Coeur d'alene (nyelv)
Coeur d'Alene [2] ( Snchitsu'umshtsn, snčícuʔumšcn, Skitswish, Coeur d'Alene, Cœur d'Alène ) egy szinte kihalt indián nyelv, amely a salish nyelvcsaládhoz tartozik, és a Coeur d'Alene nép beszéli. , aki a Coeur d'Alene rezervátumban él Idaho északi részén , az USA-ban. Korábban a nyelvet középiskolákban tanították. Ez is egy belső salish nyelv, 2014-ben már csak két idősebb beszélő maradt, de a törzs hivatalos programot dolgozott ki a nyelv újjáélesztésére.
Helyesírás
Ez a rész az 1. táblázatban szereplő három írásmódot mutatja be , értelmezve a korábbi tudományos munkákat. A Coeur d'Alene nyelv példáit Nicodemus és mások [3] munkáiból és a COLRC oldaláról [4] vettük át .
1. táblázat a Coeur d'Alene elírásokról (Doak és Montler módosította 2000-ben) [4]
| Salishan/LPO
|
Nikodémus/Bitár
|
Reichard
|
Angol példák
|
Nikodémus: Coeur d'Alene példák [3]
|
| ɑ |
ɑ |
ɑ |
m a ma |
ɑnsh 'angyal'
|
| e |
e |
ɑ̈, ê |
e l |
esel 'kettő'
|
| én |
én |
én |
terem és bent |
hsil "öt"
|
| o |
o |
ɔ |
félig nyitva kb |
hé 'Dold le!'
|
| u |
u |
u |
hát_ _ |
upen "tíz"
|
| ə |
nincs forma |
E,ι, ụ |
mint az ázsiai ə |
-
|
| p |
p |
p |
p ol |
pipa" "apa"
|
| pʼ |
pʼ |
pʼ |
|
sp'it'm 'bitterroot'
|
| b |
b |
b |
b rendben |
szemetes "bab"
|
| m |
m |
m |
m s |
mus "négy"
|
| mʼ |
ʼm |
mʼ |
|
|
| w |
w |
w |
mint az angol w |
wi' 'sikított'
|
| wʼ |
ʼw |
wʼ |
|
s'wa' 'puma'
|
| t |
t |
t |
t s |
sti'm 'mi'
|
| tʼ |
tʼ |
tʼ |
|
ez a 'cukor'
|
| d |
d |
d |
ház _ |
tmidus "paradicsom"
|
| n |
n |
n |
n u |
nune' 'anya'
|
| nʼ |
ʼn |
nʼ |
|
'nitshn 'hotel'
|
| s |
s |
s |
evvel _ |
sikwe "víz"
|
| c |
ts |
ts |
király_ _ |
tsunchtm 'seven'
|
| cʼ |
tsʼ |
ts' |
|
ts'vagy 'só/savanyúság'
|
| s |
SH |
c |
sh mind |
shenn 'dolgozott'
|
| ǰ |
j |
dj |
j em |
lejp 'halálra késelték'
|
| c |
ch |
tc |
h van |
chche'ye' 'anya anyja'
|
| cʼ |
ch' |
tc' |
|
|
| y |
y |
y |
th od |
speyiy 'élvezet'
|
| yʼ |
ʼy |
yʼ |
|
'yitsh 'sleeping [főnév]'
|
| ɡʷ |
ɡw, ɡu |
ɡw, ɡu |
mint a spanyol gu |
Gwich "beszélt"
|
| kʷ |
kw, k, ku, ko |
kʷ, ku |
mint a spanyol qu |
skwitstm 'reggel'
|
| kʼʷ |
kʼw, kʼu, kʼo |
kʼʷ, kʼu, kʼụ |
|
|
| x |
khw, khu, kho |
xʷ, xu |
|
*tsetkhw 'ló'
|
| q |
q |
q |
sorja , hogy |
qine "apa anyja"
|
| q' |
q' |
q' |
|
|
| qʷ |
qw, qu, qo |
qʷ |
mint a spanyol qu |
"oqws" ivott
|
| qʼʷ |
q'w, qʼu, qʼo |
qʼʷ, qʼu |
|
*sq'wtu 'Cataldo'
|
| x |
qh |
x |
|
|
| x |
qhw, qhu, qho |
x |
|
*qhwatqhwat 'kacsa'
|
| l |
l |
l |
l ec |
lut 'nem/nem'
|
| lʼ |
ʼl |
lʼ |
|
|
| ɬ |
ł |
ł |
|
|
| r |
r |
r |
majd p |
Sharshart „nehézsége”
|
| rʼ |
ʼr |
rʼ |
|
|
| ʕ |
(, ) |
R |
hangú pharyngealis fricative |
st(in 'antilop'
|
| ʕʼ |
ʼ(, ʼ) |
Rʼ |
|
'(ewp 'csepp'
|
| ʕʷ |
(w, (u |
rʷ |
|
(wi(lsh 'hányott'
|
| ʕʼʷ |
ʼ(w, uʼ( |
ṛʼʷ |
|
|
| ʔ |
ʼ |
ʼ |
glottal stop |
tso'ot 'sírt'
|
| h |
h |
h |
mint az angol h |
hiskwist "a nevem"
|
Mintaszöveg
Alább egy példaszöveg [5] :
Pipe'et at tch'masq'it,
cha'qhaminchs aaya') scint iskwist,
Che'kut'ich'ilchs aaya') lhe iitspu'us,
Iine'kunmn che'k'u'lntm e tmikhu'lmkhw aats'aqhl at tch'masq'it.
Chelhkuschilhshesh lha a'yya')tminmet aaqhi'wlh,
Chel'u'wistsanqhilhm lhe khwelkhultet,
Aats'aqhl tsanqhillhtmet lhe'plhkhwelkhult te'l chlipust,
Chelhkusch'nshish te'l tse'nuk'ukune'm'n,
Chelh'u'wisnichm lhe ch'est te'l chlipust.
Cha'wu'nsh aats'aqhl.
Megjegyzések:
- Az lh diftongus jelölése laterális l .
- ) az arab ha -hoz hasonló hangként jelölik .
- ( az arab ayn -hez hasonló hangként jelölve .
Jegyzetek
- ↑ UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
- ↑ A világ népei és vallásai . - 2000. - S. 466. - 928 p.
- ↑ 1 2 Nicodemus, L., Matt, W., Hess, R., Sobbing, G., Wagner, JM és Allen, D. (2000). Snchitsu'umshtsn: Coeur d'Alene kézikönyv. Plummer, azonosító: Coeur d'Alene törzs.
- ↑ 1 2 Doak, IG és Montler, T. (2000). Ortográfia, lexikográfia és nyelvváltás. A negyedik FEL-konferencia anyaga. Charlotte, NC: Foundation for Endangered Languages.
- ↑ COEUR D'ALÈNE (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2016. június 6. Archiválva az eredetiből: 2016. június 7. (határozatlan)
Linkek