Keresztes

Keresztvirág ( németül  Kreuzblume ; franciául  fleuron , a francia  fleur -  flower szóból  épület vagy építmény sarka" [1] .

A "fleuron" (virág) kifejezést a legtágabb értelemben használják - bármilyen dekoratív felsővel kapcsolatban, amely gyakran nem felel meg a szó szó szerinti jelentésének. Például: gerinc, nyeregtető áttört fésűje, torony vagy piramis kereszttel a tetején, buddhista sztúpa kúpos teteje. A középkori építészeti ereklyetartókban a fleuron egy vízszintes csík formájú fésű, amelyet áttört masverkkel dolgoznak fel [2] . Egyes esetekben az ilyen fleuronokat fiolákkal (tornyokkal) azonosítják , amit szintén terminológiailag hibásnak kell tekinteni, mivel az ilyen fiolák oldallapja a legtöbb esetben rákokkal van díszítve, és csak a tetejüket díszíti keresztes virág [3] .

A gótikus stílusú építészetben a keresztes virág fiolákból, vimpergekből , fogóból (hegyes oromzatból ) álló dekoratív karám, négyszirmú, stilizált virágzó virág formájában. A "fordított" helyzetben a keresztes virág megerősödik az ágyékboltozat bordáinak metszéspontjában . Ebben a pozícióban a keresztes virág szimbolikus jelentést kap – az élet fájához ( lat. Arbor vitae ) kapcsolódó „virágzó kereszt” formáját olvassa, ami a Krisztusba vetett hit által adományozott örök életet jelent.  

Jegyzetek

  1. Stevens J., Wilson S. The Oxford Dictionary of Architecture. Oxford University Press, 2015 ISBN 978-0-19-967498-5 . — URL: https://books.google.ru/books?id=4Lu6BwAAQBAJ&dq=&redir_esc=y Archiválva : 2021. június 24. a Wayback Machine -nél
  2. Vlasov V. G. Metope // Vlasov V. G. Új enciklopédiai képzőművészeti szótár. 10 kötetben - Szentpétervár: Azbuka-Klassika. - T. X, 2010. - S. 125
  3. Pevsner N., Honor H., Fleming J. Lexikon der Weltarchitektur. - München: Prestel, 1966. - S. 196

Lásd még