Kpelle (nyelv)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Kpelle
önnév Kpɛlɛwoo
Országok  Guinea Libéria
 
A hangszórók teljes száma több mint 1,2 millió
Osztályozás
Kategória afrikai nyelvek

Niger-Kongó makrocsalád

Mande család Nyugati ág Délnyugati ág
Írás latin
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 kpe
ISO 639-3 gkp (Kpelle Guinea) xpe (Kpelle
Libéria)
Etnológus kpe
ABS ASCL 9248
IETF kpe
Glottolog kpel1252

A kpelle (saját nevén Kpɛlɛwoo , francia  Guerzé ) a kpelle nép nyelve . Libériában és Guineában ( Nzerekore tartomány) elterjedt .

A mande nyelvek nyugati ágára utal . Több mint 1,2 millió ember beszéli a kpelle nyelvet, ebből mintegy 760 ezren Libériában [1] és mintegy 460 ezren Guineában [2] .

Szociolingvisztikai és nyelvföldrajzi információk

A kpelle nyelvet Libériában és Guineában beszélik . A Maninkában, a régióban beszélt kereskedelmi nyelven a kpellét gbɛ̀rɛ̀sɛ́-nek hívják. A kpelle a negyedik legtöbbet beszélt nyelv Guineában és a legnagyobb nyelv Libériában. Mindkét országban szóban létezik, és a hazai szférában használják. A kpellén nincs iskolai tanítás. A hivatalos szférában használt hivatalos nyelvek Guineában a francia , Libériában pedig az angol .

Guineában a 60-as évek óta. A 20. században a nyelvet állami szinten egységesítették. Az ábécé legújabb verziója, amely minden Guineában beszélt nyelvre jellemző, 1989-ben jelent meg. A guineai és libériai Kpelle standard változatai azok a dialektusok, amelyekre a Bibliát a keresztény misszionáriusok lefordították, a központi dialektus, illetve a nyavokole nyelvjárás .

Dialektusok

Vannak guineai és libériai kpellei dialektuscsoportok, bár ezek között nincsenek egyértelmű határok.

A guineai kpelle négy dialektusra oszlik: központi (Nzerekore város nyelvjárása ) , északi - gbali (a szavannában élő kpelle nyelvjárása), keleti - kono és déli - hege , közel a libériai kpelle határdialektusaihoz. A központi dialektuson belül Khonkwele és Tongonaala nyelvjárások különböztethetők meg.

A libériai Kpelle Nyavokole , Fuama és Boopulu dialektusra oszlik .

Írás

A kpelle nyelv megírásához az 1930-as évek közepén a helyi vezető eredeti szótagot dolgozott ki , amelyet azonban nem használtak széles körben, és gyorsan használaton kívül helyezték. Az 1940-es évekig titkos társaságokban használták, ma már csak az idősebb generáció néhány képviselője birtokolja ilyen vagy olyan mértékben, míg a fiatalabbak körében nem általános és szinte ismeretlen. Az állami szintű ábécé megalkotásakor és a Biblia fordításánál a misszionáriusok latin ábécén alapuló betűt használtak. A mindennapi életben azonban nem írnak kpellére.

Kpelle ábécé (Libéria) [3]
A B Ɓ D E Ɛ F G GB Ɣ én K Kp L M N Ŋ O Ɔ P R S T U V W Y Z
a b ɓ d e ɛ f g gb ɣ én k Kp l m n ŋ o ɔ p r s t u v w y z

A hosszú magánhangzókat a betűk megkettőzésével továbbítják. Az orrhangzókat a betű feletti tilde jelzi (ã, ẽ, ɛ̃, ĩ, õ, ɔ̃, ũ). A magas hangot akut (´), a mély hangot a sír (`), a csökkenőt a cirkumflex (ˆ) jelzi.

Kpelle ábécé (Guinea) [4]
A B Ɓ D E Ɛ Ə F G Ɠ GB gw H hw én J K Kp kw L M N Nw Ɲ Ŋ O Ɔ P R S T U V W Z
a b ɓ d e ɛ ə f g ɠ gb gw h hw én j k kp kw l m n nw ɲ ŋ o ɔ p r s t u v w z

A hangok nincsenek feltüntetve a levélben.

