elsdorfi Ida (1020 körül - 1084 előtt); 1. férje: Luitpold (megh. 1055 előtt), Stade grófja , valószínűleg Luitpolddal azonos (1020/1025 körül - 1043. december 9.),a Babenberg-dinasztia magyar márkájának őrgrófja ; 2. férj: 1055-től Dedo , Dithmarschen grófja ; 3. férje: Ætheler , Dithmarschen grófja
• II. Bruno (1024 körül – 1057. július 26.), Brunswick grófja, Friesland őrgrófja 1038-tól
• Idősebb I. Ekbert (1025-1068 körül), Brunswick grófja, Friesland őrgrófja, Meisseni őrgróf 1067-től
• (?) Matilda (1025/1026-1044 körül); férj: 1034-től I. Henrik (1009/1010 – 1060. augusztus 4.), francia király
• (?) lánya ; férje: Konrád , Haldesleben grófja

Volt egy hipotézis, hogy Liudolf lánya Agatha , a Száműzött Edward angolszász herceg felesége . Szerzője Josef Herzog magyar történész [9] , kidolgozója egy másik magyar történész de Vazhay Szabolcs [10] . Ez az elmélet harminc évig uralta a történettudományt, mígnem René Jette egy másik hipotézist javasolt Agatha eredetére [11] .

Jegyzetek

1. ↑ Merseburgi Thietmar. Krónika, könyv. 7, 21 .
2. ↑ Merseburgi Thietmar. Krónika, könyv. 7,65 .
3. ↑ Szász Annalist, 1038 = Annalista Saxo // MGH, SS. VI. – Hannover, 1844.
4. ↑ Hildesheim Annals, 1038 = Annales Hildesheimenses // MGH, SSrerGerm, Bd. VIII. – Hannover, 1878.
5. ↑ 1 2 3 Hlawitschka E. Die familiären Verbindungen der Brunonen.
6. ↑ Annales Stadenses, 1112 // MGH SS XVI. — 319. o.
7. ↑ Az ókori Oroszország a külföldi források tükrében. - S. 367-369.
8. ↑ Hildesheim Annals, 1019 = Annales Hildesheimenses // MGH, SSrerGerm, Bd. VIII. – Hannover, 1878.
9. ↑ Herzog, J. Skóciai Szent Margit származásának kérdese // Turul. - 1939. - 53. sz .
10. ↑ Vajay Szabolcs. Agatha, Szent Anyja Margaret, Skócia királynője // Duquesne Review. - 1962. - T. 7 , 2. sz .
11. ↑ Jetté, R. Végre megoldódott Agatha, a száműzött Edward felesége, eredetének rejtélye? // New England Historical and Genealogical Register. - 1996. - 150. sz .

Irodalom

• Hlawitschka Eduard. Die familiären Verbindungen der Brunonen  // Auxilia Historica. Festschrift für Peter Acht zum 90. Geburtstag. - München: CH Beck'sche Verlagsbuchhandlung, 2001. - S. 133-162 .
• Az ókori Rusz külföldi források tükrében: Proc. juttatás egyetemi hallgatóknak / M. B. Bibikov , G. V. Glazyrina , T. N. Jaxon és mások. Szerk. E. A. Melnyikova . — M. : Logosz, 1999. — 608 p. - 5000 példány.  — ISBN 5-88439-088-2 .

Linkek

• Liudolf Graf von Braunschweig  (német) . Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. Letöltve: 2010. augusztus 10. Az eredetiből archiválva : 2012. május 6..
• BRUNSWICK  (angol) . A Középkori Genealógiáért Alapítvány. Letöltve: 2010. augusztus 10.

Tematikus oldalak	A Peerage
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 137954581 VIAF : 86115718 WorldCat VIAF : 86115718