Coralpe

Coralpe
német  Koralpe , szlovén.  Golica
Legmagasabb pont
legmagasabb csúcsGroser-Speikkogel 
Magasság2140 m
Elhelyezkedés
46°48′ é. SH. 15°00′ hüvelyk e.
Országok
piros pontCoralpe
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Koralpe ( Koralpy , Koralm [1] ; németül  Koralpe , szlovénul Golica ) egy hegység Dél- Ausztriában , amely elválasztja Kelet - Karintiát Stájerország déli részétől . A déli részen a gerinc Szlovéniáig húzódik [2] . Északról délre terjed, nyugaton a Lavant folyó , keleten a Sylm folyó határolja. Délen, szlovén területen Koralpe határos a Kozjak hegylánccal. A Koralpe-hátság keleti lejtőin található a Zekar-Berental természetvédelmi terület [3] .

Peaks

A legmagasabb pont a Groser-Speikkogel- hegy (2140 m). Ez egy népszerű hely a túrázásra. A hegyen televízió- és rádióantenna, valamint az osztrák hadsereg radarja is található. A gerinc északkeleti részén található a Reinishkogel csúcs (1463 m). Ez egy népszerű turisztikai attrakció a graziak körében .

Geológia

A Coralpe-hegység elsősorban metamorf kőzetekből áll, amelyek közül néhány jelentős érdeklődést mutat a geológusok és a féldrágakövek gyűjtői számára. A Weinebene középső részén és környékén (szintén kedvelt rekreációs és turisztikai terület) pegmatitágyak találhatók, amelyek jelentős mennyiségű spodumént tartalmaznak, így a terület Európa leghíresebb lítium -lelőhelye . A kvarc- és földpát-lelőhelyek a sűrű erdőkkel együtt a múltban az üveg-, kerámia-, porcelán- és szigetelőanyagok ipari előállításának alapját adták [4] .

Vasúti közlekedés

A Coralm vasút építés alatt áll. 2022-ben a Koralpe gerinc alatti Koralm alapalagúton keresztül köti össze Klagenfurt és Graz tartományi fővárosait . Az alagút tervezett hossza 32,9 km, az építkezés befejezése után a világ egyik leghosszabb alagútja lesz [5]

Jegyzetek

  1. ↑ "Koralm" archiválva : 2021. augusztus 31., a Wayback Machine im Landesgesetzblatt Nr. 37/2005.
  2. ↑ Drago, Perko. Analiza površja Slovenije s stometrskim Digitalnim modelom reliefa  (szlovén) . - Založba ZRC, 2001. - 181. o.
  3. ↑ Naturschutzgebiet Seekar-Bärental Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél (abgerufen 2015. június 30.).
  4. ↑ Leopold Weber (Hrsg.): Handbuch der Lagerstätten der Erze, Industrieminerale und Energierohstoffe Österreichs. Erläuterungen zur metallogenetischen Karte von Österreich 1 : 500.000 unter Einbeziehung der Industrieminerale und Energierohstoffe. Archiv für Lagerstättenforschung Band 19 Wien 1997. Geologische Bundesanstalt ISBN 3-900312-98-2 ISSN 0253-097X. (Verzeichnis der bearbeiteten Rohstoffvorkommen, nach ÖK-Blättern geordnet, Seite 25). [1] Archivált 2012. január 30-án a Wayback Machine -nél (43 MB)
  5. ↑ Johannes Fleckl-Ernst: Geodätische Herausforderungen beim Projekt "Koralmtunnel" . In: Felsbau , Heft 5/2010, S. 315–321, ISSN 1866-0134