Fonológia

Magánhangzórendszer

A Kpelle nyelv magánhangzós fonémái
Nem nazális orr
elülső Közepes Posterior labializált elülső Közepes Posterior labializált
Felső (u) ɨ u ŋ én ṵ
Középső felső ǝ o
közép-alsó ɛ ɔ ɛ̰ ɔ̰
Alsó a a̰

A fonetikailag hosszú magánhangzókat, valamint az olyan kombinációkat, mint az [ai][au][aŋ], kétfonemikusnak értelmezzük.

A mássalhangzórendszer

A Kpelle nyelv szóló fonémái
Ajak Fogászati Palatális Veláris labioveláris Labializáció. veláris Glottal
okkluzív b, p d, t g, k gb, kp gw, kw
Implozív ɓ
frikatívák v z ɣ hw h
Orrszonánsok _ m n ɲ ŋ ŋw
Nem nazális szonánsok l y w

Szótagok és lábak

A szótagok a lábfejben elfoglalt helyzetüktől függően eltérő felépítésűek. A kiindulási helyzetben a V, CV-, a nem kezdeti helyzetben -V, -CV -CVV, -CVVŋ szerkezetek lehetségesek. A láb fokozott belső koherenciával rendelkezik, és egy vagy több szótagból állhat. A lábfej a legtöbb esetben morfémának, és az analitikus irányzat következtében lexémának felel meg. Kéttagú lábban az első szótag csak CV-, a második -V, -CV, -CVV, -CVŋ, -CVVŋ lehet.

A guineai kpellében engedélyezett lábak teljes jegyzéke
A szótagok száma lábszerkezet Példák
Egyszótagú lábak V à 's', é 'többfunkciós névmás 2 lit. egységek h.'
önéletrajz tǎ 'egyet', yá 'vegyél'
kéttagú lábak CVV wáá 'ezer', kwɛ́â 'hosszúnak lenni'
CVŋ lóŋ́ 'gyermek', mɛ̀ŋ̌ 'hallani'
CVVŋ tééŋ̀ 'átlépni', hwíéŋ́ 'eltérni'
CVCV ɓòlǔ 'kecske', yàlǎ 'oroszlán'
CVCVV ɓɛ́láá 'kos', yɔ́láà 'anya, anyós'
CVCVŋ mànáŋ́ 'manióka', lónóŋ́ 'gróf'
CVCVVŋ gbɔ̀lɔ̀ɔ̀ŋ̀ 'mező', yílééŋ́ 'boa constrictor'

Hangok

A kpellében nincs fonológiai hangsúly. Két hangszín létezik : B - magas és H - alacsony. A szegmentális hangalap a szótag. A kpellében lévő hangok rögzített sorozatokat (dallamokat) alkotnak. A hangsorok szegmentumalapja a láb. Az egy- és kétszótagos morfémákat hat lexikális hangnemosztályra osztják, amelyek közül a hatodik a legritkábban előforduló, és néha figyelmen kívül hagyják a leírásokban: /В/, /Н(В)/, /ВН/, /НВН/, / Н/, /НВ/. A lexikális dallamok mellett vannak nyelvtani dallamok is.

A lexikális dallamok és a nyelvtani dallamok, amelyek egy adott kontextusban a lexikális dallamok szerepét töltik be, nem automatikus és automatikus helyzetváltozásoknak lehetnek kitéve.

Tipológiai jellemzők

A nyelvtani jelentések kifejezési szabadságának foka és a morfémák közötti határ karaktere

A Kpelle összességében elszigetelő nyelv, de vannak benne ragozási elemek is . A pronominális-predikatív indikátorok rendszerében egyértelműen megjelenik az inflexió, amely egyesítheti az aspektus és az idő, a modalitás, a polaritás jelentését, valamint személyi és számbeli megegyezés célpontja. A kpelle nyelvtani jelentéseit analitikusan fejezzük ki a szintetizmus elemeivel .

Itt az àǎ  egy névmási-predikatív jelző, amely az alany személyét és számát, valamint az ige hatékonyságát fejezi ki:

(Zààwòlò) aǎ ɓá mɛ̀ɛ̌
Zaavolo 3SG.RES rizs van
„(Zaavolo)/rizst evett”
Pulǔ kaka maa
éhség lenni 1Sg.on
'Enni akarok'

Itt a máà  egy oszthatatlan képződmény, amely a ɓà 'on' utópozíciónak a névmással való egyesülése eredményeként jelent meg. A ɓà függvény ebben az összefüggésben egy nem ágens és nem beteg résztvevő (jelen esetben tapasztaló) kódolása.

