| Jelvény "Érdemkereszt" | |||
|---|---|---|---|
| Krzyz Zaslugi | |||
| Én végzett | |||
|
|
|||
| II fokozat | |||
|
|
|||
| III fokozat | |||
|
|
|||
| Ország | Lengyelország | ||
| Típusú | Megkülönböztető jel | ||
| Állapot | díjazzák | ||
| Statisztika | |||
| Alapítás dátuma | 1923. június 23 | ||
| Kiemelten fontos | |||
| senior díj | Az Ezüst Érdemkeresztnél régebbi függetlenségi érem | ||
| Junior díj |
1. Ezüst érem „A dicsőség mezején kitüntetetteknek” ezüst érdemkereszt alatt 2. bronz érem „a dicsőség mezején kitüntetetteknek” bronz érdemkereszt alatt |
||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
Az "Érdemkereszt" ( lengyelül Krzyż Zasługi ) jelvény Lengyelország állami kitüntetése .
Az érdemkeresztet először a Lengyel Köztársaság (Második Nemzetközösség) elnökének 1923. június 23-i rendeletével alapították .
1944. december 22- én a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság rendeletével „...a Népi Lengyelország dicsőségéhez és javára hozzájáruló kiemelkedő érdemek előmozdítása érdekében” másodszor alapították meg az Érdemkeresztet.
Érdemkeresztet kaptak:
Az Érdemkeresztet sokgyermekes édesanyák és adományozók vehették át.
Minden osztályban legfeljebb négy alkalommal adható át a díj. 1960 óta az Érdemkereszt odaítélésének eljárása módosult. Így az Arany és Ezüst Érdemkereszt kétszer, a Bronz Érdemkereszt egyszer adható át.
A megismételt díjátadón újabb kitüntetést és Oklevelet adtak át.
Az Érdemkereszt adományozható egyéni polgároknak és munkaközösségeknek, vállalkozásoknak, intézményeknek, városoknak és tartományoknak egyaránt.
A Lengyel Népköztársaság érdekében végzett szolgálatokért mind a lengyel, mind a külföldi állampolgárok Érdemkeresztet kaphattak.
Az Érdemkereszt odaítélésének joga 1952-ig a Lengyel Köztársaság elnökét, 1952-től pedig a Lengyel Államtanácsot illeti meg . Külföldi állampolgárokat az elnök, később a PPR külügyminiszterének javaslatára az Államtanács adományozott.
Az Érdemkereszt odaítélésére külön szabályokat állapítottak meg a kohászati és bányászatban, valamint a hajógyártásban dolgozók számára.
Hét év folyamatos és lelkiismeretes bányászati munkájukért a bányák, bányák és kőfejtők dolgozóit, mérnökeit és műszaki személyzetét Bronz Érdemkereszttel tüntették ki; tíz év azonos körülmények között végzett munkáért - Ezüst Érdemkereszt, tizenöt éves munkáért - Arany Érdemkereszt.
A kohászatban és a hajógyártásban végzett tíz éves folyamatos és lelkiismeretes munkájukért a munkásokat, mérnököket és technikusokat Ezüst Érdemkereszttel, tizenöt éves munkájukért Arany Érdemkereszttel tüntették ki. Ezekben az iparágakban nem ítélték oda a Bronz Érdemkeresztet.
Mindhárom osztályú Érdemkereszt kitüntetésben részesült a Lengyel Néphadsereg második világháborús katonái, akik közvetlenül nem vettek részt az ellenségeskedésben, de bátorságot és hősiességet tanúsítottak kötelességük teljesítésében.
Az Érdemkereszt jelvényét a mellkas bal oldalán viselik, a lengyel kitüntetések és jelvények viselésének szabályai által meghatározott sorrendben.
Az Arany Érdemkereszt jele egy egyenlő oldalú stilizált kereszt, amely elöl enyhén domború, és a vállak vége felé tágulnak, amelyek golyókban végződnek.
Az elülső oldalon a kereszt vállai rubinvörös zománccal vannak kitöltve, amelyen keresztül pikkelyes felületük látható.
A kereszt karjai között öt, a középponttól eltérő sugár található.
A kereszt közepén, fehér zománccal töltött medalionban, aranyozott "PRL" betűkből álló monogram ( 1952-ig a monogram két betűből állt: "RP" ). A medaliont két gyűrű veszi körül: a belsőt vörös zománccal töltik ki, a külsőt aranyozott és hullámos dísz díszíti.
A keresztet a szalaggal összekötő gyűrű aranyozott babérkoszorú formájában készül. A gyűrű átmérője 20 mm.
A kereszt oldalainak kerete, a golyók, a széttartó sugarak gerendái és a hátoldal aranyozott.
Az Ezüst Érdemkereszt jele abban különbözik az Aranytól, hogy minden zománcozott eleme ezüstözött.
A Bronz Érdemkereszt teljes egészében bronzból készült . A kereszt karjai közötti intervallumokban elhelyezkedő sugarak száma három. Keskeny gerendákkal vannak elválasztva egymástól. Az elülső oldalon a kereszt vállai és a medalion granulált. A kereszt közepén található medalion kerete babérkoszorú formájú. A "PRL" monogram ( 1952-ig a monogram két betűből állt: "RP" ) kissé megemelkedett.
A kereszt és a medál, a golyók, a széttartó sugárkötegek és a keresztet a szalaggal összekötő gyűrű oldalainak keretezése sima.
A kereszt hátoldala minden osztályban sima és polírozott.
A kereszt mérete minden osztályban 40 × 40 mm, az alap 18 mm, a medalion átmérője (a koszorú átmérője) 18 mm.
Az Érdemkereszt szalagja selyemmoire sötétvörös (bordó) színű, oldalain két hosszanti sáv szürkéskék színű. Szalagszélesség 40 mm, szalagszélesség egyenként 3 mm. A szalagokat 1 mm távolságra választják el a szalag széleitől.
Az érdemkereszt három osztályból állt:
A legmagasabb fokozat az Arany Érdemkereszt volt.
„Érdemkereszt kardokkal” – katonai kitüntetés az ellenséggel vívott harcban tanúsított bátorságért, vagy háborús érdemekért különösen veszélyes körülmények között.
Ez is három osztályból állt:
A kardos érdemkeresztet 1942. október 19- én alapította az emigráns lengyel elnök rendelete , amely módosította az 1923-as érdemkeresztet létrehozó rendeletet.
A kardos érdemkeresztet a megfelelő fokozatú érdemkereszt előtt viselik. A kereszt minden fokozata egy személynek kétszer adható.
Arany Érdemkereszt (a Lengyel Népköztársaság időszaka)
Arany Érdemkereszt a hozzá tartozó dokumentumokkal
Bronz Érdemkereszt kardokkal (II. világháború időszaka)
Bronz Érdemkereszt (1975)