A próbaidő büntetőjogi jellegű intézkedés , amely abban áll, hogy az elítélt számára, akinek a kijavítása a büntetés tényleges letöltése nélkül is elérhető , próbaidőt állapítanak meg , amely alatt az elítéltnek bizonyítania kell a kijavítását. Ugyanakkor viselkedését egy speciális állami szerv fogja ellenőrizni, további feladatokat kaphat, amelyek hozzájárulnak a korrekciójához. Ha a próbaidő alatt az elítélt kikerüli az ellenőrzést és a rábízott feladatok teljesítését, szabálysértést vagy bűncselekményt követ el , a feltételes büntetés hatályon kívül helyezhető, majd a kiszabott büntetés tényleges végrehajtása megkezdődik. A próbaidő lejártakor, vagy ha a próbaidő lejárta előtt a feltételesen elítélt magatartásával igazolta kiigazítását, az elítéltre vonatkozó korlátozások megszűnnek, az ítélet hatályát veszti.
A világ országainak jogszabályaiban ennek az intézménynek más neve is van: próbaidő (New York állam büntető törvénykönyvének 66.00 cikkelye), a büntetés feltételes felfüggesztése ( Németország Büntetőtörvénykönyvének 56. §-a ), feltételes felfüggesztés a büntetés végrehajtásáról ( Lengyelország Büntetőtörvénykönyvének 66. cikke ), a büntetés feltételes mellőzésének ( Tádzsikisztán Btk. 69. cikke ) stb.
A tudósok rámutatnak arra, hogy a „feltételes büntetés” kifejezés nem teljesen pontos: az elítélés egészen valóságos, csak az elítéltre kiszabott főbüntetés feltételes [1] .
A próbaidő jogi természetének kérdése ellentmondásos. Egyes tudósok speciális büntetésfajtaként, mások - a büntetés elhalasztásaként, mások - az elítélt korrekciójára gyakorolt nevelési hatásként, negyedikként - eltérő büntetőjogi jellegű intézkedésként, ötödik - mint a büntetés alóli feltételes felmentés, hatodik - speciálisan a büntetés végrehajtásának rendje, amelyben a büntetés végrehajtása nem történik meg [1] .
A feltételes elítélésről a büntetésfajták kimerítő felsorolása nem rendelkezik. Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve 44. §-a szerint nem lehet más típusú büntetésekkel összefüggésbe hozni a súlyossági skálán. Ebben az esetben az ítélet végrehajtására kerül sor, mivel a kiegészítő büntetés végrehajtása, egyéb büntetőjogi jellegű intézkedések végrehajtása, a személy elítéltnek minősül [1] . Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének büntetésrendszerében a felfüggesztett büntetéshez hasonló tartalommal rendelkezik - szabadságkorlátozás [2] .
A felfüggesztett büntetés és a büntetés végrehajtásának felfüggesztése közötti álláspont vitatott, mivel az ügy rendes menetében a büntetés kiszabására nem kerül sor.
Ennek az intézkedésnek a kizárólag oktatási jellege vitatott, hiszen az elítélttel szemben bűnös ítélet születik, az állam nevében elmarasztalják, és elítéltnek minősül.
Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvében a feltételes büntetés a Ch. 10 "Büntetéskiszabás", aminek következtében sok szerző a büntetőjogi büntetés (büntetőjogi felelősség) individualizálásának eszközeként tekint rá [1] .
Teljesen ésszerű az a nézőpont, amely szerint a feltételes elítélés egyfajta felmentés a büntetés alól. Ellene szól a próbaidő helye az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének rendszerében: az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 10. fejezetéhez, nem pedig a 12. „Büntetés alóli mentesség” fejezethez való hozzárendelése.
Ennek fényében a próbára bocsátás inkább a büntetőjogi felelősség további végrehajtási formájaként ismerhető el a büntetés mellett [3] .
Felfüggesztett büntetés kiszabható, ha az elítéltet javítómunkára, katonai szolgálat korlátozására, fegyelmi katonai egységben való elzárásra vagy nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. A feltételes mondat nincs hozzárendelve:
A bíróság arra a következtetésre juthat, hogy lehetséges az elítélt kijavítása a büntetés tényleges letöltése nélkül. Ebben az esetben úgy dönt, hogy a kiszabott büntetést feltételesnek tekinti.
Alapvetően feltételes büntetés használatos, amikor szabadságvesztés formájában ítélik meg [4] . Súlyos és különösen súlyos bűncselekmények esetén általában nem szabnak ki próbaidőt. A bíróság az ilyen bûncselekmények egyes résztvevõire csak abban az esetben alkalmazhatja, ha e személyek másodlagos szerepe megállapítást nyert, továbbá ha az elkövetõ személyét és a bûncselekmény elkövetésének körülményeit jellemzõ adatok indokolatlannak tartják. hogy elszigetelje az elítéltet a társadalomtól [5] .
Az 5 évnél hosszabb büntetés kiszabásakor a gyakorlatban ritkán alkalmazzák a próbaidőt, de bűncselekmények kombinációja esetén is kiszabható (ebben az esetben először minden bűncselekményre az általános büntetés kerül kijelölésre) [1] .
A felfüggesztett büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe veszi az elkövetett bűncselekmény jellegét, közveszélyességi fokát, az elkövető személyét, beleértve az enyhítő és súlyosító körülményeket is. Különösen figyelembe veszik egy személy magatartását a bűncselekmény elkövetése előtt és után (erkölcstelen cselekmények és bűncselekmények jelenléte, vagy éppen ellenkezőleg, pozitív bûnözés utáni magatartás), az eltartottak jelenlétét és egyéb körülményeket. [1] . Figyelembe veszik a munkahelyi vagy tanulási hely pozitív jellemzőit, kiskorú vagy idős kort, a bűnösség beismerését, rossz egészségi állapotot [6] .
