Locy, Lajos
| Lajos Loci | |
|---|---|
| Születési dátum | 1849. november 2. [1] [2] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1920. május 13. [2] (70 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Foglalkozása | geológus , földrajztudós |
| Gyermekek | Louis de Loczy [d] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Loci Lajos ( magyar Lóczy Lajos ; 1849 . november 2. Pressburg , Osztrák Birodalom (ma Pozsony , Szlovákia ) - 1920 . február 13. Balatonfüred ) - magyar geológus , földrajztudós , geomorfológus , tudománytörténész , tanár , professzor, a tudomány doktora ( 1898). Utazó. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1880-tól).
Életrajz
A berlini és a bonni egyetemen tanult . Geológiát tanult a Zürichi Egyetemen .
1862-ben gróf Károlyi Gyulával Amerikába ment . Amikor visszatért, jelentést írt erről az utazásról. 1867-1870-ben oroszlánvadászokkal három expedíciót tett Algírba .
1877-től 1880-ig L. Loci geológusként Széchenyi Bélával utazott Kínában és Délkelet-Ázsiában , meglátogatta Indiát, Japánt, Jáva és Borneó szigeteit . Ezután az utazók Thaiföldre mentek , de a tibetiek nem engedték át őket országukon, mégis sikerült célba érniük.
1889-ben a Budapesti Tudományegyetem földrajzprofesszora , később az Osztrák-Magyarországi Földtani Szolgálat igazgatója lett. A tudós fő iránya a Balaton kutatása volt . 1891-ben az ő kezdeményezésére és a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével megalakult a Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottsága, melynek célja a tó sokoldalú vizsgálata volt.
Sztratigráfia és őslénytan területén is kiemelkedő eredményeket ért el .
Mintegy 200 tudományos publikáció szerzője. Közzétette Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geológiáját és geomorfológiáját, úttörő eredményeket tett az e régiókban élő fosszilis emlősök és puhatestűek leírásában. Munkásságát a Magyar Királyi Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagsággal, emlékéremmel és a Francia Tudományos Akadémia Zichatseff-díjával ismerte el.
1897-től ő szerkesztette a Balaton-kutatások eredményeinek kiadványát. Megszerkesztette a Kárpát-medence 1:360 000 méretarányú földtani térképét , amelyet 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyéremmel díjaztak .
A Magyar Földrajzi Társaság elnöke (1891-1893 és 1900-1914). 1898-tól a Magyar Földtani Társaság főtitkára. 1918 novemberében ő lett a Területvédők Ligájának első vezetője.
Válogatott kiadványok
- Amerikai utam ( Pest , 1863)
- Széchenyi Béla gróf kelet ázsiai útjának tudományos eredménye ( Budapest , 1890-97)
Memória
- A Magyar Földrajzi Társaság érmet alapított számukra. Loci Lajos, amelyet magyar és külföldi tudósoknak ítélnek oda egy kiváló geológus, földrajztudós, utazó emlékére [3] .
- Róla nevezték el a Balaton környékének legnagyobb, 1892-ben felfedezett barlangját , amely több mint 100 méter hosszú. Balatonfüredtől északra , a Tamasa-hegy lejtőjén található. Valamint a tó melletti Loci Lajos ösvény.
Jegyzetek
- ↑ Loczy Lajos // (meghatározatlan cím)
- ↑ 1 2 Lajos von Lóczy // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ Szuhomozszkij N. Szenzációs tények enciklopédiája. 2006 . Letöltve: 2019. február 23. Az eredetiből archiválva : 2019. február 24..
Linkek
- Loczy Lajos Dr (magyar)
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||