Példa egy analitikus konstrukcióra - az aktuális jelen kifejezése a káá 'lenni' segédigével (és a szemantikus ige infinitív jelzőjével) történik:

Pepee kaka jól tòǒ-ì
Pepe lenni dal drop-INF
"Pepe dalokat énekel"

Mint látható, a szóalakot leggyakrabban egyetlen gyök jelöli, de lehetséges a gyök és a toldalék kombinációja is.

Példák az utótag szóképzésére a kpellében:

-lòŋ̀ 'gyermek'  — tàǎ 'falu' → tàǎ-lòŋ̀ 'kis falu, falu'

-mùŋ̀ 'csináló': mɔ̀bílî 'autó', hìě 'menni, vezetni' → mɔ̀bílî-hìě-mùŋ̀ 'vezető'

Helyszínjelölés

Megjelölés főnévi kifejezésekben

A kpelle birtokos konstrukcióiban a jelölés vagy csúcs (ebben az esetben a személyben és a számban való megegyezés célpontjai gyakrabban névleges szolgáltatásjelzők), vagy hiányzik. A kpellében a birtokos szerkezeteknek három fő típusa van.

  • Az elidegenített hovatartozás jelentésű birtokos konstrukció és a birtokos szerepében autoszemantikus név egy kötelező névmás-birtokos jelző segítségével fejeződik ki, amely személyében és számában megegyezik a birtokossal. Teljes NP hiányában az eltartott helyzetében az anaforikus funkciót maga a névmás-birtokos jelző látja el.
(hehee) ŋɔ̀ ɓɛ́láá
Hehe 3SG.POSS juh
„Sheep Hehe” („az ő báránya”)
  • Ha a birtokos a pɛ́lɛ́ 'ház', kwélí 'udvar' vagy tàǎ 'falu, város' lexéma, a névmás-birtokos jelzőt nem használjuk. A birtokos NP birtokosságának jelzésére yéé 'kéz' lexéma kíséri yéì lokatívusz formájában . Az ebben a szerkezetben birtokolt név a határozott névelőt hordozza, és helynévi alakban is használatos. A birtokolt pozícióban a tàǎ lexéma jelenlétében a birtokost a pɔ́ utópozíció kíséri .
Ɲémi gwelí-ì kili kaka ɲá
1SG\kéz. LOC def\yard-loc intelligencia lenni 1SG\in
"Emlékszem az udvaromra"
  • Az elidegeníthetetlen hovatartozást jelentő konstrukció sajátos szerkezete függ a birtokolt típusától (a rokonsági fogalmak és a hasonló elnevezések ellentétesek a testrészekkel és hasonlókkal), valamint a birtokos referenciastátuszától (testrészekkel és egyéb élettelen birtokolt konstrukciók) ellenzik).

A birtokos szerepkörben rokoni kifejezéssel rendelkező birtokos szerkezetben a birtokoshoz névmási mutató kapcsolódik, amely személyében és számában megegyezik a tulajdonossal, és az IG-birtokos távollétében anaforikus funkciót tölt be.

(hehee) ǹáŋ̀
Hehe 3SG\apa
„apja Hehe” („az apja”)

A birtokos szerkezet testrészekkel és a lóŋ́ 'fia/lánya' főnévvel a birtokolt pozícióban szembeállítással jön létre, ha a birtokos referenciális. Az anaforában az NP-birtokost névmási index helyettesíti:

Hehe kɔɣɔ́
Hehe láb
'láb hehe'
gɔ̀ɣɔ́
3SG\leg
'a lába'

Nem utaló birtokos esetén a birtokos megkapja a nyelvtani dallamot /H/. Anaforikus kontextus itt nem lehetséges.

