Alkotmányos népszavazás Bolíviában (2016)

A 2016 -os bolíviai alkotmányos népszavazásra február 21-én került sor a kormánypárt, a Movement to Socialism [1] kezdeményezésére . A választókat arra kérték, hogy hagyjanak jóvá egy 2009 -es alkotmánymódosítást , amely lehetővé tenné, hogy az elnök és az alelnök harmadik egymást követő ciklusban is indulhasson [2] . Ennek eredményeként a módosító javaslatot a szavazók többsége (51,3%) elutasította.

Háttér

A 2009-es bolíviai alkotmány 168. cikkelye szerint az elnököt és az alelnököt csak egyszer lehet újraválasztani, kettőre korlátozva a ciklusok számát. A kormánypárt, a Movimiento al Socialismo–Instrumento Político por la Soberanía de los Pueblos, MAS-IPSP, Mozgalom a Szocializmusért – A népek szuverenitásának politikai eszköze ,  kezdeményezte e cikk módosítását, hogy megnyerje vezetőjét, Evo Morales bolíviai elnök , harmadszor is indulhat az államfői posztra. A népszavazást 2015. szeptember 26- án 112 igen szavazattal, 41 nem szavazattal [3] [4] fogadta el a többes számú törvényhozó gyűlés együttes ülése . 113 szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el és 2015. november 5- én hirdették ki a 757. számú törvényt, amely népszavazást írt elő az alkotmány megváltoztatásáról [5] .

A népszavazást a "jó kormányzás törvénye" szerint tartották, amely tiltja a kampányolást napokkal a szavazás előtt. A hatóságok 48 órával a népszavazás előtt megtiltották az alkohol árusítását és fogyasztását is [2] .

A szavazás résztvevőinek jóvá kellett hagyniuk vagy elutasítaniuk az állam alkotmányának 168. cikkelyének módosítási tervezetét. Csak „igen” vagy „nem” volt megengedett, míg más esetekben érvénytelennek nyilvánították a szavazólapokat. Az "igen" többségi szavazat lehetővé tenné, hogy Evo Morales elnök és Álvaro García Linera alelnök indulhasson 2019 -ben . Ebben az esetben Morales számára ez lenne a harmadik újraválasztás. Az első elnöki ciklust bírósági határozat nem írta be neki, mivel az újraválasztás korlátozását csak 2009-ben vezették be, vagyis Morales első elnökké választása után [5] .

Kampány

A szocializmusért mozgalom és az egységpaktumban ( spanyol  Pacto de Unidad ) szereplő szervezetek és a Változások Nemzeti Tanácsa ( spanyol  Consejo Nacional por el Cambio, CONALCAM ) felszólaltak az alkotmány 168. cikkelyének megváltoztatása mellett . Különösen Evo Morales elnök újraválasztását támogatták olyan népszerű személyiségek az országban, mint Marco Antonio Etcheverri volt labdarúgók , Luis Cristaldo és Miguel Angel Rimba [6] .

Az alkotmánymódosítást ellenezte a Szociáldemokrata Mozgalom , a Nemzeti Összetartozás Frontja , a Potosinista Polgári Bizottság , a Szuverenitás és Szabadság Mozgalom, a Forradalmi Baloldali Front , a Nacionalista Forradalmi Mozgalom és a Kereszténydemokrata Párt . Az elnök mandátumának növelését Carlos Mesa volt elnök ellenezte ; La Paz polgármestere, Luis Revilla; Santa Cruz kormányzója, Ruben Costas; Tarija kormányzója , Adrian Oliva; Cochabamba polgármestere , José Maria Leyes; La Paz kormányzója , Felix Paci és Cecilia Chacón volt miniszter [7] .

Szavazások

A szavazás megtekintése

A szavazást a Dominikai Köztársaság egykori elnöke, Leonel Fernandez Reina [18] , az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága [19] képviselői , valamint a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója által vezetett OAS -misszió figyelte. Roberto Conde és Jaime José Bestard [20] .

