A krasznolyudki ( lengyelül Krasnoludki, Krasnale, Skrzaty , fehéroroszul Krasnalyudki ) a lengyel és a fehérorosz mitológiában a törpék népe. Mitológiájukban hasonlítanak a nyugat-európai törpékhez és a szerb -Luzhitsky ludkához . Feltételezik, hogy antropológiailag a törpök mitológiája az elhunyt ősök vagy csecsemők lelkébe vetett hitből származik. Őket tekintik az emberi lakások védelmezőinek. Napközben a törpök a küszöb alatt, a tűzhely mögött, egérlyukakba bújnak, a kovácsműhely vagy istálló hátsó utcáiban. Éjszaka, amikor az emberek lefekszenek, a törpök kijönnek a menhelyükről, és az első kakasokig körbejárják az emberi hajlékot, befejezik a megszakított házimunkát, és megóvják a gyermekeket a gonosz szellemektől. Néha vannak olyan ötletek, hogy a törpök ártanak az embereknek. A törpék ruházatának fontos eleme a vörös hegyes sapka, amelyből ezeknek a lényeknek a lengyel és fehérorosz neve is ered.
A törpékkel kapcsolatos elképzelések német eredetűek. A lengyel néprajzban és irodalomban először a 16-17. század fordulóján találkozunk velük. Lengyelország egyes régióiban „Krasnal”-nak vagy „Skshat”-nak is nevezik. A lengyel mitológiában a törpök különböznek a nyugat-európai gnómoktól, akik alacsonyabbak az embereknél, de sokkal magasabbak a törpéknél, gonosz teremtményeknek számítanak az emberekhez képest, szeretik az aranyat és kőbányákban élnek. A modern európai fantasy irodalomban és a nyugati moziban emlegetett gnómokkal kapcsolatban a lengyel nyelv a „krasnolud” szót használja, amelyet Maria Skibniewska vezetett be, aki elkészítette Tolkien „ A gyűrűk ura ” című könyvének első fordítását. 1961-ben (bár megtalálható volt a lengyel irodalomban és korábban, különösen Maria Konopnitskaya "A törpékről és az árva Máriákról " című elbeszélésében) :
A XX. század 80-as évek második felében a krasnolyudki a lengyel antikommunista mozgalom „ Narancs Alternatíva ” emblémája volt.