A feltételes büntetés kiszabásakor a bíróság próbaidőt állapít meg, amely alatt a feltételesen elítéltnek magatartásával kell bizonyítania helyesbítését. Egy évig terjedő szabadságvesztés vagy enyhébb büntetés kiszabása esetén a próbaidő legalább 6 hónap, de legfeljebb 3 év, ha pedig a szabadságvesztés kiszabása több mint 1 év - legalább 6 hónap és legfeljebb 5 év. A fegyelmi katonai egységben letartóztatás formájában történő büntetés kiszabása esetén az ítélet kihirdetésének napján a katonai szolgálatból hátralévő időn belül feltételes próbaidő kerül megállapításra.
A próbaidőt az ítélet hatályba lépésétől számítják. A próbaidőbe bele kell számítani az ítélet kihirdetésének napjától eltelt időt. Ezeket az időáramlásra vonatkozó szabályokat a 2010. március 29-i 33-FZ szövetségi törvény állapította meg. A törvény hatálybalépésének napján le nem járt próbaidőket az új rend szerint számítják.
Próbaidő alatt további büntetés is kiszabható.
A bíróság a feltételes büntetés kiszabásakor bizonyos kötelezettségeket ró a feltételesen elítéltre, figyelembe véve életkorát, munkaképességét és egészségi állapotát: ne változtassa meg állandó lakóhelyét, munkáját, tanulmányait a szakosított állami szerv értesítése nélkül. amely figyelemmel kíséri a feltételesen elítélt magatartását, ne keressen fel bizonyos helyeket, ne vegyen részt alkoholizmus, kábítószer-, kábítószer- vagy szexuális úton terjedő betegség miatti kezelésben, ne dolgozzon (elhelyezkedjen) vagy ne tanuljon tovább általános oktatási intézményben. A bíróság a próbára bocsátottra egyéb olyan kötelezettségek teljesítését is kötelezheti, amelyek hozzájárulnak a helyreigazításhoz (például munkába állás vagy iskolába járás, a bûncselekmény által okozott kár megtérítése stb.).
Jelenleg a bíróságok által kiszabott ítéletek legfeljebb fele rendelkezik próbaidő alkalmazásáról [7] .
A feltételesen elítélt magatartásának ellenőrzését büntetés-végrehajtási ellenőrzések, a katonai személyi állomány tekintetében pedig a katonai egységek és intézmények parancsnoksága végzi.
A próbaidő alatt a bíróság a feltételesen elítélt magatartása feletti ellenőrzést gyakorló szerv javaslatára a feltételesen elítéltre korábban megállapított kötelezettségeket részben vagy egészben megszüntetheti, illetve kiegészítheti.
Ha a próbaidő lejárta előtt a feltételesen elítélt magatartásával a kijavítását igazolta, a bíróság a feltételesen elítélt magatartása felett ellenőrzést gyakorló szerv javaslatára, vagy az elítélt kérelmére Az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2004. november 4-i határozata, N 342-O), dönthet a feltételes elítélés visszavonásáról és az elítélt büntetett előéletének törléséről. A feltételes büntetés ugyanakkor a megállapított próbaidő legalább fele után törölhető.
Ha a feltételesen elítélt a bíróság által rábízott feladatainak teljesítését kijátszotta, vagy a közrend megsértését követte el, amely miatt közigazgatási felelősségre vonták, a bíróság a felügyeleti hatóság javaslatára a próbaidőt meghosszabbíthatja, de legfeljebb 1 évig.
Ha a feltételesen elítélt a próbaidő alatt szisztematikusan megsértette a közrendet, amiért közigazgatási felelősségre vonták, rendszeresen nem teljesítette a bíróság által rábízott feladatait, vagy elrejtőzött, a bíróság a felügyeleti hatóság javaslatára , dönthet a feltételes büntetés törléséről és az ítélettel kiszabott büntetés végrehajtásáról .
A közrend szisztematikus megsértése az, ha a feltételesen elítélt személy egy éven belül két vagy több közrendsértést követ el, amely miatt közigazgatási felelősségre vonták. A kötelezettségek szisztematikus elmulasztása a feltételesen elítélt által egy éven belül több mint kétszer elkövetett tiltott vagy nem teljesített cselekmény elkövetése, vagy a bíróság által rárótt kötelezettségek huzamosabb (30 napon túli) elmulasztása. . Szökevény az a feltételesen elítélt, akinek a tartózkodási helyét 30 napon túl nem sikerült megállapítani.
Ha a feltételesen elítélt a próbaidő alatt gondatlanságból vagy szándékos, csekély vagy közepes súlyosságú bűncselekményt követ el, a feltételes büntetés hatályon kívül helyezése vagy fenntartása kérdésében a bíróság dönt.
Ha a feltételesen elítélt a próbaidő alatt szándékosan súlyos vagy különösen súlyos bűncselekményt követ el, a bíróság a feltételes büntetés hatályát hatályon kívül helyezi.
Ezek a szabályok akkor is érvényesek, ha a bűncselekményeket a felfüggesztett büntetés hatálybalépése előtt követték el. Ebben az esetben új bűncselekmény tárgyalására csak a felfüggesztett büntetés hatálybalépése után kerülhet sor. A büntetés minden esetben az ítéletek összessége szerint kerül kijelölésre.
A szovjet időszakban és az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének első éveiben a próbaidő eltörlése ritka volt [8] . Jelenleg a bűnismétlésben szenvedő elítéltek 30%-a korábban feltételesen elítélt [9] .
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Büntetőjogi büntetés kiosztása | |
---|---|