Stressz intenzitási tényező

Az SIF, K feszültségintenzitási tényezőt ( Eng.  Stress Intensity factor ) használják a lineáris törésmechanikában a repedéscsúcs feszültségi mezőinek leírására . A K definíciója a repedéses test feszültségei problémájának mérlegeléséből született. A repedéscsúcsoknál lévő feszültségmezőnek van egy alakja , ahol r a repedéscsúcs és a feszültség figyelembevételének pontja közötti távolság ; más szóval, K a feszültség szingularitás mértéke a repedés közelében.

K dimenziója az SI rendszerben Pa√m.

Ha két repedéses testnek azonos a K értéke, akkor a repedés közelében lévő feszültségmezők azonosak lesznek. Irwin azt javasolta, hogy a repedésterjedés kezdetének feltétele megfogalmazható a feszültségintenzitási tényező kritikus értékének elérésének feltételeiként, ezzel is megfogalmazva a rideg törés erőkritériumát.

Az erőkritérium a szóban forgó repedéses test K értékét a SIF kritikus értékéhez viszonyítja, amely az anyag jellemzője. Statikus terhelés alatt - K 1s , amelyet kritikus olajvisszanyerési tényezőnek vagy törési szívósságnak neveznek .

Jelölés

A jobb alsó sarokban található alsó indexek a terhelési feltételek jelzésére szolgálnak:

• K c - kritikus feszültségintenzitási tényező a sík alakváltozáshoz - az a feszültségintenzitás értéke, amelynél a repedések terjedése felgyorsul azokon a szakaszokon, amelyekben vékonyabb a síkfeszültségi állapot
• K I az olyan terhelési feltételek feszültségintenzitási tényezője, amelyek mellett a repedésélek a repedéssíkra merőleges irányban elmozdulnak (más néven nyitó (I) nyúlási mód)
• K Ic az I alakváltozási mód kritikus feszültségintenzitási tényezője
• A K II a feszültségintenzitási tényező olyan terhelési körülményekre, amelyekben a repedés élei a repedési síkban normálisan el vannak tolva a repedés terjedési frontjához képest (más néven keresztirányú nyírási (II) alakváltozási mód)
• K IIc a második alakváltozási mód kritikus feszültségintenzitási tényezője
• A K III az olyan terhelési feltételek feszültségintenzitási tényezője, amelyeknél a repedés élei a repedésterjedési fronttal párhuzamosan elmozdulnak a repedés síkjában (más néven hosszirányú nyíró (III) alakváltozási mód)
• A K IIIc a III deformációs mód kritikus feszültségintenzitási tényezője
• K Id a dinamikus törési szívósság . Dinamikus terhelés mellett meghatározott törési szívósság; nagyon viszkózus anyagoknál K c közelítésére használják
• A K ISCC a feszültségi korrózió feszültségintenzitási tényezője. Speciális körülmények között kritikus értékeket szerez
• K Q a törési szívósság időbeli értéke síkbeli deformáció esetén
• K th a feszültségi korróziós repedés feszültségintenzitási küszöbértéke. Kritikus feszültségintenzitás a feszültségkorróziós repedés kezdetén bizonyos körülmények között