| Krasznokolyadinszkaja száz | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
| |||||
| Alapadatok | |||||
| Ezred : | Priluckij ezred | ||||
| Művelt: | 1649_ _ | ||||
| Felszámolva: | 1782_ _ | ||||
| Népesség : | 90 kiváltságos birtokcsalád (17 nemesi és nemesi, 29 köznemesi, 18 papi, 26 egyházi) (1780-ban) | ||||
| Települések | |||||
| Központ: | Vörös Koljadin | ||||
| Városok száma : | egy | ||||
| Falvak száma : | tíz | ||||
| Farmok száma : | 59 | ||||
| Parancsoljon és irányítson több százat | |||||
| Századok: | David Derkach (1649) Timófej Gavrilenko (1654) | ||||
A Krasnokolyadinskaya Száz a Hetmanátus Priluckij- ezredének közigazgatási-területi és katonai egysége . 1649 - ben alapították Krasznyanszkaja százas néven .
A 17. század végén és a 18. század elején a Rómán folyó és mellékfolyói felső folyásának mindkét partját elfoglalta.
A Krasnokolyadinskaya Száz területén 1649-ben négyszázan éltek: Krasznyanszkaja, Kropivnenszkaja, Golinszkaja és Koributovskaja.
1654-ben a Kropivna Százat már felszámolták, 1672-re a Golenszki Százat megszűnt, a 17. század 70-es éveiben pedig a fent említett négyszáz települések mindegyikét egybevonták - a Krasznokolyadinszkaja százba.
1738-ban a terület keleti felét a Krasnokolyadinskaya százból egy külön százba - Koributovskaya - osztották fel, amelyet 1742-ben ismét Krasnokolyadinskaya-hoz csatoltak.
1751-ben a Koributov Százas végleg elvált. Ezt követően 20 település maradt a Krasznokoljadinszkaja százban (Krasznij Koljadin, Grigorjevka, Ponory, Korenecoje, Lipovoje, Jarosevka, Dmitrovka, Galka, Talalajevka, Kropivnoje, Rjabuhi, Gricovka, Rubanka , Lisogor és 6 tanya).
Nem sokkal az ezredszerkezet felszámolása előtt, 1782-ben a százba 72 település tartozott (1780-ban).
A centenáriumi központban földvár és szabad katonaváros jogai voltak. A XVIII. században a városnak megvolt a maga szimbolikája - egy címeres pecsét, amely egy kereszttel ellátott szívet ábrázolt.
| Több száz Priluckij-ezred | ||
|---|---|---|
| ||