Leclan, Jean
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. március 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .| Jean Leclan | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| fr. Jean Leclant | |||||||||
| Születési dátum | 1920. augusztus 8. [1] | ||||||||
| Születési hely | |||||||||
| Halál dátuma | 2011. szeptember 16. [2] [3] [4] […] (91 éves) | ||||||||
| A halál helye | |||||||||
| Ország | |||||||||
| Munkavégzés helye |
|
||||||||
| alma Mater | |||||||||
| Akadémiai fokozat | összesítés a földrajzban [d] | ||||||||
| Díjak és díjak |
|
||||||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||||||
Jean Leclant ( fr. Jean Leclant ; 1920. augusztus 8., Párizs - 2011. szeptember 16. [9] , Párizs ) francia orientalista és egyiptológus , a történelem, különösen a fáraók civilizációjának szakértője. Írásait a meroita civilizációnak , a vallástörténetnek, valamint az ikonfestészet és az etnográfia művészetének történetének szentelték. Az Orosz Tudományos Akadémia külföldi tagja (1994).
Életrajz
Párizsban született és halt meg.
1940-ben a párizsi Higher Normal Schoolban tanult, 1945-ben a földrajz professzora lett.
1946-1948 között. az Országos Tudományos Kutatási Központ kutatójaként és a nemzeti múzeumok felhatalmazott tanácsadójaként dolgozott. 1948-1952-ben. Tagja volt a Kairói Francia Keleti Régészeti Intézetnek (IFAO). 1952-ben Jean Leclane kapott megbízást az Etiópia Régiségek Tanszékének felállítására. 1953-ban kitüntetéses oklevelet kapott a Felsőfokú Tanulmányok Gyakorlati Iskolától. 1953-1963 között. előadást tartott, majd 1955-ben a Strasbourgi Egyetem professzora lett, és művészeti doktorátust kapott.
1963-1979-ben. - Egyiptológia professzor a Sorbonne -on , 1964-1990. felügyelt kutatás a Felsőoktatási Gyakorlati Iskolában. 1979-1990-ben. Jean Leklan egyiptológia professzor volt Franciaország egyik legrangosabb oktatási intézményében, a College de France -ban, majd 1992 óta a Villa Querillos Múzeum igazgatója.
1993-ban Balzan-díjat kapott az "Ókori művészet és régészet" jelölésben.
Ő vezette a Szakértő Régészeti Missziót Etiópiában (1952-1956), a Francia Régészeti Missziót Szakkarában (1963) és a Francia Régészeti Missziót Szudánban (Soleb, 1960-1978; Sedenga 1979 óta). Jean Leclane is számos ásatást végzett Egyiptomban ( Karnak ), Szakkarában és Tanisban ; Szudánban (Soleb, Sedenga), Etiópiában ( Aksum ).
Élete utolsó éveiben a Religious Heritage Observatory (ORS) alelnöke volt, egy többvallású szervezet, amelyet a francia vallási örökség befolyásának megőrzésére hoztak létre. A Történelem szabadsága petíció egyik kezdeményezője volt.
A Montparnasse temetőben temették el , 6. kerületben.
Díjak
- A Becsületrend nagytisztje
- Az Országos Érdemrend parancsnoka
- Az Akadémiai Pálmarend parancsnoka
- a Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoka
- Az Olasz Köztársasági Érdemrend főtisztje
- Menelik birodalmi rendjének tisztje (Etiópia)
- Rendelje meg az El Nillen első osztályát (Szudán)
- Az Egyiptomi Köztársaság Lovagrendjének nagytisztje
- A Leuveni Egyetem " honoris causa " doktora
- A Bolognai Egyetem "honoris causa" doktora
- A Bécsi Egyetem "honoris causa" doktora
- A Feliratok és Bellese Literature Akadémiájának rendes tagjává választották , amelynek vezetője Jacques Vangyi egyiptológus volt. Ugyanazon Akadémia posztumusz titkárává választották.
Publikációk
- "Sur les Enquêtes sacerdoces et les sanctuaires égyptiens à l'époque dite Éthiopienne, [10]", [11], BdE, IFAO, Le Caire, 1954.
- Avec Paul Barguet Clément et Robichon, "Karnak-nord [12]", 2 köt., FIFAO, Le Caire, 1954.
- "Fouilles et travaux en Égypte, 1955-1957", [13], fasc. 1, Orientalia, Pontificium institutum biblicum, Roma, 1958.
- "Fouilles et travaux en Égypte et au Soudan", 1960-1961, [14], fasc. 3, Orientalia, Pontificium institutum biblicum, Roma, 1962.
- "Fouilles et travaux en Égypte et au Soudan", 1961-1962, [15], fasc. 2, Orientalia, Pontificium institutum biblicum, Roma, 1963.
- "Recherches sur les monuments Thébains de la [16] dite éthiopienne", 2 köt., BdE, IFAO, Le Caire, 1965.
- Avec Michela Schiff Giorgini és Clément Robichon, "Soleb [17], 1813-1963", Sansoni, Firenze, 1965.
- Avec Michela Schiff Giorgini és Clément Robichon, "Soleb [18], les nécropoles", Sansoni, Firenze, 1971.
- Avec Jean-Philippe Lauer, "Mission archéologique de Saqqarah, [19], le temple du haut complexe funéraire du roi Téti", BdE, IFAO, Le Caire, 1972.
- Avec Gisèle Clerc, "Inventaire bibliographique des Isiaca", EJ Brill, Leiden, 1972-1974.
- "Les textes de la pyramide de Pépi [20], reconstitution de la paroi est de l'antichambre", CRAIBL, Párizs, 1977.
