A konceptuális programozás az E.Kh által leírt programozási megközelítés. Tyugu az azonos nevű könyvben [1] . A K. programozás magában foglalja a témakörben leírt fogalmakkal ( fogalmakkal ) való működést, ami lehetővé teszi a számítógépek használatát a probléma felállításának szakaszában. A probléma kellően pontos leírása lehetővé teszi, hogy a számítógép automatikusan programokat állítson össze a probléma megoldására. A fogalmi programozásra jellemző még a tantárgyi terület nyelvének használata és a szemantikai memória használata a megoldandó feladatokkal kapcsolatos ismeretek felhalmozása érdekében.
A konceptuális programozási rendszer bemenetére belépő, tárgykör szerint megírt feladatot a szemantikai hálózaton értelmezzük , amely leírja a tantárgyi terület modelljét. A tantárgyi terület fogalmaihoz kapcsolódó, előre elkészített és hibakereső programmodulok segítségével szintetizálnak egy kész megoldást (vagy szintetizálnak egy problémát megoldó programot) [2] . Más szóval, a k. programozás feltételezi egy tudásbázis létezését , amely olyan elemi komponenseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott témakör tetszőleges problémájára megoldást építsünk belőlük.
A K. programozás ötleteinek alkalmazása eredetileg műszaki eszközök tervezésére irányult. A 90-es években Wang Hao (Wong) amerikai logikus javasolta a K. programozás használatát a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerek viselkedésének modellezésére [3] .
A fogalmi programozás elveinek első megvalósítása a PRIZ EU rendszer volt, a nyelvi megvalósítás pedig az UTOPIST nyelv volt, amelyet az EC AS ESSR-ben fejlesztettek ki E.Kh. irányításával. Tyugu 1988-ban [4] . Egy példa egy programra az UTOPIST nyelven így nézett ki:
<!-- nem támogatott --> Rajt K négyzet, oldala = X. C egy kör, átmérője = X. ismert, hogy S = terület K-ből - terület C-ből. keresd meg az S-t X-szel végeEz a példa azt mutatja, hogy a nyelvet makródefiníciók alkalmazásával próbálták közelebb hozni a természetes nyelv formájához.
A 2000-es évek elején megjelent egy hasonló nevű programozási megközelítés ( Concept programing ). Ez magában foglalja a fogalmak kezelését is , amelyeket a programtérben található reprezentációkká kell lefordítani. Ezt a megközelítést az XL nyelv formájában valósították meg , amelynek fő jellemzői a bővíthető szintaxis és szemantika.
A munkákban [5] [6] kísérlet történt a K. programozás kezdeti elképzeléseinek továbbfejlesztésére a természetes nyelven írt programok nyelvi processzorának felhasználása irányába. A Nalaps rendszerben a tartományi tudásbázist programmodulok formájában írják le - Java nyelvi osztálykönyvtárak az osztályattribútumok szemantikai jelölésével. A rendszerbe kerülő természetes nyelvű szöveg elemzése megtörténik, ennek eredménye egy szintaktikai-szemantikai reprezentáció, amely szerint a rendszer ezután automatikusan szintetizálja és lefordítja a programkódot Java nyelven.