Kiskacsa
Az Utyatnitsa ( a pétervári nyelvjárásban latka libaház is) egy speciális, vastag falú fém (ma már hőálló üvegből vagy kerámiából is készült ) konyhai eszközök, általában ovális alakúak, szorosan záródó tetővel. A kiskacsát hús , zöldség és baromfi párolására használják (innen a név).
Kacsa, liba (latka)
A kiskacsa, a liba [1] vagy a pétervári nyelvjárásban a „patka” [2] ugyanaz a madároltó eszköz .
A főzés mindig zárt fedéllel történik, aminek köszönhetően megmarad a nedvesség és a párolási hatás érhető el, ellentétben a forralással vagy sütéssel .
Hagyományosan a kiskacsák, a kislibák és a foltok (valamint az üst ) különbségeként a következőket szokás megadni:
- a liba mérete nagyobb, mint a kacsa;
- a kiskacsa- és libaház hosszúkás alakú, míg a bogrács kerek alaprajzú;
- a kiskacsák, kislibák és foltok lapos aljúak, míg a hagyományos bográcsok lekerekítettek;
- az üstnek általában nincs fedele.
Egyéb jelentések
- Baromfitelepi dolgozó , aki kacsákat gondoz.
- Nagyméretű csuka , amely képes lenyelni a kiskacsákat a víz felszínéről.
- Egy kutya, amely vadászat közben követi a kacsákat.
- Az élező másik neve egy nagy kaliberű sörétes puska liba és kacsa kereskedelmi célú vadászatához.
Jegyzetek
- ↑ N. V. Grishina. A származtatott szavak szinonimáinak egyes jellemzőiről A Wayback Machine 2015. május 30-i archív másolata . // A Kemerovói Állami Egyetem közleménye 4.1 (2012). kiskacsa - liba (az "ételek" jelentésében, annak ellenére, hogy a motiváló kacsa és a liba inkább hiponimák , ebben az esetben szinonimákként működnek a "baromfihús" jelentésében)
- ↑ Belikov, V. I. Lexikai használat külföldi orosz és tudományos szótárakban. // Orosz nyelv a FÁK-ban és a balti országokban: Nemzetközi Tudományos Konferencia / Az Orosz Tudományos Akadémia Történeti és Filológiai Tudományok Osztálya.—M .: Nauka. 2007. a latka szó, melynek megfelelője a legtöbb vidéken a kiskacsa
Irodalom
- Hernyók // Áruszótár / I. A. Pugacsov (főszerkesztő). - M . : Állami Szakirodalmi Kiadó, 1957. - T. II. - Stb. 466-468. — 567 p.
- Efremova T. F. Az orosz nyelv új szótára. Magyarázó levezetés. - M .: Orosz nyelv, 2000.