- Avec Audran Labrousse és Jean-Philippe Lauer, "Mission archéologique de Saqqarah. [21], Le temple du haut complexe funéraire du roi Ounas", [22], BdE, IFAO, Le Caire, 1977.
- "Recherches à la pyramide de Pépi [23] (Saqqarah 1972-1976)," BSFE, Párizs, 1976/10-03/1977.
- Avec Cyril Aldred, Jean-Louis Hellouin de Cenival, Fernand Debono, Christiane Desroches Noblecourt, Jean-Philippe Lauer és Jean Vercoutter, "Le temps des pyramides", l'univers des forms, Gallimard, Párizs, 1978.
- Avec Cyril Aldred, Paul Barguet, Christiane Desroches Noblecourt és HW Müller, "l'empire des conquérants", l'univers des forms, Gallimard, Párizs, 1979.
- "Fouilles et travaux en Égypte et au Soudan, 1978-1979", [24], [25], Orientalia, 1980.
- Avec Cyril Aldred, François Daumas és Christiane Desroches Noblecourt, "L'Égypte du crépuscule", l'univers des forms, Gallimard, Párizs, 1980.
- "TP Pépi [26], [27], à propos des textes des pyramides", MGEM, IFAO, Le Caire, 1985.
- "De l'égyptophilie à l'égyptologie", Académie des inscriptions et belles lettres, Párizs, 1985.
- Avec HG Fischer, "L'écriture et l'art de l'Egypte ancienne, Quatre leçons sur la paléographie et l'épigraphie pharaoniques", PUF, Párizs, 1986.
- Avec A. Zivie, "Memphis et ses nécropoles au Nouvel Empire", Nouvelles données, nouvelles questions, CNRS, Párizs, 1988.
- "Aux sources de l'égyptologie européenne: Champollion, Young, Rosellini, Lepsius", Académie des inscriptions et belles-lettres, Párizs, 1991.
- "Régészeti tevékenységek Egyiptomban", 1. évf. 1, [28], Atti del [29] Congresso Internazionale di Egittologia, Torino, 1992.
- "Noubounet, une nouvelle reine d'Égypte", [30], Gegengabe Brunner-Traut, Attempto Verlag, Tübingen, 1992.
- "À propos des Aegyptiaca du haut Moyen Âge en France", [31], The Heritage of Egypt. Studies Iversen, Museum Tusculanum Press, Koppenhága, 1992.
- "Diana Nemorensis, Isis et Bubastis", [32], Studies in Pharaonic Religion and Society J. Gwyn Griffiths tiszteletére, The Egypt Exploration Society, London, 1992.
- Avec Gisèle Clerc, "Fouilles et travaux en Égypte et au Soudan, 1993-1994", [33], fasc. 3, [34], Orientalia, Róma, 1995.
- "Avant-propos", [35], L'Égyptomanie à l'épreuve de l'archéologie, Musée du Louvre, Párizs, 1996.
- Avec Gisèle Clerc, "Fouilles et travaux en Égypte et au Soudan, 1994-1995", [36], fasc. 3, [37], Orientalia, Roma, 1996.
- Avec Jean-Philippe Lauer és Audran Labrousse, "L'architecture des pyramides à textes, [38], Saqqara Nord", 2 köt., [39], BdE, IFAO, Le Caire, 1996.
- Avec M. Rassart-Debergh, "Textiles d'Antinoé", Donation E. Guimet, Muséum d'histoire naturelle, Colmar, 1997.
- Avec C. Langlois, A. Decaux, J. Tulard, F. Gros és G. Le Rider, "L'expédition d'Égypte, posterités prospectives et", Palais de l'Institut, Párizs, 1998.
- Avec Dominique Valbelle, "Memphis décret, Pierre de Rosette découverte bicentenaire", De Boccard, Párizs, 1999.
- Avec G. Mokhtar, "l'empire de Koush: Napata et Méroé, In Histoire Générale de l'Afrique". [40.] kötet: L'Afrique Ancienne, Présence Africaine/Edicef/Unesco, Párizs, Nouvelle kiadás, 2000.
- „Repertoire d'épigraphie méroïtique: corpus des inscriptions publiées”, 3. kötet, Académie des Inscriptions et Belles Lettres, Párizs, 2000.
- "Au fil du Nil, French le d'égyptologue", Académie des inscriptions et belles lettres, Párizs, 2001.
- Avec Catherine Berger-el Naggar, Mathieu Bernard és I. Pierre-Croisiau, "Les textes de la pyramide de Pépy [41], 1", kiadás, leírás és elemzés, 2, facsimilés, MIFAO, Le Caire, 2001.
- "Dictionnaire de l'Antiquité", PUF, Párizs, 2005, Quadrige gyűjtemény, 2464 oldal, [42].
Jegyzetek
- ↑ 1 2 www.accademiadellescienze.it (olasz)
- ↑ http://www.lefigaro.fr/flash-actu/2011/09/16/97001-20110916FILWWW00557-info-figaro-l-egyptologue-jean-leclant-est-mort.php
- ↑ Jean Leclant // AlKindi (a Dominican Institute of Oriental Studies online katalógusa)
- ↑ Jean Leclant // www.accademiadellescienze.it (olasz)
- ↑ Jean Leclant // Annuaire prosopographique : la France savante
- ↑ Fichier des personnes decédees
- ↑ A College de France professzorainak listája
- ↑ 1 2 3 4 5 6 Jean Leclant // Annuaire prosopographique : la France savante
- ↑ lefigaro.fr . INFO LE FIGARO - L'Égyptologue Jean Leclant est mort , Le Figaro . Az eredetiből archiválva: 2016. november 4. Letöltve: 2016. november 3.
Linkek
 Genealógia és nekropolisz | ||||
|---|---|---|---|---|
| ||||