Eredmények

Eredmények osztályonként

Jegyzetek

1. ↑ Bolívia kitűzte az Evo Morales  újraválasztásáról szóló népszavazás dátumát . teleSURtv (2015. október 15.). — "Az Alkotmánybíróság a népszavazás megszervezése előtt várhatóan jóváhagyja az eljárást." Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2017. december 1..
2. ↑ 12 Amy Booth . Bolívia újraválasztási népszavazása: Az igen és a nem esete (angolul) (a link nem érhető el) . Latin tudósító (2016. február 18.). Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2016. február 19.   
3. ↑ La ALP sancionó la Ley de Reforma parcial de la CPE  (spanyol) . Vicepresidencia del Estado Plurinacional de Bolivia (2015. szeptember 26.). Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2015. december 26..
4. ↑ David Mercado. Bolívia törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi Morales negyedik  ciklusát . Reuters (2015. szeptember 26.). Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2016. március 12.
5. ↑ 1 2 Mauricio Quiroz. Consulta para habilitar a Evo está en marcha; El MAS 'se juega la vida'  (spanyol)  (nem elérhető link) . La Razón (2015. november 6.). — "La Ley 757 fue promulgada por el senador José Alberto Gonzales, quien ayer ejerció la presidencia del Estado debido a la ausencia temporal de Evo Morales y García Linera." Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2019. október 18..
6. ↑ Diego Jaramillo. Exfutbolistas se suman a la campaña por el Sí  (spanyol)  (nem elérhető link) . EL DEBER (2015. december 8.). — „La estrella de la selección de fútbol del 94, Marco Etcheverry, expresó su respaldo a Morales para que vaya a la re-reelección en 2019, tras el referéndum del 21 de febrero.” Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2016. március 17.
7. ↑ Stephane de Sakutin. Nace una alianza por el 'No' a reelección de Evo Morales en Bolivia . Se trata del intento más serio contrario a Morales, que gobierna desde 2006  (spanyol) . Agence France-Presse . El Nuevo Herald (2015. november 11. ) Letöltve: 2016-04-. Az eredetiből archiválva : 2015. december 11.
8. ↑ El Sí ganará el referendo según encuestas de Ipsos . Según la empresa encuestadora, se aprobaría la modificación de la CPE con el 49% de los votos. El apoyo a la reelección es más fuerte en el área rural  (spanyol)  (nem elérhető link) . El Deber (2015. október 26. ) Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2016. március 10.
9. ↑ 54% rechaza la reforma de la CPE para otra reelección de Evo  (spanyol) . Los Tiempos . Hoybolivia.com (2015. december 6.). Letöltve: 2016. április 4.
10. ↑ 50% rechaza reforma que viabiliza la reelección, según encuesta . El estudio fue realzado por Ipsos par ATB. Un 45% está de acuerdo, un 5% no responseió. Se consultó en La Paz, Santa Cruz, Cochabamba y El Alto  (spanyol)  (a hivatkozás nem elérhető) . El Deber (2015. december 29. ) Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
11. ↑ Encuesta para EL DEBER da ventaja ajustada al 'Sí' . La encuesta de Equipos Mori registra un 41% a favor de una repostulación del presidente y del vicepresidente en los comicios de 2019 por un 37% del No  (spanyol)  (nem elérhető link) . El Deber (2016. január 11.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. április 4..
12. ↑ Paulo Cuiza. Encuesta Ipsos: El No a la reforma a la Constitución gana al Sí con 44% frente al 38% . El 44% de los encuestados voto por el No; el 38% por el Si; el 2% szavazat en blanco y otro 2% null. No sabe/no responsee obtuvo un 14%, de acuerdo a la primera encuesta de Ipsos Bolivia para la red ATB  (spanyol) . La Razón (2016. január 14.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. december 25..
13. ↑ – Morales promete aceptar sin reclamos si gana el “No” en febrero . El mandatario y su Gobierno están inmersos en una intensa campaña para conseguir el apoyo del país en el referendo del 21 de febrero, que decidirá si él y su vicepreidente pueden presentarse a los comicios de 2019  ) ( S. E.F.E. _ Deutsche Welle . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. április 29..
14. ↑ Encuesta revela que 44,4% apoya el Sí a la repostulación del presidente Evo Morales en el eje central del país  (spanyol) . ABI – Agencia Boliviana de Información (2016. február 11.). Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 6..
15. ↑ Ruy D'Alencar. Encuesta de Mori dice que el No creció y que empata al Sí . Aplicado entre el 15 de enero y el 6 de febrero, el estudio da a las dos opciones un 40% del apoyo electoral. Antes, el Sí tenía cuatro puntos porcentuales de ventaja  (spanyol)  (nem elérhető link) . El Deber (2016. február 12.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. február 16..
16. ↑ Paulo Cuiza. El No obtiene mínima ventaja sobre el Sí en el referéndum según encuesta de Ipsos . A menos de diez días para el referéndum, en el eje central, de acuerdo la encuesta, el No se impondría en los departamentos de Cochabamba y Santa Cruz con el 42% y 40% frente al 38% respectivamente; en kontraste con La Paz, donde el Sí recibió un apoyo del 46% ante el 36% del No  (spanyol) . La Razón (2016. február 12.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. február 14..
17. ↑ Szerkesztési Központ. Intención de voto: El Sí cae a 28% y el No sube a 47%  (spanyol) . Los Tiempos (2016. február 14.). Letöltve: 2016. április 5.  (nem elérhető link)
18. ↑ Jézus Alanoca. OEA designa expresidente para observar referendo . El 21 de febrero la población acudirá a las urnas para decidir si aceptan o rechazan la modificación de la Constitución. Otros organismos también enviarán equipos a Bolivia  (spanyol)  (nem elérhető link) . El Deber (2016. január 8.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. április 4..
19. ↑ ONU acompañará referendo constitucional en Bolívia . La comisión de la ONU estará desplegada en seis de los nueve departamentos del país suramericano durante el referendo constitucional  (spanyol) . teleSURtv (2016. január 25.) . Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. február 4..
20. ↑ Unasur envía misión de observación electoral para el referéndum . Az uruguayi exvicecanciller, Roberto Conde, mint a Tribunal Superior de Justicia Electoral különleges képviselője, Jaime José Bestard, mint főkoordinátor  (spanyol) . El Día (2016. február 15. ) Letöltve: 2016. április 5. Az eredetiből archiválva : 2016. március 1..
21. ↑ 1 2 Referendo 2016  (spanyol) . Organo Electoral Plurinacional (OEP) (2007. december 3.). Letöltve: 2016. április 4. Az eredetiből archiválva : 2016. március 12.

Linkek

• Órgano Electoral Plurinacional – Tribunal Supremo Electoral  (spanyol)