ɓɛ́láá kɔɣɔ́
ram láb\L
'báránycomb'
Jelölés predikációban

A kpelle predikációjában nincs jelölés, lásd a példákat:

Ɲìlê aǎ Részletek ɲíɲ́
DEF\kutya 3SG.RES DEF\kat harapás
"A kutya megharapta a macskát"
É tɛ̀â Ez Pepee ɓà
2SG.B igazság beszélni\L Pepe a
"Az igazat mondtad Pepének"

De mint látható, a prediktív jelző személyében és számában megegyezik az alanyal.

Szerepkódolás

Kpellét a kutatásban a névelő-akuzatívus rendszer nyelvének nevezik. Az általánosságban dinamikus szemantikával rendelkező, nominatív alanyú tranzitív/intranzitív konstrukció mellett azonban indirekt esetben egyetlen argumentummal rendelkező eredményes-statív intranzitív konstrukciója is van.

Nominative-accusative konstrukció nem akkuzatív igével:

Aǎ yɛ́lɛ́
3SG.RES nevetés
'Nevetett'

Nominatívus-akkuzatív konstrukció nem igekötővel:

Aǎ angol
3SG.RES Legyél őrült
"Megőrült"

Konstrukció nem nominatív argumentummal és nem ergatív igével:

Ɲɛ̀lɛ́-ɛ-ì haakelee kɛnɛ́
3SG\laugh-GER-RESTAT Ma nagyon
"Sokat nevetett ma"

Konstrukció nem nominatív argumentummal és nem akkuzatív igével:

Mòɣǒ-a-ì
3SG\be.crazy-GER-RESTAT
'Ő őrült'

Építés tranzitív igével:

(Zààwòlò) aǎ ɓá mɛ̀ɛ̌
Zaavolo 3SG.RES rizs van
„(Zaavolo)/rizst evett”

Így bizonyos konstrukciókban mind az ágens, mind a páciens alany bizonyos értelemben markáns, hiszen az alany lehet konzisztens a pronominális-predikatív jelzővel.

Alap szórend

Az alapvető szórend egy egyszerű mondatban a következő: S - AUX - O - V - X, ahol az AUX egy névmás-predikatív jelző, az X pedig bármely más főnévi kifejezés. A merev szórend a mande nyelvek jellegzetes vonása. A predikatív jelző és az ige között pontosan egy főnévi kifejezés lehet.

Pepee aǎ gwím tɛ̀ɣɛ̌ bɔ́
Pepe 3SG.RES banán adni \nak nek
"Pepe adott nekem egy banánt"

Közvetlen tárgy hiányában a mondat intransitívként értelmeződik:

ŋlaǎ Pepee paǎ
1SG.RES Pepe megöl
"Megöltem Pepét"
Pepee aǎ paǎ
Pepe 3SG.RES megöl
"Pepét megölték"

Irodalom

  • Konosenko M. B. Kpelle nyelv // A világ nyelvei: Mande nyelvek. Szentpétervár: Nestor-Istoriya, 2017. 1152 p. ISBN 9785446908240 .
  • Konosenko, Maria . Dictionnaire kpele de la Guinee (guerzé) - français // Mandenkan, 62|2019
  • Konoshenko M. B. A név referenciális státusza a guineai kpelle északi és középső dialektusában // Proceedings of the Institute of Linguistic Research. TIV, 2. rész. Szentpétervár: Nauka, 2008. P. 92-97
  • Konosenko M. B. Személyes-numerikus megegyezés a mande nyelvekben: intragenetikus tipológia. Absztrakt dis. a versenyre uch. lépés. folypát. philol. Tudományok (20.02.10) - Moszkva, 2015. - 22 p.
  • Winkler, Elizabeth . Kpelle-angol szótár a hozzá tartozó angol-Kpelle szószedettel. Indiana University Linguistics Club kiadványai, 1997

Jegyzetek

  1. ↑ Kpelle, Libéria az etnológiáról . Letöltve: 2016. november 30. Az eredetiből archiválva : 2017. február 22.
  2. ↑ Kpelle, Guinea az etnológiáról . Hozzáférés dátuma: 2016. november 30. Az eredetiből archiválva 2017. február 21-én.
  3. ↑ Système alphabétique de la langue kpelle . Letöltve: 2016. november 30. Az eredetiből archiválva : 2013. július 19.
  4. ↑ Système alphabétique de la langue kpɛlɛwoo . Letöltve: 2016. november 30. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 24.